2010. december 16.

Klubrádió: válaszcsapás

Alapjaiban vitatja a médiatanács által előző nap közölteket a Klubrádió. Szerintük sosem akartak ők két fővárosi frekvenciát.

Alapjaiban vitatja a médiatanács által előző nap közölteket a Klubrádió. Szerintük sosem akartak ők két fővárosi frekvenciát, és csak azért szálltak versenybe az egykori Deejay hullámsávjáért, hogy biztosan túlélhessék mostani koncessziójuk két hónap múlva esedékes lejártát. Úgy tudjuk, a társaság perelni is hajlandó.

A Budapesten indult, de mostanra országos hálózatot működtető Klubrádió Zrt. meglepetésének ad hangot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tegnap esti közleményében állók kapcsán, és fontosnak tartja leszögezni: már tavaly ősszel meg kellett volna pályáztatni frekvenciájukat, hiszen az ő licencük 2011. február 11-én lejár. Miután ez nem történt meg, versenybe szálltak a 92,9 MHz-es sávért; a társaság „a tendert megnyerte, győztességét az ORT ivatalosan ki is hirdette. Ebben a stádiumban eredménytelennek nyilvánítani pályázatot nem lehet.”

Hozzáteszik: már a pályázatban is jelezte a társaság, hogy nem kívánnak egyszerre két frekvenciát birtokolni, majd az átállás – azaz a 95,3-ról a 92,9 MHz-re költözés – mikéntjére is javaslatot tettek – ezen felvetéseikre azonban eddig semmilyen választ nem kaptak. „A Klubrádió Zrt. euzúton is kijelenti, hogy vagy a jelenleg használt 95,3 MHz-es frekvencián, vagy a jogerősen elnyert 92,9 MHz-es hullámhosszon folyatni fogja a műsorszolgáltatást” – zárul közleményük.

Portálunk úgy tudja: a tulajdonos-vezérigazgató kész perre menni annak érdekében, hogy a bíróság semmisítse meg a tegnap bejelentett médiatanácsi határozatot, illetve kényszerítse ki a szerződés megkötését.

Nem dőlt el a Budapest 92,9 MHz-es frekvencia sorsa – áll a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tegnapi közleményében, amely szerint a médiatanács csütörtöki ülésén eredménytelenné nyilvánította és lezárta a Budapest 92,9-es frekvenciára kiírt és lassan már két éve húzódó pályázati eljárást.

„A Médiatanács döntését az indokolta, hogy a pályázóval nem lehetett megkötni a szerződést, mert Klubrádió Zrt. a fővárosban már üzemeltet egy rádiót a Budapest 95,3 MHz frekvencián, de erről a jogosultságáról nem mondott le. A hatályos jogszabályok viszont kimondják, hogy ugyanaz a tulajdonos két rádiót nem üzemeltethet ugyanabban a vételkörzetben” - írják.

Mivel a hatékony frekvenciagazdálkodás közös társadalmi érdek, a Médiatanács úgy döntött, hogy mihamarabb új pályázatot ír ki a Budapest 92,9-es frekvencia hasznosítására. A Klubrádió a megszokott frekvenciáján, a Budapest 95,3 MHz-en tovább szolgáltatja műsorát – teszik hozzá. Csakhogy az erre kötött szerződés nemsokára lejár; épp ezzel indokolta korábban a Klubrádió tulajdonosa, hogy harcba szálltak egy másik fővárosi frekvenciáért.

Április 21-én osztotta ki a jogosultságot az utolsó munkanapjainak egyikét töltő Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT). Egyetlen ponton múlott, hogy a Klubrádió nyerte el a rádiófrekvenciát, amely már csak azért is értékes (volt), mert már akkoriban sem volt más üres budapesti hullámsáv. Hatan szálltak versenybe a lehetőségért február elején. A Klubrádió Zrt., a Magyar Katolikus Rádió Zrt. és a Televagyok Kft., az Entercorp Kft. és a Médiacom-Invest Hungary Kft. és a Nature TV Kft.

Már akkor kiderült: egyetlen ponton múlott, hogy a Klubrádió nyerte el az utolsó szabad fővárosi rádiófrekvenciát. A szöveges műsorok és a közszolgálati programok arányára is a maximális (húsz) pontot kapta a Klubrádió és a – később második helyre szorult – Magyar Katolikus Rádió is, de a programterv sem dönthetett volna köztük: ebben a mezőnyben is 15-15 pontot kaptak. Hasonlóan holtverseny alakult ki az „egyéb” kategóriában, ahol mindkét adó bezsebelte a maximális két-két pontot. Végül a műsorszolgálati tapasztalat döntött: a Klubrádió a lehető legmagasabb eredménnyel, 15 ponttal zárt itt, míg a Magyar Katolikus Rádió ennél eggyel kevesebbet kapott.

A most kulmináló probléma abban állt, hogy a búcsúzó testület egyetlen tagja sem vállalta magára az új koncessziós szerződés aláírását a törvény által erre rendelt 45 napon belül, különösen, hogy pár héttel a döntés után (létszámhiány miatt) határozatképtelenné is vált a grémium. Az adó vezetése mindvégig azzal érvelt: győztessé nyilvánításuk az általuk tett ajánlat elfogadását jelenti, így maga az aláírás egy formális gesztus.