2011. július 12.

Köztartozásnak minősülnek a médiahatóság által kiszabott bírságok

Több ponton is módosította a médiatörvényt az Országgyűlés. Például ezentúl a Médiatanács dönthet a közmédiumok rendszeréről.

Több ponton is módosította a médiatörvényt az Országgyűlés. Például ezentúl a Médiatanács dönthet a közmédiumok rendszeréről, erről csak az MTVA vezérigazgatójával kell konzultálniuk. Az NMHH elnöke, helyettese és a Médiatanács tagjai pedig 12 havi nettó bérnek megfelelő kártalanítást kapnak megbizatásuk lejártakor, mivel nem helyezkedhetnek el a szektorban. Pontosították az információforrások kiadására vonatkozó rendelkezést is.

256 igen szavazattal, 66 nem ellenében megszavazta az Országgyűlés Rogán Antal és Puskás Imre fideszes képviselők javaslatának minősített többséget igénylő rendelkezéseit - számol be az MTI. Az ellenzéki pártok közül egyik sem támogatta a módosításokat, amelyek az elektronikus hírközlésről, a közigazgatási hatósági eljárásról és a digitális átállás szabályairól szóló jogszabályok mellett a médiatörvényt és a médiaalkotmányt is megváltoztatták.

Ennek nyomán a jövőben az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) fizetendő díjak, az igazgatási szolgáltatási díjak és a médiatörvény által kiszabott bírságok is.

Emellett a Médiatanácshoz kerültek azon döntési jogkörök, amelyek arra vonatkoznak, hogy a közmédiumok milyen médiaszolgáltatások révén látják el feladatukat, hány médiaszolgáltatásra van szükség, s milyen módon terjesztik ezeket. A benyújtók szerint erre azért volt szükség, mert a médiatörvény korábban nem tartalmazott arra vonatkozó rendelkezést, hogy mely testület jogosult ezügyben eljárni.

A Médiatanács tehát ezentúl évente felülvizsgálhatja a közmédia rendszert, ennek során a működés gazdaságosságát és a közszolgálati célok teljesülését tekinti át. Dönthet úgy, hogy a korábbi rendszert fenntartja, esetleg megszüntet vagy léterhoz új közmédiumokat. A testület mindössze az korlátozza e téren, hogy konzultálnia kell a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatójával.

A módosítások nyomán az MTVA vállalkozási tevékenységet is végezhet, és e jog átengedéséért nem kell ellenértéket fizetnie a négy közszolgálati részvénytársaságnak, mivel bevételeit egyébként is a közmédiára kell fordítania.

Bekerült a törvénybe az is, hogy mivel az NMHH elnökére és elnökhelyettesére és a Médiatanács tagjaira egyéves, a szektort érintő elhelyezkedési tilalom vonatkozik, megbízatásuk megszűnésekor a megelőző 12 havi nettó jövedelmüknek megfelelő kártalanítást kapnak.

L. Simon László zárószavazás előtti módosító javaslata nyomán pedig a Közszolgálati Testület elnökére és tagjaira nem terjed ki az az NMHH vezetőire alkalmazott azon szabály, hogy nem állhatnak munkaviszonyban hírközlési vagy médiaszolgáltatóval, műsorforgalmazóval, műsorterjesztővel, reklámügynökséggel, sajtótermék kiadójával, illetve lapterjesztővel.

Emellett változnak a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács jogkörei is, amely a korábbiak mellett a kormányrendeletek és miniszteri rendeletek tervezeteit, a miniszterelnök és a szakminiszter hírközléssel és informatikával kapcsolatos előterjesztéseit, egyedi döntéseit, jogszabálytervezeteit, és az információs társadalom infrastruktúrájának szabályozásával kapcsolatos stratégiai előterjesztéseket is véleményezheti.

A két fideszes honatya javaslata emellett pontosítja, hogy a rádióknak évi teljes műsoridejüket figyelembe véve 35 százalékban magyar zenét kell játszaniuk. Továbbá ezután nemcsak a reklámok, hanem a műsorelőzetesek hangereje sem lehet nagyobb, mint a környező műsorszámoké.

A médiaalkotmány pontosítása nyomán a bíróság vagy nyomozó hatóság kivételesen indokolt esetben információforrásuk felfedésére kötelezheti az újságírókat. A jogszabály eddig ezt bíróság vagy hatóság számára tette lehetővé, a mostani módosítás célja annak egyértelműsítése, hogy az információforrás felfedésére csak nyomozó hatóság kötelezhet.

A hírközlési tárgyú törvények módosításával meghatározták azokat a témaköröket, ahol az NMHH elnökének rendeletalkotási jogköre van. Ebbe a körbe tartoznak a frekvenciafelosztás és a frekvenciasávok felhasználási szabályai és a frekvenciahasználati jog átruházásának szabályai is.

A digitális átállás szabályait a törvénymódosítás úgy pontosította, hogy annak 2012. december 31-ig kell megvalósulnia. Ekkorra a lakosság legalább 94 százalékát el kell érnie ilyen módon a közszolgálati médiaszolgáltatásnak, és kiskereskedelmi forgalomban meg lehessen vásárolni a szükséges vételi eszközöket.