2012. szeptember 03.

Kína az okostévé forradalom élén

A GfK szerint a nagy feltörekvő piacokon sokkal inkább élnek a fogyasztók az okostévék adta lehetőségekkel, mint a fejlettnek tekintett médiapiacokon.

A GfK nemzetközi felmérése szerint a nagy feltörekvő piacokon sokkal inkább élnek a fogyasztók az okostévék adta lehetőségekkel, mint a fejlettnek tekintett nyugati médiapiacokon.

Keleti fölény

A kínai, brazil vagy épp indiai fogyasztók sokkal inkább élnek az okostévékben rejlő lehetőségekkel, mint a nagy nyugati piacokon élő társaik - derül ki a GfK tizenhárom országra kiterjedő kutatásából. Azaz a nyugati fogyasztók egyelőre sokkal "analógabb gondolkodásúak", mint keleti társaik, amennyiben tévézésről van szó.

Az interaktív, közösségi tévézés gyerekcipőben jár még: mindössze 28% válaszolta azt, hogy érdekesebbek számára az olyan tévés programok, amelyekkel valamilyen módon interakcióba is tud lépni. Emellett csupán 25% gondolja úgy, hogy a műsorokhoz kapcsolódó kommentelési, csiripelési lehetőség javítja a nézői élményt. Ez Richard Preedy, a GfK kutatási igazgatója szerint azt sugallja, hogy a tartalomszolgáltatóknak sokkal ügyesebben kell beépíteniük a közösségi elemeket, hogy a nézők valóban éljenek is az ezekből adódó lehetőségekkel.

Kínában, Brazíliában vagy Indiában már kevésbé áll fenn a fenti gát, mint mondjuk az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban vagy Németországban. A feltörekvő piacokon eleve gyorsabb az okostévék terjedése, ami jelentősen megdobja az interakciós kedvet. A kínai okostévé felhasználóknak 75 százaléka használta az okostévés funkciókat a kutatást megelőző egy hónapban, szemben a nyugati piacokon tapasztalható 50 százalék körüli vagy alatti értékekkel.

 

Mi alapján döntünk?

Az összes vizsgált piacon fontosabbnak találták a fogyasztók új tévé vásárlásakor az árat, a képernyő méretét és a képminőséget, mint az internethez való kapcsolódás lehetőségét. Nem ugyanakkora azonban az érdektelenség a világ különböző részein: a nyugati piacokon jóval nagyobb mértékű. A britek mindössze 26, míg az amerikaiak 29 százaléka számára fontos az internetes kapcsolattal rendelkező tévé, míg Indiában és Kínában ez az arány 61, illetve 64%.

Bár ez egyelőre nem sok jót jelent a nyugati piacokon az okostévé-gyártók és a kapcsolódó piacok számára, azért van remény, jegyzi meg a GfK is. Éves összehasonlításban ugyanis 31 százalékkal nőtt az okostévék eladása a hat legnagyobb európai országban 2012 első félévében.

"Azt látjuk, hogy a feltörekvő piacokon a fogyasztók egyre több tartalmat fogyasztanak a televíziókészülékektől távol, de ezzel párhuzamosan a tévéjüket is sokkal haladóbb módon használják. A tévénézést megnövekedett online aktivitással kombinálják, és egyben betekintést kaphatunk abba, hogy merre mozdulhatnak a nyugati nézési szokások. Kína, India és Brazília a jelen pillanatban korai elfogadók. Ezzel együtt az elkövetkező években a brit, az amerikai, a német és a többi tradicionális televíziós piac is elérheti a kritikus tömeget, a műsorokat soha többé nem nézzük úgy, mint annak előtte, és végre eltemethetjük az analóg világot" - mondja Richard Preedy.

 

Stratégiát kell váltani

A kutatás arra is rámutat, hogy a felfedezés még mindig jóval fontosabb a nézők számára, mint az interaktivitás: 33 százalékkal több néző keres a számára érdekes műsorokról további információt, mint amennyien a közösségi médiát arra használják, hogy megosszák a műsorokhoz kapcsolódó élményeiket. Éppen ezért a kutatócég szerint a tartalomgyártóknak stratégiát kell váltaniuk: a víruskampányokra és a digitálisan elérhető extra tartalmakra kell fókuszálniuk a nézői élmény javítása érdekében ahelyett, hogy a fogyasztókat arra ösztönzik, maguk növeljék az éleményeiket az interaktivitás által.

A GfK szerint a következő nagy lehetőséget a hagyományos távirányítón túlmutató kontroll-lehetőségek fogják jelenteni: 67% szerint lenne érdekes, ha mozdulatokkal, érintéssel lehetne a tévét irányítani, míg 43% a hagyományostól eltérő távkapcsolóban lát lehetőséget. Érdekesség, hogy az okostelefonok éppen többek között e tényezők (érintés, a hagyományoson túlmutató funkciók aktív használata) mentén járnak előrébb, mint az okostévék.

"Miközben a tévé nem mutatja jelét, hogy veszítene a tartalomfogyasztási eszközök között elfoglalt top pozíciójából, a többi technológia lassan kezdi beérni. Az online catch-up és streaming szolgáltatások a tartalomtovábbítás szempontjából elérhetőbbé és ezáltal a fogyasztók számára vonzóbbá teszik az olyan eszközöket, mint a laptopok, a táblagépek, az okostelefonok vagy a játékkonzolok. Emiatt a tartalomtovábbítás jövőjének kulcsa ezen technológiák gyártóinak és a rájuk írt operációs rendszerek fejlesztőinek kezében lehet. A nézők ugyanis a legkényelmesebb és legintuitívabb tartalomfogyasztás módját keresik" - teszi hozzá a GfK-s szakember.

Teltházzal debütált az első hazai Influencer Festival

3 órája

Tartalomgyártás, platformok közötti átjárás, közösségi média menedzsment, be- és kikövetés, social kampánytervezés, influencer portfólióépítés – ezek voltak a hívószavak az első hazai Influencer Festival előadásain.

Kezdő youtuberek számára hirdet pályázatot a BugTV

10 órája

A BugTV, a Klikkmánia cégcsoport YouTube marketinggel és csatorna menedzsmenttel foglalkozó üzletága „I. BugTV – Youtuber akarok lenni!″ címmel pályázatot hirdet a jövő videós tehetségei számára.