Kövess minket!

Médiapiac

Kis lépések politikája

Erős partnerségek révén képzeli el a globális terjeszkedést a Microsoft Advertising. Az EMEA régió alelnökével, egyben az IAB Europe elnökségi tagjával, Laurent Delaporte-tal beszélgettünk az Internet Hungary-n, ahová azért érkezett, hogy a Ringier ügyvezetőjével közösen jelentsék be a magyar MSN portál elindulását. A következő célpont Csehország lehet, de hogy mikor és kivel, még kérdés, egyelőre a magyar indulásra fókuszálnak. Szó esett az európai iparági kihívásokról is.

Laurent Delaporte

Azért érkezett Magyarországra, hogy az Internet Hungary-n Mihók Attilával, a Ringier ügyvezető igazgatójával együtt jelenthessék be hivatalosan a magyar MSN portál elindulását. Ez egy kis piac, miért nyomatékosította az indulást személyes jelenlétével?

A Microsoft Advertising számára minden potenciális piac fontos, még akkor is, ha nem tudunk mindenhol olyan gyorsan megjelenni, ahogyan szeretnénk. A magyar piacra is ezért jutottunk el csak mostanra, a Ringier-partnerség keretében. Lépésről-lépésre jelenünk meg az egyes piacokon, miközben tudjuk, hogy a hirdetőinknek úgy tudunk értéket adni, ha globális elérést, globális megoldásokat szállítunk számukra. Most ezt a lépést tettük meg a célunk érdekében.

 

Ha ilyen fontos a magyar piac, elképzelhető, hogy egyszer a Microsoft Advertising irodát is nyit nálunk?

A Microsoft Advertising tevékenységét a közép-európai régiós iroda koordinálja. Persze minden lehetséges, elég jelentős a Microsoft magyarországi jelenléte. De ami a hirdetési megoldásokat illeti, úgy látjuk, hogy jó kombinációt alkot a tudásunk az Adaptive Media sales house-szal és a tartalmi partner Ringier-vel. Ilyen formán egyelőre nincsen szükség magyarországi irodanyitásra.

 

Melyik lesz a következő régiós piac, ahol megjelennek az MSN portál helyi verziójával?

Keressük a lehetőségeket, de erről nem nagyon beszélhetek. Van azonban olyan szomszédos piac, amely vonzó számunkra, és még nem vagyunk jelen.

 

Ez bizonyára Csehország.

Egyelőre azzal foglalkozunk, hogy a magyarországi együttműködés rendben elinduljon, aztán meglátjuk, milyen tanulságokat, megoldásokat lehet átvinni más piacokra is.

 

Ha jól tudom, a magyarországi MSN portál, amely a Ringier-vel co-brandelve, ráadásul az Adaptive Media sales house együttműködésében valósul meg, konstrukcióját tekintve viszonylag egyedülálló nemzetközileg is.

Számos partnerségünk van, például Dél-Afrikában, a Közel-Keleten vagy Ausztráliában. A partnerségek különböző formákban valósulnak meg. A magyarországi a maga nemében azért különleges, mert többnyire belépünk a piacokra, és aztán kapcsolódnak hozzánk partnerek, itt viszont eleve egy partnerrel együtt lépünk piacra, de ehhez most minden eszköz adott. A nagy piacokon más stratégiával vagyunk jelen, de a globális terjeszkedéshez erős partnerségek kellenek.

 

A Ringier jelentős nemzetközi tartalomipari szereplő. Gondolja, hogy az együttműködés más piacokra is kiterjedhet?

Nyilvánvalóan a partnerség célja, hogy sikerre vigyük, és ha egyszer sikerül, akkor meg lehet nézni, hogyan lehet megismételni a sikert. Ez a megállapodás azonban kifejezetten a magyar piacra vonatkozik, és jelenleg nem folynak tárgyalások az együttműködés kiterjesztéséről. A cél most az, hogy a magyar piacon elinduljunk, s ha működik a modell, akkor nincs okunk arra, hogy más potenciális piacokon ne próbáljuk meg hasonló módon sikerre vinni.

 

Mit vár a Microsoft Advertising ettől a megállapodástól? Mivel lenne elégedett?

Az a cél, hogy vonzóak tudjunk lenni a fogyasztók számára, és jelentős szereplővé váljunk a magyar piacon. Nem árulhatok el többet a pontosabb célokról, de az világos, hogy a nagypályás szereplőkkel akarjuk összemérni magunkat.

 

Nemzetközileg sok szó esik az óriások harcáról, amit a Microsoft, a Faceboook, a Google és mások vívnak. Mely céget tekinti a Microsoft Advertising a fő versenytársának?

A világ komplexebb annál, hogy vagyunk mi meg a versenytársaink. A Google-lal például a kereső szegmensben folytatunk versenyt, de a display szegmensben is egyre nagyobb a rivalizálás. A Facebook összetettebb kérdés: a kereső területen nagyon stabil az együttműködésünk, rengeteg klassz dolgot csinálunk, hogy csökkentsük a távolságot az emberek és a keresés között. Eközben viszont erős versenyt folytatunk vele az emberek és a hirdetők eléréséért.

De a globális szereplőkön túl is van élet, ha versenyről van szó, nem szabad elfelejteni a display piac helyi szereplőit sem. A display területet nagyon fontosnak tartjuk, s ez egy kicsit gyorsabban is nő, mint a kereső üzletág. A küzdelmet piacról-piacra kell megvívni.

Azt se felejtsük el, hogy a digitális piac még nem tekinthető érettnek, a digitalizálódás még javában folyik, az emberek egyre több időt töltenek digitális eszközökkel és felületeken. Azonban a hirdetői költések még messze nem tükrözik azt az időt és energiát, amit a felhasználók a digitális térbe fektetnek. Miközben tehát versenyzünk egymással, azt sem szabad elfelejtenünk, hogy nagyon fontos lenne együtt növelni a piacot, és megértetni a márkákkal a digitális marketingben rejlő egyedi lehetőségeket.

 

Az Európai Bizottság nemrég okézta le a Skype felvásárlását. Hogyan illeszkedik ez az akvizíció abba a stratégiába, melynek célja, hogy minél több felhasználót és hirdetőt nyerjenek meg?

A stratégiánk lényege, hogy egy sor olyan online szolgáltatást nyújtsunk, amelyek a fogyasztók életét kényelmesebbé teszik, segítenek az emberek összekapcsolásában. Erre ott van a Windows Live, a Messenger, a Hotmail és immár a Skype is. A Skype külön divíziót alkot a cégen belül, az a célunk, hogy megőrizze a sikerét. Egyelőre nem nyúlunk hozzá a szolgáltatáshoz, de idővel megnézzük, milyen partnerségek révén lehet előre lépni. Erről azonban még korai beszélni.

 

Ön az IAB Europe elnökségének is a tagja, ráadásul az IAB Hungary meeting pointján beszélgetünk, szóval adja magát a “szervezeti sapka” is. Melyek jelenleg a prioritások a szakmai szervezet számára európai szinten?

Az IAB célja, hogy megmutassuk, milyen értékek rejlenek a digitális marketingben. Feladatunk az is, hogy megfelelő kapcsolatot ápoljunk az Európai Bizottsággal és a többi, iparágunkat befolyásoló döntéshozóval. Tehát a munkánk itt nem a versenyről, hanem a piac közös építéséről, elismertetéséről szól.

Az egyik fő kihívást a piac növelésén túl az adatvédelmi kérdések hordozzák: hogyan kezelhetőek ezek megfelelően, hogyan lehet a felhasználóknak megfelelő kontrollt biztosítani.

 

Ilyen nehéz piaci körülmények között hogyan növelhető a piac?

Elismerem, hogy nehezek a piaci körülmények, és változtatni kell bizonyos dolgokon, de az a magyar piacra is igaz, ami bármely európai országra, hogy az emberek egyre több időt töltenek a digitális közegben és a mobil eszközökkel. Ezt meg kell értetni a hirdetőkkel, ebben még van mozgástér.

 

Két amerikai IAB-s kollégája, Patcick Dolan és Peter Minnium szintén eljöttek Magyarországra, a Reklámkonferenciára. Ők megerősítették, hogy Magyarország nincs egyedül a CT-fétisből eredő problémákkal, amik nehézkessé teszik a márkakampányok bevonzását is. Európai szinten mennyire jelent ez kihívást?

Az átkattintás körüli polémia mindenütt jelen van, egyik piacon jobban, máshol kevésbé. Az tény, hogy a helyzeten változtatni kell, és vonzóvá kell tennünk a digitális felületeket a márkakampányok számára is, erre megvannak az eszközeink.

A kereső nagyon fontos ugyanis, de az emberek csak akkor fognak egy márkára rákeresni, ha ismerik. A márkaépítés tehát nem kikerülhető lépés, viszont erre a tévé többé már nem alkalmas terep, mivel nem nyújt kellő interaktivitást. A CPC (cost-per-click) fontos, de a jövő nem erről szól, hanem arról, hogy a márkák hogyan képesek történetet mesélni a felhasználók számára. Szól ez kapcsolati hálókról, kreativitásról és elköteleződésről is.

 

Mit vár a jövő évre az online piacon?

Sokan mondják, hogy a piac csökken, de én egyszámjegyű növekedésre számítok. Biztosan lesznek átrendeződések és olyan szereplők, akik kiesnek a piacról, de egészében több pénz mehet digitális reklámra, mint korábban.

Médiapiac

Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány

A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.

A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.

A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.

Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.

A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.

Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő

Tovább olvasom

Médiapiac

Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.

A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.

Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.

A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.

A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.

Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.

A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.

Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom