2013. október 07.

Letehetetlen sztorik

Novemberben érkezik a Forbes magyar kiadása. Galambos Márton főszerkesztőt kérdeztük a tervekről.

Nem kevesebbre vállalkozik a Forbes novemberben érkező magyar kiadása, mint hogy oligarcházással és furcsa nyilatkozási kultúrával terhelt piacunkon a hazai üzleti élet sikeres vagy épp bukott nagyágyúiról szállítson letehetetlen történeteket. Galambos Mártonnal, a havi magazin főszerkesztőjével beszélgettünk.

Az interjú elsőként a Médiapiac szaklap 2013 július-augusztusi számában jelent meg.

Galambos Márton (fotó: Kardos Zsuzsa)

Hogyan jut valakinek eszébe, hogy egy nem túl rózsásan teljesítő piacon új üzleti magazinnal jelentkezzen?

A Forbest két okból fogják megvenni. Az egyik a márka, amivel kapcsolatban igazán jó tapasztalataim vannak: érdekli az embereket, felcsillan rá a szemük. A másik, hogy nagyon jó lesz a címlapunk. Olyan címlapot nem csinál senki, mint a Forbes. Pedig egyszerű: sikeres, jól fotózott üzletemberek kerülnek rá.

Engem azzal győztek meg, hogy amikor 2010-ben Szlovákiában, 2011-ben pedig Csehországban elindultak, a magyarországihoz nagyon hasonló volt a piaci helyzet, ennek ellenére tízezrest meghaladó példányszámot értek el már az első hónapokban, és idén májusban 14 ezer példány fölé kerültek az egyik leggazdagabb, Prágában élő szlovák üzletemberrel, Andrej Babišsal a címlapon. Két, a magyarnál kisebb piacról beszélünk.

Itthon is hasonló példányszámra számíthatunk?

Remélem, hogy jól teljesítünk majd. A példányszámot auditáltatni fogjuk.

Hogyan csöppentél bele ebbe a projektbe? Dolgoztál a Kreatívnál, a Figyelőnél, majd az Origónál. Tudhatod, hogy az üzleti tartalmak piaca nem könnyű, még ha egy majdnem százéves márka áll is mögötted.

Nem könnyű, de miért vágjon az ember olyan dologba 32 évesen, ami nagyon könnyű?

Mi érdekel a Forbesban?

Amit a legszívesebben csinálok, az ennek az újságnak a fő profilja. Emberekről szeretek jó sztorikat írni. Itt éppen ez a feladat: meg kell találni a sikeres vagy épp bukott magyar üzletembereket, és olyan történeteket kell róluk szállítani, amelyeket az olvasók nem tudnak lerakni. Ebben szeretnénk újat, mást hozni.

Kit tekintetek versenytársnak a magyar piacon?

Ilyen lap nincs még egy. (Nevet.)

Kik alkotják a Forbes magyar csapatát?

Ötfős lesz az újságírói csapat: Pál Zsombor egy nagyobb kitérővel a Kreatívtól, Herman Irén a Figyelőtől jön, Ács Gábor, a Millásreggeli rádióműsor egyik műsorvezetője pedig ottani munkáját megtartva igazol a Forbeshoz. Egy újságírót még keresek. (Az interjú augusztus elején készült – a szerk.)

Ahogy az ember egyik munkahelyről a másikra vándorol, optimális esetben mindenhol tanul valamit, és megvalósít valami újat. Mi a célod a Forbesszal?

Szeretném, hogy olvasmányos, érdekes történeteket tudjunk adni az olvasóknak a magyar üzleti világról. Azaz végre ne olyan írások legyenek ezek, amelyeket nehéz végigolvasni, vagy amelyek „biztosan nagyon jók, csak most nem érek rá”, hanem olyanok, amelyeket „alig várom, hogy végre kinyithassak és elolvashassak”.

Egy olyan közegben akarod ezt elérni, ahol mást se hallunk, csak oligarcházást.

Egy ilyen közegben ez valóban nem könnyű. Ez kihívás, de nem csupán az oligarcházás miatt, hanem ezért is, mert a magyar üzleti világ nem szokott hozzá ehhez a fajta újságíráshoz. Sokszor láttam én is, hogy hiába van egy sikeres, alapvetően tiszta üzletember, ha a címlapra kerül, azt gondolja, ő határozhatja meg, mi kerül a cikkbe. Így azonban nem születik jó cikk. Ezt kell megugrani: jó sztorikat kell találni, és el kell fogadtatni az alanyokkal, hogy a cikket mi írjuk.

Azt közölte a kiadó, hogy a tartalom 60 százalékát magyar, a többit amerikai gyártású tartalom teszi majd ki. Elképzelhető, hogy a Forbes más kiadásaiból is fogtok átvenni anyagokat? Itt van például a sikeres szlovák és cseh példa.

Jellemzően az amerikai kiadásból fogunk átvenni, de más is előfordulhat.

Mitől lesznek az amerikai cikkek relevánsak? Mitől nem lesznek fordításízűek és idegenek?

Forbes-tartalmat Forbes-újságírók fordítanak le. Másrészt sokkal több mindent át lehetne venni, de mi leginkább az itthon is ismert személyekről, márkákról szóló írások közül válogatunk. Sok publicisztika is érdekes lehet. Más olyan ember gondolatait olvasni, aki Warren Buffettel szokott ebédelni.

Miről olvashatunk majd a magyar Forbesban a helyi üzleti sztárokon kívül?

Az üzleti világról szóló rész kapja majd a legnagyobb teret. Hangsúlyos lesz még a nemzetközi tartalom. Pénzügyi, befektetési tanácsadó szekció is helyet fog kapni a lapban. Emellett lesz életmódrovatunk is, amit szeretnénk a lehető legkevésbé sablonosan megcsinálni. Persze a többit is, de az életmódtémák esetében kell a legjobban vigyázni.

Egylapos a kiadó, de annak az egy lapnak milyen platformjai lesznek a zászlóshajó printen túl?

Most arra koncentrálunk, hogy legyen jó a címlap, és minél többen tudják meg, hogy ez egy izgalmas újság, amit érdemes megvenni. A többi egyelőre nem érdekel minket.

Az újságírói csapatról már volt szó. Kik teremtik meg a tervekhez az üzleti hátteret?

Az ügyvezető igazgatónk Fejti István, aki régóta együtt dolgozik azzal a csapattal, amely Szlovákiába és Csehországba is behozta a Forbest. Elsősorban autóipari, pénzügyi hirdetőkre, luxusmárkákra számítunk. Már van egy foglalásunk a B4-re, és más hirdető is komoly érdeklődést mutat, pedig csak novemberben indulunk, és a hivatalos értékesítés még el sem kezdődött.

Van benned főszerkesztői drukk?

Bennem általában sok drukk van. Úgyhogy főszerkesztői is van.

Ebből a székből mi tűnik a legnagyobb kihívásnak?

Az, hogy megfelelő teret hagyjak az újságíróknak, és szabadnak érezzék magukat. Csak abból születik igazán jó cikk, ami az újságírót érdekli. Ezt kell egyensúlyba hozni azzal, hogy határidőre jó minőségű és a témák tekintetében kiegyensúlyozott magazin szülessen.

Egy év múlva, ha megkérdezlek, mivel lennél elégedett?

Ha azt kérdeznéd: hogyan csináltátok?