Kövess minket!

Médiapiac

Konszolidáció az online kuponos piacon

6,5 milliárdos forgalmat bonyolított Magyarországon 2012-ben az online bónuszos/kuponos piac. A szereplők száma csökken és a piaci konszolidáció jelei láthatók, de a legnagyobb oldalak népszerűsége töretlen – derül ki az eNET éves kutatási összefoglalójából.

2012-ben számos híradás, sajtócikk és fórum foglalkozott az online bónuszos/kuponos értékesítés helyzetével. Az érdeklődés nem alaptalan, hiszen a modell magyarországi megjelenése, azaz 2010 ősze óta folyamatosan lázban tartja az internetezőket, sőt az internetes vásárlástól eddig távol maradó tömegeket is. Számos új – interneten eddig nem, vagy csak nehezen fellelhető – szolgáltatást és terméket tettek elérhetővé, ráadásul nagyon kedvező, sokak számára kihagyhatatlannak érzett áron. Ezeknek köszönhetően a legnagyobb oldalak népszerűsége igen hamar az egekbe szökött, amit csak tetézett, hogy a különböző forgalmi mutatók tekintetében sokáig szoros verseny folyt a piacvezető státuszért.

Az eNET a bónuszos/kuponos oldalak indulásakor – 2010 végén – célul tűzte ki, hogy az oldalak teljesítményét mérni fogja, és ennek eredményeként időről-időre bemutatja a piac alakulását. Jelen összefoglaló a szektor tavalyi évét értékeli:

Az indulás utáni első teljes évben – 2011-ben – összesen 4,5 milliárd Ft-os piac 2012-ben már 6,5 milliárd forintos forgalmat bonyolított, mely közel 45%-os növekedés a 2011-hez képest. Az eredményben ráadásul csak az általános kínálattal rendelkező bónuszos/kuponos oldalak értékesítései szerepelnek.

Konszolidálódás

A tavalyi év végén a bónusz/kupon piac általános kínálatú szereplőinek száma 19 volt, azonban ez a szám 2012 elején még 30 felett mozgott. Mivel a legtöbb mért adat vonatkozásában (ajánlatszám, eladott bónusz-/kuponszám, árbevétel stb.) egyértelműen látható, hogy az élbolyba tartozó 3 oldal teljesítménye kiemelkedő a többiekhez képest – a teljes piac 70%-át uralják – a konszolidáció várhatóan tovább folytatódik – prognosztizálja az összefoglaló, ami szerint mindez nem jelenti azt, hogy a kisebb árbevételt elérő cégek a „nagyokhoz” képest ügyetlenebbek, de elsősorban a piacra legkorábban belépő három szereplőnek sikerült ismert márkává is válniuk, melynek megléte fontos a kereskedő partnerek meggyőzéséhez, és persze a vásárlói tömegek eléréséhez. A piac „középmezőnyében” ezek miatt már kevés esély van látványos növekedésre egy-egy kiugró sikert elérő ajánlatot leszámítva.

A tavalyi év a konszolidáció mellett a specializálódásról is szólt, azon belül is főként a szállásajánlatokra fókuszáló oldalak népszerűsége bővült kiemelkedően (pl. NemaradjLe.hu, Szállásguru.hu). A 2011-es elemzésben még ezek az oldalak is a bónusz/kupon piac részeként kerültek értékelésre, ma már azonban helyesebb ezt a speciális területet a szintén dinamikusan bővülő online szállásközvetítői piac részeként értékelni.

Továbbra is élen a Brigád

A legnagyobb értékesítők egyenként havi szinten is már több százmillió forintos forgalmat bonyolítottak, melynek köszönhetően 2012-ben a legnagyobb árbevételt a Bónusz Brigád érte el, több mint 2,2 milliárd forintot érő eladott bónusszal, második helyen a Kupon Világ áll, csaknem 1,9 milliárd forintnyi értékesített kuponnal. A dobogó harmadik fokára pedig 2012-ben is a Napi Tipp állhatott fel 426 millió forintos éves forgalommal.

Egymillió eladott bónusz/kupon

Az eNET által monitorozott cégek 2012-ben összesen mintegy 12 ezer ajánlatot hirdettek meg és több mint egymillió bónuszt/kupont értékesítettek együttesen 6,5 milliárd forint értékben, átlagosan 55%-os kedvezménnyel. Mindez azt is jelenti, hogy ha a kínált szolgáltatások és termékek eredeti árát vesszük alapul, akkor a valódi érték 11,8 milliárd Ft lenne, vagyis a fogyasztók zsebében 5,3 milliárd forint maradt megtakarításként.

A vásárlók egy átlagos bónuszra/kuponra 12 600 forintot költenek, ami több mint duplája a 2011 végén mért értéknek, ez pedig a drágább ajánlatok magas száma mellett arra enged következtetni, hogy a vásárlók is egyre tudatosabbak és bátrabban vásárolnak bónuszt/kupont már magasabb értékben is. Teszik ezt ráadásul úgy, hogy az egy ajánlatra vetített átlagos kedvezmény tavaly sem növekedett érdemben és 50-55% körül állandósult. A kedvezménymérték stagnálása a termékek népszerűségének is köszönhető, melyekre a közvetítők a szolgáltatásoknál megszokott 50-90% helyett inkább 30-40% árengedmény a jellemző.

A teljes piac 12 ezer ajánlatából 6500 darab köthető az első három szereplőhöz, ennek 65%-át a Bónusz Brigád teszi ki a maga 4200 ajánlatával – a piacvezetőnek így önmagában közel kétszer annyi ajánlata volt 2012-ben, mint a második és harmadik szereplőnek együttvéve. Összességében a 2012-ben meghirdetett összes ajánlat 35%-át a Bónusz Brigád, 12%-át a Kupon Világ és 8%-át a Napi Tipp adta.

Az eladások terén is túlsúlyban van az első három cég, köszönhetően a 775 ezer eladott bónusznak/kuponnak, mely 72%-át adja a teljes piac éves eredményének. A Bónusz Brigád egymaga 55 ezerrel több bónuszt értékesített, mint a Kupon Világ és a Napi Tipp együttesen, a piacvezető adta így a vizsgált bónuszok/kuponok 54%-át.

Fókuszban Budapest

Az utazási ajánlatokat leszámítva az akciók döntő többsége továbbra is Budapesten vehető igénybe. A teljes forgalom mindössze 2,3%-a származott vidéki nagyvárosokban igénybe vehető szolgáltatásokból. Budapesten kívül tehát továbbra se képes bővülni a piac, ezt jelzi az is, hogy az egy-egy városra-régióra koncentráló lokális közvetítők egymás után tűntek el a kínálati palettáról. 2012 folyamán gyakorlatilag az összes közvetítő lokálissá vált, immáron egy országos közösségi vásárló oldal van Magyarországon, a Bónusz Brigád kiterjedt és rendszeres vidéki aktivitással rendelkezik. Tavaly összesen hét nagyvárosban: Debrecen, Győr, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár 930 helyi ajánlattal jelentkeztek, melyekkel 43 ezer bónuszt értékesítettek 140 millió forint értékben.

Még mindig elsősorban szolgáltatások

2012-ben az előző évnél nagyobb szerep jutott a termékértékesítésnek, azonban a teljes piac tekintetében még mindig a szolgáltatások jelentik a fókuszt. A 12 ezer megjelent ajánlat 21%-a volt termékhez köthető, melyekből 310 ezer bónusz/kupon talált gazdára. Ez a teljes eladott darabszám 28%-a, míg a teljes forgalomnak csupán alig 13%-a. Tehát a termékajánlatok bár népszerűek, jellemzően kisebb értékűek. Míg a szolgáltatások egy ajánlatra jutó átlagos ára 14 ezer forint volt, addig a termékek esetében ennek alig fele.

A különböző ajánlat-kategóriák népszerűsége azonban érdemben nem változott tavaly sem. Még mindig az utazási ajánlatokból származik a legtöbb árbevétel, de azokat szorosan követve a szépségápolási és egészséggel kapcsolatos ajánlatok is kedveltek. Ez utóbbi két kategória uralja a szolgáltatást nyújtó ajánlatok 1/3-át, és nincs ez másként a TOP3 szereplő esetében sem. Mind a három közvetítőnél az utazási ajánlatok jelentették a bevétel gerincét, míg a második helyen a szépségápolási ajánlatok zártak.

Fontos a közösségépítés

Az üzleti modell része a legnagyobb közösségi oldalon való aktív jelenlét, ami egyfelől kiváló kommunikációs és hirdetési csatorna, másfelől a vásárlók is ezen keresztül oszthatják meg észrevételeiket, tapasztalataikat a közösség többi tagjával, ezzel erősítve az oldalak számára oly fontos márkahűséget.

A legnagyobb három szereplő e téren is látványosan fejlődött az év során, melynek köszönhetően együttesen több mint 90 ezer új követővel bővültek, és ezen új követők jelentős része pedig vélhetően már vásárolt, vagy a közeljövőben jó eséllyel vásárolni fog valamelyik bónuszos/kuponos oldalon keresztül.

Merre tovább?

A konszolidációnak köszönhetően a szereplők száma 20 cég alá csökkent 2012-ben, és idén is további két közvetítő fejezte be működését. A csökkenés okai azonban korántsem a rossz vagy nem fenntartható üzleti modellben keresendőek, hanem sokkal inkább egy edukációs folyamat részeként kell rájuk tekinteni – írja az összefoglaló. A kereskedők és szolgáltatók, akik igénybe veszik a bónuszos/kuponos értékesítést, már egyre tudatosabban nyúlnak ehhez az eszközhöz, megtanulták annak helyét a különböző hirdetési tevékenységeik és értékesítési csatornáik között, és a siker érdekében törekednek arra, hogy a legismertebb közvetítők – márkák – valamelyikén legyenek jelen. Ez a tendencia pedig fokozatosan veszi el a levegőt a kis és lokális szereplők elől.

A vásárlók továbbra is előszeretettel vásárolnak, bíznak a közvetítőkben, amit jól jelez az egyre „bátrabb”, növekvő árazás is. A piacot uraló legnagyobb szereplő pedig mára nem csak a szektor, hanem a teljes e-kereskedelem tekintetében is kimagasló volumennel és meghatározó szereppel bír.

Médiapiac

Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt

Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.

Közzétéve:

Flickr

Az uniós bizottság közleménye szerint

az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.

Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.

Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.

Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.

A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.

Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy

az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.

A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.

Kiemelték, hogy

2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.

A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.

Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni

– írták.

Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.

Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.

Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.

Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.

A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)

– tették hozzá.

Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.

A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.

A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.

A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat

Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.

A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.

A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.

A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.

Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom