2010. február 03.

MR6: vidéki, nem mucsai

Egységesítette vidéki stúdióinak műsorszerkezetét a Magyar Rádió. Lovász Attila, a regionális hálózat vezetője szerint az a cél, hogy olyan műsort kínáljanak a hallgatóknak, ami érdekes és közel hozza egymáshoz az ország más-más tájain élőket.

- Nem mostohagyerek a regionális rádiózás?
- Tény, hogy a regionális műsorok történetében voltak hullámvölgyek, és olyan korszakok is, amikor már-már ezen adások létjogosultságát kérdőjelezték meg. Európa kissé boldogabb és gazdagabb országaiban azonban nem csupán a nyomtatott, de az elektronikus sajtóban is erősek a regionális médiumok.
- Más az igény?
- Nem: a sorsuk azért alakult másként, mert az URH-sugárzás megjelenésének idején tőlünk nyugatabbra felismerték, hogyan lehet aránylag olcsón helyi tartalmat előállítani és kínálni. Ez pedig nagyot erősített a regionális rádiózáson. Nem kell messzire mutogatnom: az osztrák ORF e téren rádióban és televízióban is erős, a szlovák közrádió e témára szakosodott kettes csatornája a hallgatottsági rangsorban a negyedik helyen áll, Csehországnak 16 regionális adása van, ezek némelyike csak interneten fogható. Ők már egy új hallgatói réteget is megcéloztak.
- A Magyar Rádió csak pár éve alakította önálló adóvá a regionális hálózatot.
- Igen, három éve indult be az a profiltisztítás, aminek eredményeként 2007-ben átalakult az MR1-Kossuth és az MR2-Petőfi, részben az MR3-Bartók rádió. Ekkor kapott saját, középhullámú sávot a nemzetiségi adó, az MR4, jött létre a csak interneten működő MR5, a parlamenti adó, valamint az MR6 - A régió rádiója.
- Amelyről először a stúdióbezárási tervek kapcsán lehetett hallani.
- Ez egy hosszú átalakítás volt, aminek a végére azt szeretnénk, hogy megszülessen Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged mellett a hatodik, Közép-Magyarországot lefedő adás is. Az ország hat plusz egy nagytérségből áll.
- Ehhez képest van még olyan központ, ahol csak középhullámon adnak.
- Igen, a menedzsment célja, hogy Győrben is foghatóak legyünk URH-n, hiszen a középhullám mellett ma csak a helyi kábelhálózaton vagyunk hallgathatóak. A frekvencia-gazdálkodás azonban nem a középvezetők asztala. Más kérdés, de meg kell mondanom, rádiósként sokkal jobbnak tartom a középhullámot, mint amilyen a híre.
- Az emberekben az a kép él, hogy a középhullámot ötven alattiak nem is ismerik.
- Tény, hogy a fiatalok nemigen találják a rádión az AM-gombot. Nagyon magas lóról nézi le azonban az idősebb nemzedéket, aki azt gondolja, hogy ők valahol az ország mélyén, egy Sokol zsebrádió mellett kucorogva hallgatják a középhullámú adást. A mai ötven-, hatvanévesek nem olyanok, mint nagymamáink nemzedéke: nagyon sokuk gondolkodik korszerűen, tanulja meg az új eszközök, például az internet használatát – már csak azért is, mert van még néhány éve a munkaerőpiacon.
- Mit kínálnak a nyolcmillió potenciális hallgatónak az MR6-on?
- Először is: 24 órányi műsort. Merthogy a mai médiapiacon az az adó, amelyik ennél kevesebbet sugároz, nem rádió. Nem lehet úgy belépő hallgatókat toborozni, hogy reggel és délelőtt adunk nekik műsort, de utána egy másik rádió műsorát kapják, ha az a megújult és nagyon jó MR1 Kossuth rádió is.
- Ehhez stabil finanszírozás és munkatársi gárda kell.
- Tavaly sikerült nagyjából kiegyenlítenünk a stúdiók költségvetését, és ahol kellett – Győrben és Szegeden – feltölteni a létszámot. Volt ugyanis olyan stúdió, ahol pl két hónapig négyen készítették a hatórányi műsort; lehet valaki kiváló rádiós, imádhatja a szakmáját, de ez hosszú távon nem működik.
- Ha együtt a csapat, mit kap a hallgató?
- Reggel hattól kilencig minden stúdió önállóan készített műsorral jelentkezik. A Hajnaltól reggelig azért fontos, mert ez a rádiós főműsoridő. Itt lehet elérni a belépő hallgatót, akit – legalábbis nyugati felmérések ezt mondják –negyven másodpercünk van meggyőzni, hogy ne kapcsoljon más adóra. Ezt követi egy könnyed délelőtti sáv, majd 11-től kerül adásba emblematikusnak szánt műsorunk, A vidék Magyarországa. Ezt ugyan egy házigazda-stúdió készíti, minden nap más, de a másik négy csapat is beledolgozik, és az így születő termék egyszerre kerül adásba.
- Olcsó megoldás.
- Ne tagadjuk, hogy a hálózatos műsorokat egykoron azért találták ki, hogy ha már elkészült egy műsor, az több helyütt is adásba kerülhessen. Friss tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy ez a megoldás nem csupán költséghatékony, és nem csak arra jó, hogy egy kis levegőhöz jussanak a munkatársak, de új értéket is teremt. Ez a produkció ugyanis bármelyik hazai kereskedelmi rádió vagy közműsorszolgáltató adásában megállná a helyét.
- Mi ebben az újdonság?
- Hogy egész Magyarországhoz szól, de a régiók hangján, azok problémáit mutatja be, de úgy, hogy ne csak az derüljön ki belőle, hogy hol milyen problémák vannak, de az is, hogy milyen megoldási lehetőségeket találtak helyben. Emellett pl. nem nehéz olyan kulturális rendezvényre sem lelni Magyarországon, ami vidéki, de nem mucsai. Nem gondolom, hogy volna Kelet-Európában másik állam, ahol majd’ minden megyei jogú városnak saját szimfonikus zenekara működne.
- Délben Krónika és zene. Utána?
- Igen, harangszó, Krónika, majd egy olyan műsor következik, ami az előző ötven év zenéi kapcsán hozza egy kicsit képbe hallgatót, interjúk, személyes beszámolókkal megspékelve, egy központi témára felfűzve. Egy órától egy – jellemzően előre felvett, konzervekből” álló – regionális monotematikus műsorunk kerül adásba. Amikor az adó zenei arculatát felvázoltuk, azt vettük észre, hogy a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek magyar szórakoztató könnyűzenéje finoman szólva sem kap elég teret a rádiós piacon. Úgyhogy itt a Nagy Generáció értékeit szeretnénk egy órában bemutatni. Majd a nap összefoglalójával zárunk, és közvetítjük az MR1 Kossuth esti Krónikáját.
- Akkor marad még egy fél nap.
- Este hattól reggel hatig közös zenei műsorral szolgálunk. Nagyon jól jött a Magyar Rádió menedzsmentjének az a tavalyi döntése, hogy elindítja az interneten az MR7-et. Itt az éterből a mára a rádiózásban teljesen eltűnt műfajoknak ad teret: órás forgásban autentikus magyar népzene, táncházi zene, operett és magyar nóta hallható. Úgy gondoljuk, hogy az a nemzedék, amelyik még ismeri az AM-gombot, és bekapcsolja a középhullámot, az megtalálja itt, a földfelszíni adásban is a kedvenceit.
- Tudható, hogy ők hányan vannak?
- Ennek a műfajnak van egy népes közönsége, és gondolhatunk a műfajokról, a nótáról bármit, az emberek kérik a maguk „magyari nótáját”.
Benedek B. Levente

″Az Index marad, ami volt″

12 órája

Évek óta a frontvonalban érezzük magunkat. Mint egy világháborúban. Hol a Vörös Hadsereg söpör át rajtunk, hol a Wehrmacht, mi meg csak kapkodjuk a fejünket - kezdik a szolgálati közleményüket.