2011. április 01.

Médiapiac 2011: unalom, félelem, értetlenkedés a médiatörvény körül

Már a politikusok is unják a médiatörvény körüli vitát, pedig egy ideig még biztos nem ússzák meg, mert sok a kérdés, derült ki konferenciánkon.

L. Simon László unja már a témát, Borókai Gábort nem kötötték le a technikai kérdések, Nádori Péter szerint felesleges a sajtószabadság végét vizionálni, Kovács Tibor pedig a tisztázatlan jogi környezettől tartott, miközben Sarkady Ildikó szerint sok a pontatlanság és a belemagyarázás a törvény körül. Így vitáztak ők a Média és jog kerekasztalban a Médiapiac 2011 konferencián.

Időnként technikai kérdéseken rugóztak, időnként pedig egészen parázs vitát folytattak a Média és jog kerekasztal résztvevői a Médiapiac 2011 konferencián. Sarkady Ildikó - az egyik legneuralgikusabb pontot, a blogok szabályozását érintő kérdés kapcsán - elmondta: a jogalkotói szándék az EU-direktíva alapján világosan az volt, hogy az új médiatörvény a szerkesztett tartalmakra vonatkozzon. Így aztán a sajtóban kialakult vita egy része "belemagyarázás", amit a jogalkotói oldal pontatlansága és jogtechnikai hibák kísértek.

L. Simon László, a kulturális és sajtóbizottság elnöke egyfelől azt közölte, hogy már nagyon unja a médiatörvény körüli vitát, másfelől kifakadt, miszerint "az istennek sem értik meg, hogy a blogokat nem akarjuk szabályozni". Hozzátette, szerinte nemcsak a jogalkotói szándék, hanem a szöveg is egyértelmű és tiszta, így már rég nem a törvényről kellene beszélni.

A kérdés persze nem intézhető el ilyen könnyen a blogok szabályozásával kapcsolatban, ugyanis - ahogy Sarkady Ildikó is kiemelte - a törvény azon online tartalmakra vonatkozik, amelyek szerzői, üzemeltetői gazdasági és szerkesztői felelősséget, kockázatot viselnek. Nádori Péter, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének (MTE) elnöke viszont úgy vélte, hogy jelen állás szerint a professzionális blogok, amelyeket üzletszerűen működtetnek, és a "blog" megnevezés igazából csak a formára utal, könnyebb pályán versenyeznek, mint példul a portálok.

Ezzel együtt úgy gondolja, a sajtószabadság végét vizionálni nem reális, valójában még nem is tart a piac az implementálásnál, ami alapján bővebbet lehetne mondani. Hozzátette: sok esetben a viták során éppen azok nincsenek jelen, akik valami érdemit mondhatnának. Korábban elég volt egységesen a ptk-t, btk-t figyelni, ami bármely szolgáltatásra vonatkozik mérettől, témától függetlenül. A mostani helyzet más, a viták gyakran hisztérikusak, ebben ugyanakkor hibás a jogalkotói oldal is, a félreérthető megfogalmazások miatt.

L. Simon László éppen azt sérelmezte, hogy egyes médiumok "fehér lapokkal tüntettek", ahelyett, hogy mélyebb szakmai vita kezdődnek portálokról, blogokról, mivel az cél volna, hogy a "blog" elnevezés ne mentse fel a szerkesztőt a "formális" szerkesztőségekhez képest kevesebb felelősséget ráróva.

Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének (MLE) nemrégiben megválasztott elnöke ismételten a nem elég tiszta jogi környezetet kárhoztatta, ami a kiadók versenyképességét jelentősen befolyásolhatja, miközben az online is eszi a piacukat. Utóbbi kapcsán a politikus azt reagálta, hogy ugye a print nem akarja velük megoldatni a gazdasági, versenyképességi problémáit?

L. Simon László szerint a legtöbb felvetett kérdésre egy év múlva kellene visszatérni, amikor már valóban alkalmazzák a törvényt, és akkor lehet finomhangolni, ehhez viszont arra lenne szükség, hogy a vitaalap ne a sajtószabadság vége legyen.

Sarkady Ildikó és a ritkán megszólaló Borókai Gábor is úgy vélte, sokat egyszerűsítene az ügyön, ha végre lenne egy végrehajtási rendelet. A sajtóbizottság elnöke ezzel egyetértett, ám arra figyelmeztetett, hogy a média témának sok gazdája van (NFM, sajtóbizottság, ÁSZ), s ha ehhez is hozzányúltak volna, akkor "még inkább elszabadul a pokol". Sarkady Ildikó azt is problémásnak látta, hogy a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnál (NMHH) túl nagy hatalom koncentrálódik, miközben nincs meg a téma minisztériumi pendantja.

Nem javul a korrupciós helyzet az üzleti életben

12 órája

Magyarországon minden ötödik válaszadó úgy véli, iparágában elterjedt gyakorlat a vesztegetés, ami felülmúlja mind a régiós országok, mind a fejlődő piacok átlagát – állapítja meg az EY legfrissebb globális felmérése.