2014. június 02.

MTE: Az Ab komment-döntése veszélyezteti a véleménynyilvánítás szabadságát

Az Ab. elutasította az MTE panaszát, amelyben kifogásolta, hogy egy blogposzt alatt megjelenő kommentekért jogi felelősséggel tartozik a blog gazdája.

Az Alkotmánybíróság május 27-i döntésével elutasította az MTE panaszát, amelyben kifogásolta, hogy egy blogposzt alatt megjelenő kommentekért jogi felelősséggel tartozik a blog gazdája.

Újabb fejezetéhez érkezett a kommentekben megjelenő vélemények jogi megítéléséről folytatott csata. Az egy konkrét személyiségi jogsértési perben eredetileg még 2010-ben a Fővárosi Bíróságon (ma: Főv. Törvényszék) hozott ítélet – amelyet később a Fővárosi Ítélőtábla, majd a Kúria is tárgyalt – Alaptörvény-ellenességének kimondását a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete kezdeményezte. Az Alkotmánybíróság május 27-én a panaszt elutasította. Az alábbiakban az MTE ezzel kapcsolatos közleményét idézzük.

„Az Ab egy korábbi, jogerős, az MTE által már kifogásolt és alkotmányellenesnek tartott ítéletet erősített most meg, amely aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás alkotmányos jogát.

Amint arra az MTE az utóbbi években rendszeresen igyekszik felhívni a figyelmet, a kommentek és a jogi felelősség problémája jóval összetettebb, mint azt az Ab minapi határozata sugallja. A komment szerzője sok esetben nem ismert, illetve polgári perben nem kideríthető, többek között ezért kerülnek célkeresztbe a könnyen és jól perelhető szolgáltatók. Az egész kérdéskör életszerű, a személyiségi jogok védelmét és a véleménynyilvánítás szabadságát egyként szolgáló megoldásához arra lenne szükség, hogy a felelős kergetése helyett a névtelen kommenteket a helyükön kezelje a jog.

Az MTE szerint nem célravezető, ha egy, a napi százezer hozzászólás között megjelenő sértő kommentet úgy kell kezelnie a bíróságnak, mint ahogyan például egy olyan közlést, ami mondjuk egy nagy példányszámú lap címoldalán jelenik meg. A megalapozottan kifogásolt, sértő kommenteket jogi fenyegetettség nélkül is készséggel eltávolítják a szolgáltatók (erre az MTE etikai kódexe is kötelezi az egyesület tagjait, vagyis a legnagyobb magyar tartalomszolgáltatókat), a korábbi gyakorlat tehát tökéletesen megfelelő volt ezeknek a problémáknak az orvoslására.

Az olyan eszközök, amelyek a kommentelés minden kilengés ellenére is egyértelműen hasznos és értelmes intézményét mint olyant fenyegetik, a társadalom érdekeivel ellentétesek. Könnyű és elegáns megoldása lenne a jelenlegi helyzetnek, ha a jogalkotó ezen szempontok alapján tisztázná, módosítaná a joganyagot. Ez megtörténhetne akár az elektronikus kereskedelmi törvény pontosításával, tisztázva, hogy a kommentelők számára nyújtott felület esetén a szolgáltatók úgynevezett tárhelyszolgáltatást nyújtanak és a sértő komment eltávolítása esetén mentesülnek a felelősség alól, vagy akár úgy, hogy a személyiségi jogi sérelmeknek - ahogyan ez egyes más jogrendszerekben működik - el kelljen érni egy bizonyos komolysági, súlyossági határt ahhoz, hogy peresíthetőek legyenek. A jogszabályoknak és a jogalkalmazónak is tekintetbe kellene vennie a kifogásolt kommentet közlő tartalomszolgáltató, vagy közösségioldal-szolgáltató reakcióját is. Azaz, ha a kifogásolt kommentet kérésre időben eltávolította, akkor akár korlátlanul is mentesíthető legyen a felelősség alól.

A most helyben hagyott ítélet alapján az valószínűsíthető, hogy a magánblog gazdája – ha azonosítható – éppúgy felelős a nála megjelenő kommentekért, mint egy portál. Azonban az már portálok esetében is alapvető probléma, hogy a komment-tartalmakat a kommentelők, és nem a tartalomszolgáltatók, közösségiplatform-szolgáltatók, vagy éppen bloggerek szolgáltatják. Emlékeztetünk arra, hogy a mostani ügy kiindulópontja is néhány, az egyesületként, tehát még véletlenül sem médiatartalom szolgáltatójaként vagy közösségi portálként működő MTE blogján megjelent hozzászólás volt. Az Ab-határozat indoklása ugyanakkor nyitva hagyja a lehetőséget arra, hogy a Facebook és a hasonló szolgáltatások más elbírálás alá essenek, ennek alapján még nem lehet egyértelműen megjósolni egy-egy majdani per kimenetelét.

Az MTE szerint – egyetértve Stumpf István alkotmánybíró a határozathoz fűzött különvéleményének vonatkozó pontjával – a szabályozásnak a személyiségi jogokat arányosan, a lehető legkisebb alapjog-korlátozással kell védenie. Az egyesület értelmezésében az Ab által megerősített döntés pedig nem ezt a célt szolgálja.

Az ügy jelenleg az Emberi Jogok Európai Bíróságán, Strasbourgban is tárgyalás alatt van, döntés még az idén várható.”

Juszt László hajszál híján a Russia Today arca lett

43 perce

A magyar adás ötlete Lovas István jobboldali újságírótól származik, mégis a baloldaliként elkönyvelt Juszt László volt tévés riportert választották ki, hogy az orosz állami tévé magyar arca legyen - írta meg az Átlátszó.hu.