Hogyan döntsön az önvezető autó elkerülhetetlen balesetveszélyben: gazdáját óvja, vagy akár az ő élete/egészsége árán a lehető legkevesebb áldozattal járó helyzetbe kormányozza az autót? Ez is dilemma is szóba került lapunk Digitália nevű konferenciáján.

Horváth Attila előadása a Digitália 2017 konferencián hangzott el. A konferenciánkat támogatták:

A soha nem látott méretű globalizáció új típusú fogyasztót hoz létre, a tech fejlesztések pedig az ő igényeiket szolgálják ki. Hol tartunk jelenleg? A ma még csak automatizált gyáripar holnapra „felokosodik”, a robotok már nem csak programokat végrehajtó összeszerelősorok, hanem saját tapasztalataira reagálni, fejlődni, tanulni, önálló döntésre képes gépek lesznek. Innentől pedig már egy lépés van a mesterséges intelligencia – fejtette ki a „Gazdaság, Ember és Technológia – Együtt a 4. ipari forradalomban” című előadásában október 17-én Horváth Attila, a Big Fish Kft. üzletágvezetője.

A szakember tudását 5 éve diákoknak is átadja, az általa vezetett kurzus egyike a legnépszerűbbeknek a Budapesti Metropolitan Egyetemen. Jelenlegi hallgatói minden bizonnyal már a negyediknek nevezett ipari forradalom gazdaságában dolgoznak majd, már ha egyáltalán a jövőben beszélhetünk még a klasszikus értelemben vett munkaerőpiacról. Radikális változások jönnek a gazdaságban, jelentős tőkefelhalmozással, kutatás-fejlesztéssel. „Aki kíváncsi a technológia-vezérelt közeljövőre elég, ha rátekint a startup-ok világára” – magyarázta Horváth Attila, hozzátéve ugyanakkor, nincs garancia arra, hogy a lufi ennél nagyobbra fújódik.

Az üzleti lehetőség mellett persze a felelősség is nagy. Ki a hibás, ha az okoseszközök kárt okoznak az embereknek? A szakember felvetette azt a morális dilemmát, hogy vészhelyzetben mit tegyen a majdnem mesterséges intelligencia, például egy önvezető autó. Csakis a gazdáját védje vállalva, hogy ezzel sokkal több embert veszélyeztet egy balesetben, vagy őt feláldozva a lehető legkisebb rossz kimenetel mellett döntsön? Kutatások szerint az emberek zöme az utóbbit tartja jónak, kivéve persze, ha saját egészségükről, életükről van szó.

Hallhattunk néhány üzleti sikertörténetet, amely már az ipar 4.0 világát idézi. Ilyen a borotválkozást előfizetéses szolgáltatássá alakító Dollar Shave Club, amelyet négy év működés után egymilliárd dollárért vett meg tavaly az Unilever. Szintén a jövő üzleti modelljét követi a nekünk havonta ruhacsomagot küldő cég, amely döntéseink (ha a nem tetsző árucikkeket visszaküldjük) alapján tanul, elemez és hónapról hónapra eléri, hogy egyre több árut tartsunk meg.

A szakember szerint a jövő nagy kérdése az lesz, hogy mi történik azokkal az emberekkel, akik a robotok miatt elveszítik az állásukat, és nem elég képzettek ahhoz, hogy mondjuk a IT-bizniszben, a szoftverfejlesztés terén helyezkedjenek el.

Ugyanis az előrejelzések szerint a munkahelyek 35-40 százaléka megszűnik a jövőben.

Ez viszont beláthatatlan folyamatokat indíthat el: ha nem lesz fizetésük, akkor visszaesik a fogyasztás és a robotok által előállított termékeket nem lesz kinek eladni. Ez stagnáláshoz és általános szegénységhez vagy „automatizált luxuskommunizmushoz” vezet, ahol valamilyen újraelosztási mechanizmus révén a rengeteg szabadidővel rendelkező embereket pénzhez juttatják – fejtette ki Horváth Attila.

A technológia vezérelt jövőtől sokat remélő bankszektor számára viszont rossz híreket tartogatott az előadó.

„Közműszolgáltatók lesznek, hangozzon ez bármennyire is furcsán.”

Jövő januártól ugyanis a hazai bankoknak is hozzáférhetővé kell tenniük számlavezető rendszereiket harmadik fél, például elektronikus kereskedelemre szakosodott cégek számára. A psd2-nek nevezett uniós irányelv szerint utalásainkat intézhetjük a Google, vagy az Amazon rendszerein keresztül, felesleges lesz a bankunknak megbízást adnunk. Ugyanazért a tranzakciós díjért hirtelen többen szeretnének majd lehajolni, szóval a bankok igazi versenytársakat kapnak. Aggódni persze kár értük: kárpótolja őket a nagyobb volumen, azaz az 5 éven belül minimum megduplázódó piacú e-kereskedelem.



Tizenhat dokumentumfilm készítését támogatják

1 napja

Tizenhat dokumentumfilm elkészítéséhez nyújt összesen 110 millió forintos támogatást e heti ülésén meghozott döntésével a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa.