Médiapiac
Magyarországon is hódít a Video-on-Demand
Mostanra a hazai lakosság körében is megkezdődött a digitális televíziós videótár térhódítása. A trend folytatódásával 2012-ben széles körűvé válhat az otthonról távkapcsolóval megrendelhető videótartalmak fogyasztása. Ez állapítható meg a UPC és az ITHAKA Információs Társadalom- és Hálózatkutató Központ online kutatásának eredményeiből, illetve a televíziós műsorterjesztő saját VoD-statisztikáinak összevetéséből.
A digitális tévézés terjedésével fokozatosan egyre ismertebbé és népszerűbbé válnak a nézők kényelmét és növekvő igényeit kiszolgáló technológiai megoldások. A tavaly decemberben elvégzett trendkutatás arra kereste a választ, mennyire ismert a Video-on-Demand (VoD)– szabad fordításban: digitális videótár – szolgáltatás az internetet rendszeresen használó lakosság körében.
Videómagnó és set-top-box a topon
A korszerű digitális funkciók elérhetőségét erősen meghatározza a tévéadás vételi módja. Az ITHAKA felméréséből megfontolt növekedési ütemű, de egyértelmű tendenciaként bontakozik ki a digitális tévézés országos térnyerése az internetezők körében. A megkérdezettek 35 százaléka digitális kábelen keresztül tévézik, ez négy százalékponttal több mint a másfél évvel korábbi kutatásukban mért eredmény. A válaszadók csaknem egy tizede heti rendszerességgel rögzíti kedvenc műsorait, és ehhez ugyan leggyakrabban még mindig hagyományos videomagnót használ, de feljövőben vannak a digitális technológiák is. A válaszadók 19 százaléka asztali DVD/HDD felvevővel, 34 százaléka pedig digitális set-top-box-szal rögzít – utóbbiak tábora az elmúlt másfél évben 15 százalékponttal nőtt.
Téka helyett VOD
A hagyományos videó vagy DVD kölcsönzést kiváltó Video-On-Demand népszerűsége is nőtt az elmúlt években, de az országos átlag egyelőre még alacsony érdeklődést mutat. Az online film- és műsorkölcsönzést a digitális TV szolgáltatással rendelkező internetezők mindössze 4 százaléka veszi igénybe. 18 százalék azok aránya, akiknek van hozzáférésük a szolgáltatáshoz, de még nem élnek vele. A VOD a 60 évnél idősebbek körében a legkevésbé népszerű, mindössze 2,4 százalékuk kölcsönöz digitálisan. Ugyanakkor az 50-59 év közöttieknek már 5,5 százaléka él ezzel a lehetőséggel, valamivel magasabb arányban, mint a 29 évnél fiatalabbak (5,3 százalék). A videótár-látogatók többsége elsősorban mozifilmek között böngész, a dokumentum-filmek, természetfilmek, zenei műsorok kevésbé népszerűek.
Nézőcsúcs decemberben a UPC-nél
A UPC saját december havi statisztikái az országos átlagnál már jóval élénkebb érdeklődést jeleznek a VOD iránt. A hónap folyamán a UPC digitális videótárát elérő tévénézők csaknem egyötöde, 42 ezer előfizető választott filmet a VOD kínálatából. Ez csaknem 20 ezerrel több, mint az év első felében regisztrált kölcsönzők száma, a növekedés fokozatosan érte el az év végi rekordot. Az év utolsó hónapjában több mint 270 ezer alkalommal néztek meg valamilyen video anyagot az előfizetők a digitális tévés tárból, egyedül Szilveszter napján tízezer lekérést indítottak.
150 ezren egy kölcsönzőben
A UPC videótár elindulása óta a hozzáféréssel rendelkezők 60 százaléka, több mint 150 ezer előfizető próbálta már ki a digitális kölcsönzést. Csaknem mindegyikük legalább havonta egyszer belép a videótárba. Táboruk egy év alatt 20 százalékponttal gyarapodott. Ha a felhasználók számában nem is, a tartalomválasztás tekintetében mindenképpen nagy a hasonlóság az országos online felmérés megállapításaival. Akárcsak az ITHAKA kérdőívének válaszadói, a UPC ügyfelei is elsősorban a mozifilmeket keresik a videótárban. Az ingyenes és a fizetős tartalmak decemberi toplistáján egyaránt a népszerű blockbusterek és a magyar filmek állnak az első helyeken.
A UPC videótárában jelenleg több mint 1800 videóanyag, köztük 300-nál több mozifilm és ezernél több televíziós műsor és sorozat-epizód érhető el, összesen 1910 óra mennyiségben, amit csaknem 80 napig tartana folyamatosan végignézni. Ezeknek a tartalmaknak a nagy többsége ingyenesen hozzáférhető a digitális kábeltévés szolgáltatás előfizetőinek.
Toplisták: 2011. december
Ingyenesen elérhető (SVOD – előfizetésben benne foglalt) videók:
TOP 25
1. Artúr és a villangók: 11462
2. Charlie Bartlett: 5120
3. Valami Amerika 2.: 4067
4. Magyar vándor: 3635
5. Griffin & Phoenix: 3531
6. Poligamy: 3395
7. Valami Amerika: 2336
8. Andrea Bocelli – Vivre: Koncert Toszkánában: 2192
9. Társas játék 8.: 2071
10. Társas játék 9.: 2049
11. Szex és New York 2.: 2037
12. Lora: 1938
13. Lady Gaga: Londoni élő koncert: 1906
14. Queen Rock Montreal: 1816
15. Társas játék 10.: 1759
16. A kívülálló: 1552
17. Pink: Funhouse: 1543
18. Túl jó nő a csajom: 1531
19. Tron: Örökség: 1503
20. Társas játék 11.: 1466
21. Dáridó Lajcsival 1. Epizód: 1465
22. Jonah Hex: 1426
23. Tőzsdecápák – A pénz nem alszik: 1350
24. A kidobóember: 1336
25. Utódomra ütök: 1331
Fizetős (TVOD) videók:
TOP25:
1. Verdák 2.: 958
2. Thor: 831
3. Transformers 3.: 767
4. Ismeretlen férfi (2011): 764
5. Koszorúslányok (2011): 547
6. Maci Laci: 530
7. Elhajlási engedély: 514
8. Micimackó: 410
9. A Karib-tenger kalózai – Ismeretlen vizeken: 392
10. Tom és Jerry és Óz, a csodák csodája: 379
11. Férj és feleség: 360
12. Álomháború: 356
13. Csúcshatás: 329
14. A király beszéde: 317
15. Alkonyat – Napfogyatkozás: 274
16. Orvlövész: 266
17. Anyát a Marsra: 259
18. 22 lövés: 229
19. A sas: 227
20. Alkonyat – Újhold: 208
21. Arthur: Maltazár bosszúja: 203
22. A rítus: 201
23. Féktelen harag: 196
24. Verdák: 192
25. Boszorkányszombat: 190
Total Top 25 Feature: 9 899
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció