Horváth Attila előadása a Digitália 2017 konferencián hangzott el. A konferenciánkat támogatták:
![]() |
A soha nem látott méretű globalizáció új típusú fogyasztót hoz létre, a tech fejlesztések pedig az ő igényeiket szolgálják ki. Hol tartunk jelenleg? A ma még csak automatizált gyáripar holnapra „felokosodik”, a robotok már nem csak programokat végrehajtó összeszerelősorok, hanem saját tapasztalataira reagálni, fejlődni, tanulni, önálló döntésre képes gépek lesznek. Innentől pedig már egy lépés van a mesterséges intelligencia – fejtette ki a „Gazdaság, Ember és Technológia – Együtt a 4. ipari forradalomban” című előadásában október 17-én Horváth Attila, a Big Fish Kft. üzletágvezetője.
A szakember tudását 5 éve diákoknak is átadja, az általa vezetett kurzus egyike a legnépszerűbbeknek a Budapesti Metropolitan Egyetemen. Jelenlegi hallgatói minden bizonnyal már a negyediknek nevezett ipari forradalom gazdaságában dolgoznak majd, már ha egyáltalán a jövőben beszélhetünk még a klasszikus értelemben vett munkaerőpiacról. Radikális változások jönnek a gazdaságban, jelentős tőkefelhalmozással, kutatás-fejlesztéssel. „Aki kíváncsi a technológia-vezérelt közeljövőre elég, ha rátekint a startup-ok világára” – magyarázta Horváth Attila, hozzátéve ugyanakkor, nincs garancia arra, hogy a lufi ennél nagyobbra fújódik.
Az üzleti lehetőség mellett persze a felelősség is nagy. Ki a hibás, ha az okoseszközök kárt okoznak az embereknek? A szakember felvetette azt a morális dilemmát, hogy vészhelyzetben mit tegyen a majdnem mesterséges intelligencia, például egy önvezető autó. Csakis a gazdáját védje vállalva, hogy ezzel sokkal több embert veszélyeztet egy balesetben, vagy őt feláldozva a lehető legkisebb rossz kimenetel mellett döntsön? Kutatások szerint az emberek zöme az utóbbit tartja jónak, kivéve persze, ha saját egészségükről, életükről van szó.
![]() |
Hallhattunk néhány üzleti sikertörténetet, amely már az ipar 4.0 világát idézi. Ilyen a borotválkozást előfizetéses szolgáltatássá alakító Dollar Shave Club, amelyet négy év működés után egymilliárd dollárért vett meg tavaly az Unilever. Szintén a jövő üzleti modelljét követi a nekünk havonta ruhacsomagot küldő cég, amely döntéseink (ha a nem tetsző árucikkeket visszaküldjük) alapján tanul, elemez és hónapról hónapra eléri, hogy egyre több árut tartsunk meg.
A szakember szerint a jövő nagy kérdése az lesz, hogy mi történik azokkal az emberekkel, akik a robotok miatt elveszítik az állásukat, és nem elég képzettek ahhoz, hogy mondjuk a IT-bizniszben, a szoftverfejlesztés terén helyezkedjenek el.
Ugyanis az előrejelzések szerint a munkahelyek 35-40 százaléka megszűnik a jövőben. |
Ez viszont beláthatatlan folyamatokat indíthat el: ha nem lesz fizetésük, akkor visszaesik a fogyasztás és a robotok által előállított termékeket nem lesz kinek eladni. Ez stagnáláshoz és általános szegénységhez vagy „automatizált luxuskommunizmushoz” vezet, ahol valamilyen újraelosztási mechanizmus révén a rengeteg szabadidővel rendelkező embereket pénzhez juttatják – fejtette ki Horváth Attila.
A technológia vezérelt jövőtől sokat remélő bankszektor számára viszont rossz híreket tartogatott az előadó.
„Közműszolgáltatók lesznek, hangozzon ez bármennyire is furcsán.” |
Jövő januártól ugyanis a hazai bankoknak is hozzáférhetővé kell tenniük számlavezető rendszereiket harmadik fél, például elektronikus kereskedelemre szakosodott cégek számára. A psd2-nek nevezett uniós irányelv szerint utalásainkat intézhetjük a Google, vagy az Amazon rendszerein keresztül, felesleges lesz a bankunknak megbízást adnunk. Ugyanazért a tranzakciós díjért hirtelen többen szeretnének majd lehajolni, szóval a bankok igazi versenytársakat kapnak. Aggódni persze kár értük: kárpótolja őket a nagyobb volumen, azaz az 5 éven belül minimum megduplázódó piacú e-kereskedelem.