Médiapiac
Lukács Csaba: ″Ha elindulunk egy úton, végigmegyünk rajta″
A Mészáros Lőrinc-közeli új tulajdonos feltűnéséről a sajtóból értesült, de ez nem befolyásolja az üzletmenetet, állítja Lukács Csaba, az Atmedia ügyvezető igazgatója. A TV2-csoportot a második fél évre már piacvezető pozícióba várja a szakember, és néhány éven belül a tévéárak normalizálódására is számít. Az online piacot pedig ugyanúgy átrendezné, mint ahogy a televízióval tették.
Az Opus Global közvetett tulajdonossá vált a cégben. Ez hoz bármilyen változást az üzletmenetben?
A tulajdonosi struktúrának semmilyen érdemleges hatása nincs az üzletmenetünkre, semmit nem érzékelünk belőle, ezért nem is kommentáltuk a hírt, amelyet én is a sajtóból tudtam meg.
Mire számítotok 2018-ban a televíziós költéseket tekintve?
A reklámköltés a gazdasági struktúra és az adott helyzet lenyomata. A 2018-as évet két nagyon lényeges tényező fogja meghatározni. Az egyik, hogy a két nagy médiacsoport, az RTL- és a TV2-csoport párharca élesedik. Ez jó üzenet a hirdetők számára, mert azt látják, hogy ér demes a költési ciklusokat újraindítani.
A sportesemények mellett választások is lesznek, a kormány betervezett egy újabb kampányt 11 milliárdért. Ebből lehet számítani többletbevételekre? (Az interjú elkészítése után vált nyilvánossá a 2017-es reklámtorta, illetve ezen belül az állami költések növekbő arányát mutató szám – a szerk.)
Szerintem nem, mert az állam mint hirdető néhány éve fokozott mértékben és állandóan jelen van a piacon, amit egy olyan egyszeri, bár fontos esemény, mint a választás, nem fog jelentősen megváltoztatni.
A két médiacsoport küzdelme révén milyen változások jelentkezhetnek?
A TV2-csoport 2016-ban elindított egy közép- és hosszabb távú tudatos építkezést. 2017-ben már 30 százalékkal nőtt a TV2 ratingkibocsátása, ami a kereskedelmi pozíció nagymértékű megváltozását is mutatja. Ez a trend folytatódni fog, és az év második felére szerintem már egyértelműen a TV2-csoport fog győztesen kijönni a párharcból. Ez meghatározza majd az évet a bevételeloszlás szempontjából.
Lukács Csaba is előadója lesz a március 21-22-i geneRÁCIÓk konferenciának.
A rendezvényre itt jelentkezhet, a teljes programot pedig itt találja!
 | Lukács Csaba
Nézze meg Lukács Csaba teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
Ez az Atmedia portfóliójára csak kismértékben lesz hatással, hiszen a közönségarányt tekintve 2016 óta piacvezetők vagyunk. Televíziós sales house-ként változatlanul növekedési pályán vagyunk, 2018-ban is jelentős bevételgyarapodással számolunk. Azok a hirdetők, akik velünk voltak 2017-ben, idén is velünk maradnak, akár növelik is költési részesedésüket, ami nagyon pozitív visszaigazolása a munkánknak és a portfóliónknak. Egyértelműen érezzük, hogy piacvezető partnernek tekintenek bennünket a hirdetők és az ügynökségek, vagyis megtörtént az a váltás, amit 2016-ban célul tűztünk ki.
Várható-e, hogy a túl olcsónak tartott televíziós árak emelkedni kezdenek?
Nem biztos, hogy 2018-ban olyan mértékű lesz az elmozdulás, mint amelyet a piaci trendek indokolnának, de a kereslet elég nagy, ami lehetőséget ad kismértékű korrekciókra. Ehhez mindkét piaci szereplőnek hasonló ármagatartást kell követnie, amit még nem látunk teljes mértékben. 2019–2020-ra azonban normalizálódnia kell a helyzetnek, hiszen a tévé az árakat tekintve nagyon alulértékelt médium.
 |
| Lukács Csaba, Atmedia ügyvezető igazgatója Fotó: Réti Dóra |
A fragmentáció fokozódása idején összecsomagolt csatornákkal mennyire lehet elérni kisebb vagy niche-célcsoportokat? Vagy továbbra is a tömeges elérés eszköze a televízió?
Minden kommunikációs eszköznek megvan a maga szerepe, helye és működési módja. Számtalan olyan médium van, amellyel nagyon pontosan, akár egyedi felhasználókban gondolkodva lehet célozni. A televízió tömegmédium, amellyel ha nagyon szűk célcsoportokat akarunk elérni, a hatékonysága egy részét el is vesztheti. Nagyon sokféle termék vásárolható nálunk is, de azt látjuk, hogy a hirdetők a megfelelő méretű csomagokat keresik, mert ezekkel maximalizálhatják a saját megtérülésüket. Az ár a hirdetők szempontjából még mindig nagyon fontos paraméter.
Az RTL-es Dudás Gergely novemberben arról beszélt, hogy a fragmentáció rontja a portfóliók minőségét, riasztóan magas a nullás szpotok aránya. Erről mi az Atmedia álláspontja?
A fragmentáció neutrális tény, amit nem lehet kiiktatni a rendszerből, együtt kell vele élni. Épp az RTL ismerte fel az elsők között ezt a trendet, és 2004-ben saját tévéadók bevezetésével ennek az élére is állt. Nem véletlen, hogy később a TV2 is nagyon sok kábelcsatornát indított, és talán még fog is, hiszen a nézők már másfajta televíziózásra éhesek. Rengeteg tévéadó van már a piacon, de szinte mindnek megvan a saját közönsége, és nagyon kevés csatorna vonult ki a piacról az elmúlt években.
Ilyen például az Atmediának az a modellje, amelyben sok csatornát csomagban értékesítve ajánlunk a hirdetőknek. Az elmúlt nyolc év egyértelműen bizonyította, hogy a valós teljesítés találkozik az elvárásokkal.
A nonszpot megoldások most mennyire jelentősek?
Ezen a területen számottevő pénzeket vontak ki az elmúlt években. A két dolog összekapcsolódik. Egy-egy saját gyártású műsor meg tudja ugyan változtatni a nagy csatornák közönségarányban kifejezett pozícióját, de a nézettség fragmentálódása révén összességében kisebb számban fogyasztják őket a nézők. A hirdetők már nem egy-egy műsorral érik el a fogyasztókat, hanem több ponton. Mindaddig, amíg nincs megoldás arra, hogy egyedi műsorok helyett adott műsorfolyamra hogyan lehet támogatási formákat kidolgozni, 4-5 százalék körül fog stagnálni a szponzoráció részaránya.
Az online piacra történt belépéssel kapcsolatban a tévés gyökerek miatt inkább az online videóban gondolkodtok, vagy a tágabban értelmezett digitális szegmensben?
Ugyanúgy, ahogy a televíziós piacon történt, mi aggregálóként piacot szeretnénk építeni, és alakítani kívánjuk a trendeket. Ehhez a videó önmagában kevés. Keressük a szinergiákat az offline és az online megoldások, elsősorban a televízió és az online videó között, de ezeken túl is van élet.
A szaktudás honnan fog érkezni ehhez a területhez?
Vannak olyan kollégáink, akik korábban az online területen is komoly tapasztalatokat szereztek, és építjük is a csapatot, jelenleg már több mint tíz fő dolgozik a divízióban. Ez csak a kezdet, tovább fogjuk növelni a létszámot, ahogyan várhatóan a portfóliónkat is. Ha mi elindulunk egy úton, azon nem állunk meg. Az idei év a struktúra kialakításáról és az üzlet fundamentumainak lerakásáról szól, 2019-ben várható még további nagy fordulat.
Lengyel András 2017 elején két modellt látott az online piacon: vagy a long tailt szedi össze valaki, vagy néhány nagy portál is a portfóliójába kerül. Hol tart most az Atmedia?
Mi nagy szereplőkkel indulunk: a Mediaworks és az Inform Média is a mi portfóliónkat erősíti, és egy új, innovatív szereplőre is számítunk. Minőségi portfóliót állítottunk össze, és ebből a pozícióból kívánunk a long tail felé elindulni. Portfóliónk az egyedi felhasználókat tekintve már induláskor is a negyedik-ötödik lesz a piacon, az év végére pedig a harmadik helyet fogja súrolni, és onnan emelkedik majd tovább.
 |
| Fotó: Réti Dóra |
Az Atmedia sokáig a tévéről szólt, ezt a médiumot építettétek, például kutatásokkal. Az online megjelenésével menynyiben változik meg a fókusz?
A lépésnek több oka volt. A hirdetői igények diverzifikáltabbak lettek, az online nagymértékben felértékelődött a két-három évvel ezelőtti pozíciójához képest, és nekünk médiatulajdonostól független szereplőként nem csak egy szegmensben kell erősnek lennünk. A legtöbb cég akkor kezd el gondolkodni a diverzifikáláson, amikor az alaptevékenységi területén megközelítette a kapacitása maximumát.
A televíziós területen korlátozott bővülési lehetőséget látunk, miközben mi erősen növekedésorientált szervezet vagyunk. Olyan területet kell tehát találnunk, ahol az a know-how és növekedési modell, amiben mi jók vagyunk, sikeres lehet.
Az RTL is ebben az irányban gondolkodik, nem pont úgy, mint mi, de a végcélt tekintve vannak közös pontok. Mi a szinergiákat keressük: azt, hogy kapcsolt kommunikáció esetén mennyivel növelhető a hatékonyság. És ebben nagyon komoly tartalékokat látunk. Ehhez azonban meg kell találni a megfelelő modellt, amelyet méréssel, kutatásokkal alá kell támasztani. Ez nagyon szép feladat, és úgy gondolom, képesek vagyunk a megvalósítására.
Ebbe beleértendő, hogy a tévé marad a tömegmédium, és az online adja hozzá a célzottabb támogatást?
Nagyon sokféle megoldása van ennek a kérdésnek. Nem kívánjuk az ügynökségi tervezés feladatát átvenni, mindenki megmarad abban a szerepkörben, ami az alapkompetenciája. Ha azonban az online piacot nézem, hatalmas lehetőséget látok a tévé szempontjából. Például nagyon fontos a szolgáltatások online kommunikációja, és egy adott piacméret felett már a márkákat is építeni kell, mert az differenciál. És márkakommunikációban a televízió elképesztően hatékony. Ennek kapcsán rengeteg olyan hirdetőt tudunk behozni, akik korábban nem reklámoztak televízióban, és olyan tapasztalati példák állnak rendelkezésünkre, amelyek ajtókat nyithatnak meg.
A szinergiával kapcsolatban felvetődik a mérhetőség kérdése. A Nielsen éppen most próbálkozik a Digi tal Ad Ratings (DAR) bevezetésével. Ehhez hogyan viszonyul az Atmedia?
Mi teljes mértékben neutrális állásponton vagyunk. Jelenleg nem kívánunk kilépni a már felállított keretek közül, míg a DAR valamelyest kilépés a jelenlegi paradigmából. Látom az előnyét és a korlátait; meglátjuk, mi fog történni, milyen mértékben fogadja majd el a piac.
Mit várhatunk a rádiós szegmenstől, fel fog-e értékelődni a médium 2018-ban?
Azon kell dolgozni, hogy a rádió viszszakerüljön a köztudatba, mert sokkal több van a médiatípusban, mint amit a piac ma visszaigazol. Az az út, amin a Radio Sales House rajta van, működik: sikerült megtartani azokat a rádiós bevételeket a rendszerben, amelyeket korábban az országos csatorna és a kisebb szereplők között osztottak meg. Ez jó pozíció arra, hogy újra növekvő pályára állíthassuk a médiumot. Ezt az is katalizálni tudja majd, ha megtaláljuk azokat a szinergiákat, amelyek mentén hatékonyan tovább lehet növekedni. Itt is fontos, hogy az adott hirdető hány szereplővel áll kapcsolatban, silók helyett szélesebb perspektívában gondolkodik-e.
Printben viszont továbbra sem gondolkodtok?
Lenne indoka akár a sajtó megjelenésének is az Atmedia portfóliójában, de az online és a tévé integrálása elég nagy feladat, nem akarunk egyszerre túl nagyot harapni. Inkább lépésről lépésre haladunk.
Médiapiac
A Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás – bár néha olyannak tűnik
Így használd a közösségi médiás profilodat – II. rész: Sokkal többet szabad annak, aki kritizál vagy parodizál.
Sokan sok mindent közzétesznek a közösségi médiában, ám a megjelenő tartalmakat nem mindig lehet szabadon elvinni, átvenni. A Facebook és a többi információs közösségi médiafelület tehát nem olyan, mint az utcai lomtalanítás, onnan nem lehet mindent hazavinni, ami csak tetszik. Bizonyos esetekben azonban mégis. Hogy mikor, arról a médiahatóság adott útmutatást.
Mind többször hallani, hogy a közösségi média egyre inkább az álhírek, a hitvány információk és performanszok gyűjtőhelyévé silányul. Ennek ellentmond, hogy megannyi olyan tartalom lelhető fel a különféle platformokon, amelyeket utóbb – bármilyen céllal – idéznénk. De milyen szabályok kötik azt, aki részben vagy egészben átvenné mások bejegyzését? A kérdést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakemberének, Fáczán Gábornak tette fel a Médiapiac.com.
Előnyben a humorista
A szervezet Online Platformok Főosztályának vezetője azzal kezdte: attól függ, milyen minőségű tartalomról van szó. Ha szerzői alkotásról, vagyis például zenéről, videóról, irodalmi műről, úgy a szerzői jog szabályai alapján feltételezni lehetne, hogy minden esetben engedélyt kellene kérni az eredeti alkotás szerzőjétől, hogy posztolni lehessen a tartalmakat. – Ugyanakkor – mutatott rá a főosztályvezető – akadnak bizonyos kivételek.
A felhasználók mások posztjait engedély nélkül is felhasználhatják, ha kritikát fogalmaznának meg azzal kapcsolatban, ha paródiát készítenének, de akkor is, ha véleményüket fejeznék ki vagy tudósítanak, beszámolnak róla. A kutatás is olyan eset lehet, amikor nem kell beszerezni a bejegyzés eredeti szerzőjének engedélyét.
A főosztályvezető megemlítette, a kérdés kapcsán maga a Facebook is ad iránymutatást arról, miként érhető el, hogy a felhasználó által közzétett tartalom ne sértsen szerzői jogot. Eszerint attól, hogy egy tartalmat megvásárolt az adott felhasználó, vagy az interneten talált egy képet, amit posztolni szeretne, még megsértheti a szerzői jogot. A platform ezért azt tanácsolja, hogy védett tartalom megosztása előtt általában véve tanácsos írásos engedélyt kérni a szerzőtől. – Egy ismert sportolóról készült kép közzététele előtt érdemes tájékozódni, hogy az adott felvétel élvez-e szerzői jogi védelmet. Ha igen, engedélyt kell kérni a fotó eredeti posztolójától – húzta alá Fáczán Gábor.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett, sokan idejük igen jelentős részét töltik ezen a felületen. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, fénykép.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Átadták a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat díjait
A 42. Magyar Sajtófotó Pályázat MÚOSZ Nagydíját Mohos Márton, az André Kertész Nagydíjat pedig Erdős Dénes vehette át csütörtökön Budapesten, a pályázat képeiből rendezett kiállítás díjátadóval egybekötött megnyitóján.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Nagydíját Mohos Márton (24.hu) Fokozódó nyomás a magyar-szerb határon című sorozatával nyerte el, a legjobb emberközpontú dokumentarista fotográfiáért járó André Kertész Nagydíjat pedig Erdős Dénes (The Associated Press) A lakhatás alapjog című sorozata érdemelte ki. A fotóriporteri életműdíjat Balogh László vehette át.
A kiállítást Karikó Katalin nyitotta meg. A Nobel-díjas kutatóbiológus fontosnak nevezte a fotóriporterek munkáját és a képeket, amelyek üzenetet hordoznak. Karikó Katalin szerint a fotózás és a tudományos kutatás abban hasonlít egymásra, hogy az emberek látják az eredményeket, de nem tudják megnevezni, hogy azt ki hozta létre, kinek a munkája áll mögötte.
Karikó Katalin felidézte, hogy az általános iskola ötödik osztályában a fotószakkör tagja volt, képeket hívtak elő, fixáltak, szárítottak, a tanár fényképezőgépével készítettek fotókat. Nyolcadikos korában az országos élővilág versenyen harmadik helyezést ért el és jutalmul egy Smena fényképezőgépet kapott, amellyel a családról, az iskoláról és a barátokról készített képeket. Ezt a gépet később a Szegedi Tudományegyetemnek ajándékozta – tette hozzá.
Karikó Katalin a megnyitón megkapta Koszticsák Szilárdnak, az MTI/MTVA fotóripoterének fotóját, amely a Nobel-díj átadása előtti napon készült róla és Krausz Ferenc fizikusról a svédországi magyar nagykövetségen.
Kőrösi Orsolya, a 42. Magyar Sajtófotó Kiállításnak helyet adó Capa Központ ügyvezető igazgatója emlékeztetett arra, hogy tavaly ünnepelte fennállása 10. évfordulóját a fotográfiai központ, és az alkalomból megnyílt a Robert Capa munkásságát bemutató állandó kiállítás is. Az első emelet termeit is felújították, így a sajtófotó-kiállítás is megszépült környezetben várja a látogatókat – mondta.
Kitért arra is, hogy jövő szerdán Burger Barna-emlékkiállítás nyílik a Természettudományi Múzeumban a 2017-ben elhunyt fotóriporter Kék vándor című könyvéből.
A Magyar Sajtófotó Pályázatra ebben az évben 250 fotográfus 2470 pályaművel, összesen 6801 képpel nevezett – hangsúlyozta Bánkuti András, a MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztályának elnöke, hozzátéve: Az év fotói 2023 című évkönyv a kiállítás megnyitójával egy időben jelenik meg.
Bánkuti András átadta a sajtóban dolgozó fotóriporterek teljesítményét, életművét elismerő Arany Kamera-díjakat is, amelyet minden évben hárman kapnak meg. Idén Balázs Attila fotóriporter (MTI/MTVA), Révész Tamás fotóművész, fotóriporter és Szlukovényi Tamás fotóriporter, kurátor, a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat zsűrijének elnöke kapta meg az elismerést.
A csütörtöki eseményen átadták a sajtófotó pályázat tizennégy kategóriájának első három díját és számos különdíjat is, amelyeknek nyerteseit már februárban nyilvánosságra hozták.
A Magyar Sajtófotó kiállítás június 2-ig tart nyitva a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.
Borítókép: A díjazottak a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat eredményeit ismertető sajtótájékoztatón a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában 2024. február 15-én
Médiapiac
VIP különkiadással indul a Zsákbamacska április 27-én
Új műsorvezető párokkal és új játékokkal tér vissza a TV2 képernyőjére a Zsákbamacska. A második évadban Szente Vajk és T. Danny, valamint Marics Peti és Pető Brúnó garantálják a jó hangulatot.
Április 27-én szombaton VIP adással indul a Zsákbamacska második évada a TV2-n. Az évtizedek után tavaly visszatért műsor sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 2023-as év legnézettebb műsora volt a tavaly március 12-én adásba került Zsákbamacska nyitóepizódja mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, A18-49, A4+).
A teljes lakosság körében ez 1,3 milliós átlag nézettséget (AMR) jelentett.
A mostani különkiadásban Demcsák Zsuzsa, Stohl András, Sydney van den Bosch, Ördög Nóra, Krausz Gábor, Lékai-Kiss Ramóna, Gáspár Győző és Gáspár Bea, valamint Tilla és a Kincsvadászokból ismert műtárgykereskedő, dr. Katona Szandra játszanak majd, és az első évadhoz hasonlóan jelmezben érkeznek. A fergeteges hangulatú adásban nem csak alkudozás lesz, hanem zrikálás is rendesen, még egy pofon is elcsattan a sztárok között – derül ki a TV2 közleményéből.
A megújult game-show április 29-én folytatódik minden hétköznap este, ezúttal is közel 60 féle játékot próbálhatnak ki a szereplők. A régi jól beváltak mellett olyan látványos és izgalmas próbatételek is lesznek, mint például az óriás társasjáték, ahol a játékos maga a bábu, aki lépked a pályán, de lesz pénzlapátolás bekötött szemmel, és egy különleges golyóderbi, ahol minden a száguldó golyókon múlik, na meg a szerencsén.
Szente Vajk és T. Danny, valamint Marics Peti és Pető Brúnó folyamatosan hozzák a buli hangulatot, de nemcsak ők, hanem a játékosok is, hiszen énekes, táncos performanszokból ezúttal sem lesz hiány. Ahogy értékes nyereményekből sem: több autó is gazdára talál az új évadban, de egyéb értékes tárgynyereményekkel és akár milliós pénznyereménnyel is hazatérhetnek a szerencsések.
A műsorvezetőket most is egy-egy hölgy segíti a vetélkedőben: Kárpáti Rebeka és Stana Alexandra.