Médiapiac
Lezajlott az idei első nagy jogdíjkifizetés
Bár több televíziócsatornánál is gondok voltak a jogdíjfizetéssel, a tavalyinál 8 százalékkal több TV-s jogdíjat kaptak a szerzők és a többi jogdíjra jogosult. A rádiós és televíziós zenei elhangzások után összesen 3 milliárd 10 millió forintot fizetett az Artisjus, ennek 49,6%-a jutott magyar művekre.
Eljött a 2018-as első ún. nagyfelosztás ideje. Május 15-én összesen 3 milliárd 384 millió forint jogdíjat osztott fel és fizetett ki 53 ezer magyar és külföldi szerzőnek (valamint további jogosultnak) az Artisjus 151 470 különböző zeneműre. Ebből az összegből 1 milliárd 796 millió forint jutott magyar szerzőknek és más hazai jogosultaknak. A hazai szerzők közül összesen 7589-en részesültek ebből az összegből és 46 456 magyar dal vagy más zenemű adataira történt a jogdíjak felosztása.
 |
Most az előző évi rádiós, televíziós elhangzások után járó jogdíjat fizette ki az Artisjus. Ezeken kívül a gépzenei és magánmásolási jogdíjakból származó ún. „ráosztásokat” is májusban kapták meg a szerzők, valamint a vendéglátóhelyeken megszólaló élő háttérzene utáni jogdíjakat is most utalta a közös jogkezelő. A „nagyfelosztás” második üteme június végén zajlik majd le (koncert- és filmzenei jogdíjakkal).
Magyar vs. külföldi dalok elhangzásai és jogdíjai
Rádió
A rádiós elhangzásokra összességében 1 milliárd 564 millió forint jogdíjat fizetett az Artisjus 81 ezer különböző zenére – ebből 661 milliót (42%) magyar szerzőknek összesen 31 209 dalra vagy zeneműre. Az adatok alapján a korábbi évek tendenciája folytatódik: változatosabb volt a tavalyi évben játszott magyar zenék repertoárja, mint az egy évvel korábbi, és számosságát tekintve is több hazai zenét is lehetett hallani a rádiókban, mint 2016-ban. Természetesen még így is magasabb a külföldi zenék aránya összességében: a lejátszott zenék 62 százaléka volt külföldi szerzők műve, a rádiós jogdíjak 58 százaléka is hozzájuk jutott.
TV
A 2017-ben a televíziókban lejátszott zenék 1 milliárd 446 millió forint jogdíjat termeltek a hazai és külföldi szerzők (vagy örököseik, zeneműkiadóik) részére. Az összesen 84 ezer különböző elhangzott műnek a 25%-a volt magyar zene, de így is az összes jogdíj 57 százaléka jutott ezekre. A látszólagos aránytalanság oka az, hogy bár sokféleségüket tekintve a külföldi művek vannak túlsúlyban, magyar zenét gyakrabban játszanak a tévék, tehát számosságát tekintve mégis több a hazai műelhangzás a képernyőn.
Élő háttérzene
A nagyfelosztásba idén a rádiók és televíziók mellett a vendéglátóhelyeken megszólaló élő háttérzene után járó jogdíj tartozott bele. Itt jelentősen más arányokat találunk szinte minden tekintetben. A 374 millió forint jogdíj 81%-a, mintegy 303 millió forint magyar szerzőknek járt 4190 dalra elosztva. Ez az arány még javult is a 2016-os évi adatokhoz képest: akkor a jogdíjak 76%-át kapták magyar szerzők. A 3009 szerző közül, akinek a művei vendéglátóhelyeken élőben elhangzottak, 1325 magyar (44%).
 |
Hazai rádiós és televíziós piac
Az Artisjus 2017-ben 52 rádióállomás adatait dolgozta fel, az előző évben ez 42 volt. Ez nem a rádióállomások számának egyszerű növekedését jelenti, hiszen 2017-ben komoly átalakulások voltak a médiapiacon; adók szűntek meg és jöttek létre; változott a vételkörzetük nagysága.
A jogdíjat fizető 52 rádióban együttvéve 1 877 321-szer szólalt meg magyar szerző műve, ez a felosztásban résztvevő 31 209 művel számolva dalonként átlag 60 alkalom (amiben persze a rotációban szóló slágerek és az alig néhányszor játszott számok is benne vannak). Összesen 384 millió másodpercnyi, avagy 12 évnyi magyar zene szólt a rádiókban. Ez azonban még csak az úgynevezett konkrét lejátszásokat jelenti, hiszen a háttérként vagy például szignálként szolgáló funkcionális zenékért is járt a jogdíj ezek szerzőinek.
A legtöbb magyar zenét játszó rádiók a következők voltak 2017-ben: Dankó Rádió (125 356 db elhangzás), Rock FM (79 509 db elhangzás), Jazzy Rádió (64 797 db elhangzás), Forrás Rádió (59 465 db elhangzás), Sláger FM (50 943 db elhangzás).
 |
Tavaly még 40 tévéadó adatai és befizetései alapján fizetett jogdíjat a szerzőknek az Artisjus. Idén már 46 csatorna adatai kerültek be a felosztásba, azonban ezek közül 9 csak részösszeggel szerepel a felosztásban (csak a kábelszolgáltatótól érkezett összeggel – közülük kettővel voltak eredményesek a tárgyalások, ám itt az összeg másik részét csak jövőre lehet kifizetni), 4 teljesen hiányzik (a kábelszolgáltató jogdíjakat jogi okokból nem lehet kifizetni a szerzőknek), egynél pedig a 4. negyedévi adatok a csatornánál fennálló informatikai hiba miatt hiányosak. Minden olyan esetben, ahol akár a befizetett jogdíjjal, akár a megkapott adatszolgáltatás minőségével probléma van, az Artisjus munkatársai megteszik a szükséges lépéseket – először egyeztetésekkel, majd felszólítással, végül jogi úton – írják.
Ezzel együtt is a televíziós jogdíj összege 12,5%-kal nőtt: a magyar szerzők, örökösök és zeneműkiadók műveire 831 millió forint televíziós jogdíjatkaptak – beleértve a konkrét zenei elhangzásokat és a többit is, mint például a szignál vagy az aláfestő zenéket. Ez az összeg 20 545 magyar dal vagy más zenemű szerzői között oszlik meg és 4556-an részesültek belőle.
A rádiókhoz hasonlóan a televízióknál is megkülönböztethető a konkrét és a funkcionális elhangzás. Azonban a tévéknél egészen más az arány a kettő között. Összesen 83 639 különböző zenemű hangzott el, ám ebből mindössze 28 965 konkrét elhangzás, a többi szignál, háttér- és reklámzene. A funkcionális zenék többségének külföldi a szerzője; a konkrét elhangzású műveknek azonban 41,8%-ban magyar szerzője volt.
Ha csak a magyar szerzők műveit nézzük, akkor a funkcionális és konkrét elhangzások időtartama között nagy a különbség: az előbbi 126 millió másodperc (4 év), utóbbi 51 millió, vagyis 1,5 évnyi magyar zene. Míg ez az időtartam csökkent a 2016-oshoz képest, az elhangzások száma nőtt.
A televíziók között hatalmas a különbség a zenei és nem zenei csatornák között. Ha csak a magyar szerzők által írt műveket nézzük, a más tematikájú csatornákon 50 ezerszer szólalt meg magyar dal, klip, koncertfelvétel stb. formában; míg a funkcionális elhangzások száma ennek százszorosa, 5 millió. A zenei tévékben 514 ezerszer szólalt meg magyar mű, a funkcionális elhangzások száma itt is magasabb, de korántsem annyira, mint más csatornákon: 611 ezer.
A legtöbb magyar zenét játszó televíziók a következők voltak 2017-ben: Muzsika TV (80 418 db elhangzás), Sláger TV (63 743 db elhangzás), Music Channel (35 161 db elhangzás), MTV Hungary / VIVA (21 624 db elhangzás), Hit Music (17 268 db elhangzás).
 |
Férfi és női szerzők, élő és elhunyt szerzők aránya
A májusi nagyfelosztásban jogdíjban részesülő magyar szerzők között érdemes megnézni a férfiak és a nők arányát. A férfiak vannak túlnyomó többségben: 5635-en, a 877 nővel szemben. Vagyis az utóbbiak az összes szerző 13,5%-át képviselik (ez az arány egy kicsit javult 2016-hoz képest). Még nagyobb a különbség, ha a számukra átutalt összegeket nézzük: a rádiós jogdíjak mindössze 6,8%-át, a televíziós jogdíjak 7,5%-át kapják női szerzők. Vagyis a nagyobb forgalmú műveknek nagyobb arányban férfiak a szerzői.
Megnézték az élő és elhunyt – de még szerzői jogi védettséget élvező, vagyis 70 évnél nem régebben elhunyt – szerzők arányát is (itt nem téve különbséget magyarok és külföldiek között). A rádióban megszólaló művek szerzőinek 13,6%-a nem él már, és ez az arány csökkent; a televíziókban megszólaló zenék szerzői közt alacsonyabb arányban (10,2%) vannak az elhunytak.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás