Guenther Oettinger szinte felfoghatatlan méretű pénzhegyről beszélt, amikor a digitális infrastruktúra jövőjéről beszélt. Szavai szerint 700 milliárd eurót (igen, 220 ezer milliárd forintot) kellene a rendszerbe tolni – hacsak nem akar lemaradni Európa a dinamikusan feltörekvő versenytársak mögött.

Nem ez az első alkalom, hogy az uniós biztos figyelmeztet: vagy befektetünk a jövő e szeletébe is, vagy drámai helyzetbe kerülhet az európai államok, ezen keresztül pedig a kontinens gazdasága. Günther Oettinger azt kifogásolta, hogy

Európában a szükségesnél lassabban fejlesztik az üvegszálas hálózatokat és az ötödik generációs mobiltechnológiához kapcsolódó alkalmazásokat. Ezzel pedig, mondta, azt kockáztatjuk, hogy teret vesztünk a világgazdaságban,

hiszen fontos technológiai területeken nem tudunk kapcsolódni időben és kellő mértékben annak áramához.

Az Amazon és a Google példáját kiemelve azt hangsúlyozta: nagy tengerentúli cégek sokkal többet foglalkoztak adatgyűjtéssel és -elemzéssel, mint óvilági társaik, ennek eredményeként pedig jóval mélyebb betekintést szereztek vásárlóik, ügyfeleik igényeibe, mint legtöbb európai riválisuk.

Oettinger szerint minimum 600, maximum 700 milliárd euróra rúg a befektetendő összeg, ebből jutna Svájcba, Ukrajnába és a Nyugat-Balkánra is, az összeurópai infrastruktúrafejlesztés részeként.

Gyors egyensúly

Az Ausztriában évente megrendezett European Alpbach nevű fórum idei tanácskozásán nem csupán figyelmeztetett, de ígért is az uniós biztos.

Két év múlva már működnek azok a jogalkotási zsinórmértékek, amelyek garantálják az egyensúlyt az adatvédelem és az adatfelhasználás között

– mondta, amikor a közösségi szintű adatvédelem jövőjéről kérdezték. Szavai szerint azért is haknizták végig a kontinens államait az egységes szabályozás mellett kardoskodva, mert ezt látják az egyetlen megoldásnak, hogy a kontinens ne maradjon le az amerikai óriásvállalatokkal vívott versenyben. Példaként hozta fel a járművek digitális rendszereit; ha ezeket sikerül európai szinten szabványosítani, az már elég ahhoz, hogy bekerüljenek ezek a megoldások a nemzetközi sztenderdbe.

Csomagba kell kötnünk Európa erősségeit, amelyek a 28 tagállam felsőoktatásában és iparában rejlenek, vagy nem leszünk eléggé erősek a Szilícium-völggyel és a kínaiakkal szemben – fogaémazott.

Egyben kiállt amellett: szerves európai fejlődés kell ezen a piacon, nem szabad azokra a szirénhangokra hallgatni, hogy a közösségen kívülről importált IT-szakemberek bevonásával fenn lehet tartani, mi több, fel lehet pörgetni a fejlődést, amelyben az Egyesült Államok és Kína kontinensünk két legnagyobb riválisa.

 

 

Születéssel hozott traumák

13 órája

Idén ősszel is különleges témával jelentkezik a Cseke Eszter és S. Takács András dokumentumfilm-sorozata.