Médiapiac
Közép-Európában is Sorosék döntik el, mi álhír a Facebookon
A közép-kelet európai régió 11 országából nyolcban osztályozzák a Facebookon megjelenő tartalmakat a Soros György által támogatott tényellenőrző szervezetek. A Remix News beszámolója szerint a hálózatként működő, úgynevezett fact checkerek a milliárdos NGO-ival karöltve avatkoznak be a nemzetállamiság talaján álló országok belügyeibe.
Soros György támogat nyolcat a Facebook 11 külső tényellenőrző szervezetéből a közép-kelet-európai régióban – számolt be róla a Remix News. Az utóbbi időben nagy port kavartak a nagy nemzetközi közösségimédia-oldalak moderálási eljárásai, és számos kritika szerint leginkább a jobboldali tartalmakat cenzúrázták. A Facebook számos alkalommal járt el így, és arra is volt példa, hogy az amerikai elnök bejegyzését is törölték. A hírportál által feltártak fényében ez nem annyira meglepő, hiszen – mint írták –
A Remix News beszámolója szerint a nyílt társadalmat propagáló szervezetekkel karöltve működnek a tényellenőrző outletek a többi között Lengyelországban, Csehországban, Litvániában, Ukrajnában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban, Horvátországban, ám
hazánkban, Szerbiában és Romániában még nem alakult ki ilyen szimbiózis. |
A lengyeleknél működő Demagog nevű tényellenőrző szervezet a Stefan Batory Foundationtől, az országban működő legnagyobb progresszív baloldali NGO-tól kap forrásokat, amelyet pedig Soros tömött ki dollármilliókkal. A Batory-t – amely rendszeresen a jogállamiság lebontásával vádolja a jelenleg hivatalban lévő lengyel kormánypártot (PiS) – a svájci Nyílt Társadalom Alapítvány is több mint félmillió dollárral támogatta, a budapesti megfelelője pedig 280 ezer zöldhasúval, és egy másik Soros-szervezet is több mint negyedmillió dollárt adományozott az NGO-nak. Sőt, a milliárdos üzletember által finanszírozott Transparency Innternational is pénzeli az Lengyelországban működő Batory alapítványt.
Idén májustól Csehországban is végez tényellenőrző tevékenységet a Facebook-nak a lengyel szolgáltató Demagog.cz nevű testvérszervezete, s miután átvették a francia AFP ügynökség helyét, Soros szövetségesei dönthetik el, mi minősül álhírnek. A Demagog.cz honlapján elérhető tájékoztatás szerint részesültek a Nyílt Társadalom Alapítvány anyagi támogatásában.
Litvániában a szintén a Nyílt Társadalom Alapítvány által támogatott Re:Baltica, Bosznia-Hercegovinában pedig a Raskrinkavanje nevű szervezet végzi a tényellenőrzést. Az utóbbi által készített elemzések a szervezet liberális, migrációpárti elköteleződését mutatják: egy tanulmányuk például a balkáni ország médiáját vádolta elfogult tudósítással, amiért utóbbi az illegális bevándorlók által folytatott drogkereskedelmet mutatta be.
Míg a Raskrinkavanje Montenegróban is aktív, Macedóniában a Vistinomer nevű úgynevezett fact-checker működik, amelyet közvetlenül finanszíroz a Nyílt Társadalom Alapítvány helyi szervezete, de pénzeli a German Marshall Fund is, amely hasonlóképpen a Nyílt Társadalom Alapítványtól kapja a forrásokat. Nem meglepő, hogy a Vistinomer tényellenőrző elemzései gyakran élesen bírálják Macedónia legnagyobb nacionalista pártját, a VMRO-DPMNE-t.
Horvátországban a GONG elnevezésű, részben Soros által támogatott NGO jelenteti meg a tényellenőrző beszámolókat Faktograf.hr elnevezéssel. A konzervatív horvát politikusok gyakran panaszolják a GONG és Faktograf elfogultságát. Egy televíziós műsorban például Nino Raspudić parlamenti képviselő nevezte a GONG-ot hazugnak, és az ország legnagyobb manipulátorának, amely pusztán a Soros-pénzek logikája alapján dönti el, hogy mi igaz, és mi nem. A Faktograf jellemzően antiszemitizmust emleget a tőzsdespekulánssal szembeni bírálatok kapcsán.
Ukrajnában a Stop Fake nevű fact checker a Facebook tényellenőrző partnere, amelyet nemcsak nyíltan finanszíroz a Nyílt Társadalom Alapítvány, hanem még a létrehozása is részben hozzájuk köthető. A Stop Fake rádióprogramokat és online tartalmakat is gyárt a keleti szomszédunknál, és a Soros-hálózat markáns médiapropagandája az ukrán népesség számára is érezhető: felmérések szerint a milliárdost az ország második legerősebb emberének tartják.
A Remix News korábban arról is beszámolt, hogy
aki közismerten liberális ügyeket támogat, és egyebek mellett 50 millió dollárt költött Donald Trump amerikai elnök megbuktatására, de rendszeresen bírálja a konzervatív kormányokat, például Lengyelországban és hazánkban. Mint arról beszámoltunk, nemrégiben nagy port kavart, hogy a Twitter letiltotta a felületein egy fősodrú lap, a New York Post egyik cikkét, amely Joe Biden amerikai elnökjelölt fiának a korrupciógyanús ügyeivel foglalkozott. A Twitter először megakadályozta a cikk megosztását – amely bizonyítékként az ifjabb Biden e-mailváltásának másolatát is tartalmazta -, ráadásul az olvasókat félrevezető módon, a linkre kattintva vírusveszélyt sejtető felirat jelent meg. Később, a közfelháborodás miatt a közösségi médiaplatform a moderálási gyakorlatának megváltoztatására kényszerült, közvetetten azt is elismerve, hogy korlátozták a szólásszabadságot.
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.