Médiapiac
Lát fantáziát a magyar piacban a Schibsted
A skandináv médiacsoport egyelőre a Jófogás.hu-val van jelen nálunk, de a jövőben más befektetések is szóba jöhetnek – mondta el a Budapestre látogató Rolv Erik Ryssdal. A médiacég nemzetközi ügyvezetője szerint jól sikerül a magyar apróhirdetéses oldal rajtja, bár még nem termel bevételeket. Peresztegi Zoltán magyarországi vezető jelenleg 5 fős csapatot irányít, s egyelőre az építkezés fázisában vannak. A prémium szolgáltatások idén indulhatnak, megtérülést 3-5 éven belül várnak.
Bíznak a magyar piacban
Az internetet értő, az online újdonságokat gyorsan adaptáló fogyasztóknak látja a magyarokat Rolv Erik Rysdall, a Schibsted vezérigazgatója. Mint elmondta: a magyar piac azért érdekes nekik, mert az online felhasználói szokások erősen hasonlítanak az északiakhoz. A szűken vett régiónkban egyébként nincs máshol jelen még a médiacég zöldmezős beruházással, amilyen a Jófogás.hu, legutóbb a románoknál léptek piacra, ám ott akvizícióval.
Rysdall annak ellenére jónak tartja a site startját a magyar piacon, hogy az még nem termel bevételeket. A jelek szerint a skandinávok elég sok időt adnak az építkezésre, megtérülést 3-5 éves időtávon várnak. A beruházás ugyanis nem kicsi, s csak hirdetésre (tévés és online kampányra) jelenleg százmilliós nagyságrendben költenek – közölte Peresztegi Zoltán magyarországi vezető, aki jelenleg egy ötfős csapatot vezet, melyből három fő fejlesztő.
User számban második a Jófogás
A csapat összeállításából következően még a reklámhelyek értékesítése sem indult el a Jófogásnál, pedig az általuk közölt Google AdPlanner adatok szerint mostanra a Jófogás a több mint egymillió látogatóval a második leglátogatottabb apróhirdetési oldal, melyet csak az Expressz előz meg ebben a dimenzióban. Az oldalon pedig 510 ezer apróhirdetés található, amely szempontból viszont már piacvezetők, mondta el Peresztegi Zoltán. (Ez utóbbi adathoz adalék, hogy jelenleg egy évig vannak fenn alapértelmezésben a hirdetések).
2011 első félévében egyébként 50 ezer terméket adtak el a netezők 10 milliárd forint értékben, s a magyar ügyvezető az év során összesen 100-150 ezer termék értékesítésére számít, mintegy 30 milliárd forint értékben. Az apróhirdetések feladói egyébként inkább nők, bár ez erősen szór a kategóriák szerint is.
Idéntől lehetnek bevételek
Miközben a hirdetési helyek értékesítése egyelőre másodlagos kérdés, addig a felhasználóktól nyerhető bevételek már akár idén jelentkezhetnek. A site jelenleg ingyenesen használható, s ez így is fog maradni (tehát pl. nem szednek le jutalékot a sikeres értékesítések után), ha viszont valaki olyan prémium szolgáltatást akar igénybe venni, ami meggyorsíthatja az üzlet létrejöttét (pl. kiemelt pozíció), az pénzbe dog kerülni.
Peresztegi Zoltán elmondta: mivel ez egy alapvetően C2C site, ezért a prémium szolgáltatásokból eredő bevétel lehet a legfontosabb láb, ezt egészítik ki majd a hirdetési bevételek, illetve az olyan pénzek, amelyek a professzionális hirdetőktől (pl. ingatlancégek) jöhetnek be.
Előbb építkezés, aztán terjeszkedés
Egyelőre a Schibsted a Jófogás piacvezetővé tételére fókuszál, aztán dőlhet el, hogy mihez kezdenek még a magyar piacon. Egyelőre nem zárták ki azt, hogy tartalomszolgáltatást indítanak, de logikus lépés lehet az e-kereskedelmi szegmensben való további erősítés is. Amit Peresztegi Zoltán nem tart valószínűnek, az a print jelenlét kialakítása.
Az online szakembernek feltehetőleg ilyen nyomással nem is kell számolnia a nemzetközi tulajdonos részéről, mert bár Skandináviában és másutt is vannak piacvezető pozícióik a print piacon, az irány inkább digitális, nem kis mértékben az online apróhirdetések miatt.
2011 első negyedévében a Schibsted bevételeinek 35 százaléka a netről származott, ezen belül a nagyobb szeletet (25%) az online apró tette ki. Az offline hirdetési bevételek ezen időszakban 28 százalékot hasítottak ki, míg az online reklámpénzek 11 százalékot.
További részletes grafikonok az alábbi csatolt dokumentumban.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció