Médiapiac
Már híreket, zenét és filmet is mobilon fogyasztunk
Az okostelefonok minden más eszközt pótolni tudnak: a hírek, cikkek olvasása és a zenehallgatás mellett már nemcsak rövid videókat, hanem filmeket is nézünk rajtuk. Mindezekhez pedig a telefonra töltött fájlok helyett egyre inkább veszünk igénybe online lehetőségeket.
Az eNET 2016 októberében végzett online kutatása alapján okostelefont mára a felnőtt magyar internetezők 86 százaléka, azaz közel négy és félmillióan használnak. Közülük wifit 95 százalék (4 millió 260 ezren), mobilnetet pedig már 79 százalék használ okostelefonján (vagyis 3 millió 530 ezren).
Az okostelefonok mobilitásuknak és könnyű használhatóságuknak köszönhetően már nemcsak az informálódás és kapcsolattartás, de a tartalomfogyasztás minden területén is meghatározóvá váltak, hiszen a mobilinternet révén bárhol és bármikor lehetővé teszik azt. Tízből kilenc okostelefon-használó fogyaszt is valamilyen tartalmat eszközén: 3,4 millióan híreket, cikkeket, e-könyveket olvasnak, 2,4 millióan zenét és egyéb audió tartalmakat hallgatnak, 1,8 millióan pedig filmeket, videókat (is) rendszeresen néznek rajta.
 |
Az okostelefonos hír-, cikk-, és e-könyv-olvasás terén egyértelműen a hírportálok (86%) és a közösségi média oldalak (80%) dominálnak, melyeket jellemzően naponta látogatunk mobilunkkal. Ezeket csak jóval lemaradva követi az elektronikus újságok, magazinok (39%), blogok (29%), végül pedig az e-könyvek mobilon történő olvasása (14%).
A hírportálokat okostelefonnal (is) látogatók körében egyébként a legnagyobb népszerűségnek az Index (64%), az Origo (55%), a Hir24 (45%) és a HVG (40%) örvend. Az oldalak mobil alkalmazásait ugyanakkor tízből hét válaszadó nem szokta letölteni, inkább böngészőben olvassák a híreket.
Az okostelefonos zenehallgatás elterjedtsége szintén nem meglepő, azonban míg korábban az MP3 volt a meghatározó, addig mára az ingyenes online zenehallgatási lehetőségeket (pl.: YouTube-ot) is ugyanolyan arányban szokták igénybe venni a válaszadók (mindkettő 76%). Ezzel együtt az egyéb online zenehallgatási lehetőségek népszerűsége is folyamatosan nő: élő webes rádiót 25 százalék, előfizetési lehetőséget is nyújtó online zenei streaminget (például Spotify, Deezer, Google Play Music) pedig 13 százalék szokott hallgatni telefonján.
Bár okostelefonos zenei streaminghez tízből kilencen még mindig inkább wifit vesznek igénybe, az ehhez mobilnetet (is) használók aránya már eléri a 42 százalékot. 22 százalék ideiglenesen le szokta menteni a lejátszási listáit is, így offline módban is tudja hallgatni őket.
Az okostelefonos film- és videónézés már érdekesebb kérdés, hiszen bár a telefonok képernyője folyamatosan növekszik, egy tévéhez, vagy akár egy laptophoz képest még így is igen apró. Mindezért azonban kárpótol, hogy segítségükkel bárhol és bármikor, akár a hagyományos tévézés helyett, vagy akár közben is tudunk mozgóképes tartalmakat fogyasztani, és ehhez az egyre terjedő streaming szolgáltatások is rendelkezésünkre állnak.
Okostelefonos film- és videónézés esetében az ingyenes online lehetőségek használata dominál (83%), a telefonra töltött videók alkalmazással történő nézése csak 46 százalékra jellemző. Ezek mellett egyre gyakoribb az okostelefonos tévézés is: már 31 százalék szokott készülékén élő tévéműsort online nézni, 29 százalék pedig tévéműsort visszanézni. Előfizetéses streaming szolgáltatásokat azonban egyelőre csupán 4 százalék használ telefonján.
 |
A telefonon nézett tartalmak hossza és köre is egyre bővül: a rövidebb, humoros videók; a zenei klipek, koncertfelvételek; és a közösségi oldalakon ismerősök megosztott videói mellett a válaszadók közel fele már filmeket, harmada sorozatok epizódjait, negyede pedig tévéműsorokat (is) néz.
A zenehallgatáshoz hasonlóan film- és videónézés esetében is a wifi használata a jellemzőbb, de a válaszadók harmada már wifit és mobilnetet egyaránt igénybe vesz ehhez.
Az okostelefonok sikerének kulcsa, hogy minden más eszközzel szemben ezek mindig velünk vannak, így mobilinternet révén – akár online – tartalmakat is akkor és ott fogyasztunk, ahol és amikor csak kedvünk tartja. Az okostelefon-tulajdonosok pedig ki is használják ezt: tízből kilencen fogyasztanak valamilyen tartalmat mobiljukon, és ehhez egyre nagyobb arányban használják ki az online világ nyújtotta lehetőségeket, és nemcsak hírek, cikkek olvasására vagy zenehallgatásra, hanem már akár film- és tévénézésre is.
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció