Médiapiac
Komoly kockázatot jelenthetnek a felhő szolgáltatások
A felhő alapú szolgáltatások gyors terjedésének, valamint a pontosan meghatározott biztonsági stratégiák hiányának egyik következménye, hogy a szervezetek nehezen tudják ellenőrzésük alatt tartani adataikat.
A felhő alapú szolgáltatások előnyei vitathatatlanok, segítenek a cégeknek a mindennapi működésükben anélkül, hogy olyan kiadásokkal kellene foglalkozniuk, mint tárhely szervízelés, vagy karbantartás. Nem meglepő, hogy a vállalkozások 78 száaléka használ már legalább egy SaaS – olyan szoftverszolgáltatási módszer, amelynél a szoftver és a kapcsolódó adatok központilag vannak tárolva, ugyanakkor a felhasználói hozzáférések egy vékony kliensen keresztül zajlanak, amely leggyakrabban valamilyen internetes felület – rendszert. A cégek 75 százaléka tervezi, hogy hamarosan a SaaS rendszerről átvált egy felhő alapú szolgáltatásra. Az IaaS – infrastruktúra szolgáltatás – esetében a nagyvállalatok 49 százaléka, míg a KKV-k 45 százaléka von be alvállalkozót IT infrastruktúrájuk és folyamataik kezelésére.
Mindazonáltal sok cég a működési megtakarítások és a költségek csökkenése ellenére sem fordít kellő figyelmet és pénzt a biztonságra, és átgondolt stratégia nélkül használják a felhő alapú szolgáltatásokat. Emiatt sokszor bizonytalan, hogy ki a felelős a felhőben lévő adatok biztonságáért. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozások 70 százalékának nincs terve a biztonsági események kezelésére, amelyek érinthetik akár partnereiket, ügyfeleiket, munkavállalóikat is. Továbbá a cégek negyede azt is elismeri, hogy még csak nem is ellenőrizték a szolgáltatót, azt feltételezve, hogy baj esetén, bizonyára megteszik a szolgáltatók a megfelelő lépéseket.
Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a vállalatok 42 szézaléka nem érzi kellően védve magukat a kiberbiztonsági incidensek ellen és 24 százaléka tapasztalt külső partner miatt biztonsági incidenst az elmúlt 12 hónap alatt. Megállapítható, hogy a kizárólag felhő alapú szolgáltatásokra való hagyatkozás kifejezetten kockázatos stratégiának számít.
A tudatosság hiánya adataink biztonságát illetően a felhő alapú szolgáltatók részéről jelentős hatással lehet a vállalatok költségvetésére: egy informatikai incidens átlagosan körülbelül 320 millió forint (1,2 millió dollár) pénzügyi veszteséggel járhat nagyvállalatok esetén, míg KKV-k esetében ez kb. 27 millió forint (100 000 dollár). Amikor a digitális adatok veszélybe kerülnek egy harmadik fél által okozott esemény következtében, a legfontosabb érintett adatok típusa a következőképp alakult: szenzitív ügyfél adatok (nagyvállalatok 40 százaléka, KKV-k 49 sz ázaléktapasztalta), alapvető munkavállalói adatok (a cégek 35 szézalékát érintette), e-mailek és a belső kommunikációs csatornák (nagyvállalatok 35 szézaléka, KKV-k 31 százaléka).
Ezért a vállalkozásoknak meg kell találni a módot, hogy a felhőben tárolt adataikat és azok biztonságát kontrollálni tudják. Minden adatnak védettnek kell lenni függetlenül tárolási helyüktől. Ehhez a vállalatoknak észlelniük kell az anomáliákat a felhő infrastruktúráján belül, amely olyan különböző technológiák kombinációjával érhető el, mint a gépi tanulás és a viselkedés-analitika. Az a képesség, hogy azonosítani, majd blokkolni lehessen az ismeretlen fenyegetéseket, alapvető minden felhő alapú szolgáltatás biztonsága szempontjából. Emellett a felhő ökoszisztéma és a kiberbiztonsági rétegek lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy tudják az adatok pontos helyét, amennyiben a jelenlegi védelmi státusz megfelel a vállalat biztonsági irányelveinek.
„A Kaspersky Lab bizonyított tapasztalattal rendelkezik a felhő-infrastruktúrák védelmében. A kiberbiztonsági portfóliónk eredményesen védi a felhő alapú szolgáltatásokat és ügyfeleink már élvezhetik ezt a védelmet a magán- és nyilvános felhőben tárolt adataik esetében, amelyeket több típusú biztonsági megoldások kombinációjával biztosítunk. Ezek mindegyike centralizált irányítás alatt áll. A digitális változások gyors üteme nagyobb hatékonyságot és rugalmasságot kíván, és egyúttal új biztonsági kihívásokat is jelent. Célunk, hogy a felhő-infrastruktúra védelmét új szintre emeljük és minden ügyfelünknek garantáljuk adataik biztonságát függetlenül azok nagyságától, valamint helyétől. Ez magában foglalja az Amazon web-szolgáltatásait, a Microsoft Azure felhő-számítástechnikai platformját, és a Microsoft Office 365 felhő alkalmazását miközben biztosítja a teljes felhő láthatóságát.” – magyarázta Alessio Aceti, a Kaspersky Lab nagyvállalati üzletágának vezetője.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás