Új magazinnal jelentkezik a Marquard Media Magyarországon Gyereklélek címmel. A hír nem új, hiszen a médiavállalat ezt már a múlt héten bejelentette, a közönség viszont most kedden vehette először kézbe a negyedévente megjelenő, tartalmas és igencsak vaskos, 132 oldalas lapot.

Miért pont egy print termék? – tette fel a kérdést a magazint bemutató keddi sajtórendezvényen a lap főszerkesztője, Tomsits Tímea.

Hiszen az utóbbi években az online előretörésével egyre többen kérdőjelezik meg a nyomatott lapok létjogosultságát. A főszerkesztő hangsúlyozta, mára kiderült, ez a kijelentés csak részben igaz, hiszen a magazinpiac reneszánszát éli köszönhetően a szűkebb, de igencsak elkötelezett, lojális közönséghez szóló Nich-lapoknak, amelyek köszönik szépen, jól vannak.

Hasznos platform

Kovács Anita, kereskedelmi igazgató szerint teljesen egyértelmű a választás: azért nyomtatott lap, mert a Marquardnál ez a drive, ráadásul nemzetközi kutatások is igazolják, hogy a legtöbb márka számára a legjobb, leghasznosabb platform a magazin, hiszen az emóciót helyezik a fókuszba. Ráadásul lapjaival – például az Évával, az Éva különszámokkal, Apával – a Marquard hosszú évek alatt a családi élet szakértője lett, természetes, hogy ezt a fogyasztói szegmenst célozza, bővíti a Gyereklélekkel – mondta a sajtóbeszélgetésen Kovács.

Tomsits szerint a netes tartalomfogyasztási szokásokra ma már egy print lap kiadásakor is érdemes figyelni. Ezt szem előtt tartva alakították ki a magazin formátumát, a tördelési, képszerkesztési struktúrát: a kiemelések, a keretes írások, a laza szerkezet a főszerkesztő szerint olvasásra ösztönöz, az egyes tartalmi blokkok akár önállóan is megállnak.

A bizonytalan Y

A lap előkészítése, a termékfejlesztés során a kiadó készített egy 3 ezer fős kutatást többek között a szülői szerep formálódásáról. Ugyan a lap a neveléssel, gyerekpszichológiával foglalkozik, de a célközönsége természetesen a gyerekvállalási időszakba érkezett Y-generáció (az 1980 és az 1993 között születettek), azaz a hirdetők számára annyira fontos húszas-harmincas korosztály.

Tomsits megjegyezte, hogy a felmérés szerint a szülők ma sokkal több időt töltenek a gyerekeikkel, mint a korábbi generációk, ami azzal is összefügg, hogy kitolódott a gyerekvállalás a harmincas éveikre, így viszont a mai szülők érettebb személyiségek. És ennek köszönhetően tudatosabb szülők, tehát utána olvasnak, mit hogyan kell csinálni.

A neten viszont rengeteg az ellenőrizetlen tartalom, tanács, így keresik a megbízható forrást. A rendezvényen előadó Steigervald Krisztián generációkutató hangsúlyozta is, hogy az Y-nemzedék az egyik legbizonytalanabb, kritikus és egyben önkritikus.

Ők azok, akik elsőként találkoztak az internet kínálta lehetőségekkel az 1990-es években, de a valódi digitális robbanás – a közösségi média térhódítása, a mobil eszközök elterjedése – csak jóval később következett be (a Facebook magyar változata 2008-ban indult). Tehát a Z-hez és az alfákhoz képest „nem születtek bele” a digitális világba, amely alapvetően már audiovizuális és nem literális. Magyarán az olvasás számukra még teljesen mást jelent, mint a fiatalabb generációknak.