Kövess minket!

Médiapiac

Lengyel jogi szakértő: még meg lehet állítani a tech-óriások terjeszkedését

|

″Cenzúrázzák az információkat, ők döntik el mi jut el a fogyasztóhoz és mi nem. Ez már nem csak a gazdaságról szól, hanem a nemzetállamoktól elvett hatalomról″ – fogalmazott Tymoteusz Zych, az Ordo Iuris alelnöke a V4NA-nak. A jogi szakértő elmondta, a közösségi média oldalak cenzúra-hadjáratát csak nemzetközi összefogással és azonnali cselekvéssel lehet megállítani.

“Régen a hatalom a nemzetállamoknál koncentrálódott, amik jogi garanciákat biztosítottak az állampolgároknak és demokratikus legitimitással is rendelkeztek. Manapság egy új hatalmi ágat is látunk a tech óriásvállalatok megjelenésével, amiknek ma már hatalmukban áll irányítani az információ áramlását világszerte” – fogalmazott a V4NA Hírügynökségnek adott interjújában Tymoteusz Zych, az Ordo Iuris jogi kutatóintézet alelnöke.

Zych elmondta, a jelenségre bár Donald Trump Twitter-fiókjának törlése irányította rá a figyelmet, az Ordo Iuris saját bőrén tapasztalta a közösségi oldalak cenzúrázási erejét és már 3 évvel ezelőtt javaslatokat fogalmazott meg a helyzet rendezésére.

“A mi javaslatunk három főbb pontra fókuszált” – magyarázza a szakértő. A javaslat elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a közösségi oldalaknak biztosítaniuk kell azt, hogy amelyik tartalom megengedett, az nem törölhető. A második pont szerint a felhasználási feltételeknek alárendelt szerepben kell lenniük az adott ország jogrendszerével.

A vállalat platformjai elérhetővé tételéhez az országban lévő internetet használja, ezért a jogsértésekről az adott ország bíróságának kell döntenie

– szögezi le a szakértő.

Hozzátette, ez a fogyasztóvédelemben is alapvetés, hogy a fogyasztókat jobban védik, mint a nagyvállalatokat, és ebben az esetben a fogyasztó tartózkodási helye szerinti szabályok lesznek a mérvadók, nem a szolgáltató székhelyén érvényes szabályok.

Számos platform figyelmen kívül hagyja az adott országok szabályozásait. Erre szigorúbb garanciákat kell biztosítani, hogy a bíróságok igazságot tudjanak tenni vitás kérdésekben

– teszi hozzá Zych.

Az Ordo Iuris által javasolt harmadik kritérium az “árnyéktiltások” kezelése.

Ezek a láthatatlan korlátozások arra szolgálnak, hogy indirekt módon szabályozzák a felhasználók tartalmait. Erről nyíltan nem beszélnek természetesen, viszont sokszor látjuk, hogy politikai vagy vallási nézetek alapján diszkriminálnak a felhasználók között

– szögezi le a szakértő.

Tymoteusz Zych arra is rámutat, hogy Lengyelország már komoly előrelépéseket tett az ügy kezelése érdekében. Egy új rendszer kialakításán dolgoznak az úgynevezett Online Szólásszabadság Tanácsával a középpontban, amely arra lenne hivatott, hogy kivizsgálja a kérdéses eseteket.

“Ebbe a tanácsba a Szejm 3/5-ös többséggel, tehát egy szélesebb konszenzussal választja a tagokat, hogy biztosítsa a pártatlanságot” – fogalmaz a szakértő. Elmondta, az ilyen kérdések általában erősen polarizáltak a lengyel politikában, azonban több helyről is látott pozitív reakciókat, például a baloldali szocialisták és liberálisok táborából is, akik belátták, hogy itt most a szabadságról van szó, nem a politikáról.

Zych arról is beszélt, hogy a jelenség sokkal átfogóbb, mint gondolnánk. Rámutatott, hogy a közösségi média szolgáltatók mára akkorára nőtték ki magukat, hogy a Google vagy a Facebook GDP-je vetekszik egyes országokéval.

Ez már nem csak a gazdaságról szól, hanem a nemzetállamoktól elvett hatalomról

– fogalmazott. Hozzátette, most még meg lehet állítani a térnyerést, de nemzetközi összefogásra van hozzá szükség. “Ha gyorsan cselekszünk és olyan jogi szabályozást fogadunk el, ami korlátozza ezeket a monopóliumokat, akkor megállíthatjuk a terjeszkedésüket, mielőtt komolyabb veszélyt jelenthetnének” – jegyezte meg.

Borítókép: illusztráció

Médiapiac

Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány

A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.

A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.

A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.

Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.

A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.

Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő

Tovább olvasom

Médiapiac

Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.

A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.

Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.

A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.

A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.

Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.

A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.

Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom