Médiapiac
Kis lépések politikája
Erős partnerségek révén képzeli el a globális terjeszkedést a Microsoft Advertising. Az EMEA régió alelnökével, egyben az IAB Europe elnökségi tagjával, Laurent Delaporte-tal beszélgettünk az Internet Hungary-n, ahová azért érkezett, hogy a Ringier ügyvezetőjével közösen jelentsék be a magyar MSN portál elindulását. A következő célpont Csehország lehet, de hogy mikor és kivel, még kérdés, egyelőre a magyar indulásra fókuszálnak. Szó esett az európai iparági kihívásokról is.
 |
| Laurent Delaporte |
Azért érkezett Magyarországra, hogy az Internet Hungary-n Mihók Attilával, a Ringier ügyvezető igazgatójával együtt jelenthessék be hivatalosan a magyar MSN portál elindulását. Ez egy kis piac, miért nyomatékosította az indulást személyes jelenlétével?
A Microsoft Advertising számára minden potenciális piac fontos, még akkor is, ha nem tudunk mindenhol olyan gyorsan megjelenni, ahogyan szeretnénk. A magyar piacra is ezért jutottunk el csak mostanra, a Ringier-partnerség keretében. Lépésről-lépésre jelenünk meg az egyes piacokon, miközben tudjuk, hogy a hirdetőinknek úgy tudunk értéket adni, ha globális elérést, globális megoldásokat szállítunk számukra. Most ezt a lépést tettük meg a célunk érdekében.
Ha ilyen fontos a magyar piac, elképzelhető, hogy egyszer a Microsoft Advertising irodát is nyit nálunk?
A Microsoft Advertising tevékenységét a közép-európai régiós iroda koordinálja. Persze minden lehetséges, elég jelentős a Microsoft magyarországi jelenléte. De ami a hirdetési megoldásokat illeti, úgy látjuk, hogy jó kombinációt alkot a tudásunk az Adaptive Media sales house-szal és a tartalmi partner Ringier-vel. Ilyen formán egyelőre nincsen szükség magyarországi irodanyitásra.
Melyik lesz a következő régiós piac, ahol megjelennek az MSN portál helyi verziójával?
Keressük a lehetőségeket, de erről nem nagyon beszélhetek. Van azonban olyan szomszédos piac, amely vonzó számunkra, és még nem vagyunk jelen.
Ez bizonyára Csehország.
Egyelőre azzal foglalkozunk, hogy a magyarországi együttműködés rendben elinduljon, aztán meglátjuk, milyen tanulságokat, megoldásokat lehet átvinni más piacokra is.
Ha jól tudom, a magyarországi MSN portál, amely a Ringier-vel co-brandelve, ráadásul az Adaptive Media sales house együttműködésében valósul meg, konstrukcióját tekintve viszonylag egyedülálló nemzetközileg is.
Számos partnerségünk van, például Dél-Afrikában, a Közel-Keleten vagy Ausztráliában. A partnerségek különböző formákban valósulnak meg. A magyarországi a maga nemében azért különleges, mert többnyire belépünk a piacokra, és aztán kapcsolódnak hozzánk partnerek, itt viszont eleve egy partnerrel együtt lépünk piacra, de ehhez most minden eszköz adott. A nagy piacokon más stratégiával vagyunk jelen, de a globális terjeszkedéshez erős partnerségek kellenek.
A Ringier jelentős nemzetközi tartalomipari szereplő. Gondolja, hogy az együttműködés más piacokra is kiterjedhet?
Nyilvánvalóan a partnerség célja, hogy sikerre vigyük, és ha egyszer sikerül, akkor meg lehet nézni, hogyan lehet megismételni a sikert. Ez a megállapodás azonban kifejezetten a magyar piacra vonatkozik, és jelenleg nem folynak tárgyalások az együttműködés kiterjesztéséről. A cél most az, hogy a magyar piacon elinduljunk, s ha működik a modell, akkor nincs okunk arra, hogy más potenciális piacokon ne próbáljuk meg hasonló módon sikerre vinni.
Mit vár a Microsoft Advertising ettől a megállapodástól? Mivel lenne elégedett?
Az a cél, hogy vonzóak tudjunk lenni a fogyasztók számára, és jelentős szereplővé váljunk a magyar piacon. Nem árulhatok el többet a pontosabb célokról, de az világos, hogy a nagypályás szereplőkkel akarjuk összemérni magunkat.
Nemzetközileg sok szó esik az óriások harcáról, amit a Microsoft, a Faceboook, a Google és mások vívnak. Mely céget tekinti a Microsoft Advertising a fő versenytársának?
A világ komplexebb annál, hogy vagyunk mi meg a versenytársaink. A Google-lal például a kereső szegmensben folytatunk versenyt, de a display szegmensben is egyre nagyobb a rivalizálás. A Facebook összetettebb kérdés: a kereső területen nagyon stabil az együttműködésünk, rengeteg klassz dolgot csinálunk, hogy csökkentsük a távolságot az emberek és a keresés között. Eközben viszont erős versenyt folytatunk vele az emberek és a hirdetők eléréséért.
De a globális szereplőkön túl is van élet, ha versenyről van szó, nem szabad elfelejteni a display piac helyi szereplőit sem. A display területet nagyon fontosnak tartjuk, s ez egy kicsit gyorsabban is nő, mint a kereső üzletág. A küzdelmet piacról-piacra kell megvívni.
Azt se felejtsük el, hogy a digitális piac még nem tekinthető érettnek, a digitalizálódás még javában folyik, az emberek egyre több időt töltenek digitális eszközökkel és felületeken. Azonban a hirdetői költések még messze nem tükrözik azt az időt és energiát, amit a felhasználók a digitális térbe fektetnek. Miközben tehát versenyzünk egymással, azt sem szabad elfelejtenünk, hogy nagyon fontos lenne együtt növelni a piacot, és megértetni a márkákkal a digitális marketingben rejlő egyedi lehetőségeket.
Az Európai Bizottság nemrég okézta le a Skype felvásárlását. Hogyan illeszkedik ez az akvizíció abba a stratégiába, melynek célja, hogy minél több felhasználót és hirdetőt nyerjenek meg?
A stratégiánk lényege, hogy egy sor olyan online szolgáltatást nyújtsunk, amelyek a fogyasztók életét kényelmesebbé teszik, segítenek az emberek összekapcsolásában. Erre ott van a Windows Live, a Messenger, a Hotmail és immár a Skype is. A Skype külön divíziót alkot a cégen belül, az a célunk, hogy megőrizze a sikerét. Egyelőre nem nyúlunk hozzá a szolgáltatáshoz, de idővel megnézzük, milyen partnerségek révén lehet előre lépni. Erről azonban még korai beszélni.
Ön az IAB Europe elnökségének is a tagja, ráadásul az IAB Hungary meeting pointján beszélgetünk, szóval adja magát a “szervezeti sapka” is. Melyek jelenleg a prioritások a szakmai szervezet számára európai szinten?
Az IAB célja, hogy megmutassuk, milyen értékek rejlenek a digitális marketingben. Feladatunk az is, hogy megfelelő kapcsolatot ápoljunk az Európai Bizottsággal és a többi, iparágunkat befolyásoló döntéshozóval. Tehát a munkánk itt nem a versenyről, hanem a piac közös építéséről, elismertetéséről szól.
Az egyik fő kihívást a piac növelésén túl az adatvédelmi kérdések hordozzák: hogyan kezelhetőek ezek megfelelően, hogyan lehet a felhasználóknak megfelelő kontrollt biztosítani.
Ilyen nehéz piaci körülmények között hogyan növelhető a piac?
Elismerem, hogy nehezek a piaci körülmények, és változtatni kell bizonyos dolgokon, de az a magyar piacra is igaz, ami bármely európai országra, hogy az emberek egyre több időt töltenek a digitális közegben és a mobil eszközökkel. Ezt meg kell értetni a hirdetőkkel, ebben még van mozgástér.
Két amerikai IAB-s kollégája, Patcick Dolan és Peter Minnium szintén eljöttek Magyarországra, a Reklámkonferenciára. Ők megerősítették, hogy Magyarország nincs egyedül a CT-fétisből eredő problémákkal, amik nehézkessé teszik a márkakampányok bevonzását is. Európai szinten mennyire jelent ez kihívást?
Az átkattintás körüli polémia mindenütt jelen van, egyik piacon jobban, máshol kevésbé. Az tény, hogy a helyzeten változtatni kell, és vonzóvá kell tennünk a digitális felületeket a márkakampányok számára is, erre megvannak az eszközeink.
A kereső nagyon fontos ugyanis, de az emberek csak akkor fognak egy márkára rákeresni, ha ismerik. A márkaépítés tehát nem kikerülhető lépés, viszont erre a tévé többé már nem alkalmas terep, mivel nem nyújt kellő interaktivitást. A CPC (cost-per-click) fontos, de a jövő nem erről szól, hanem arról, hogy a márkák hogyan képesek történetet mesélni a felhasználók számára. Szól ez kapcsolati hálókról, kreativitásról és elköteleződésről is.
Mit vár a jövő évre az online piacon?
Sokan mondják, hogy a piac csökken, de én egyszámjegyű növekedésre számítok. Biztosan lesznek átrendeződések és olyan szereplők, akik kiesnek a piacról, de egészében több pénz mehet digitális reklámra, mint korábban.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció