2013. október 04.

Még mindig a tévéhíradók bűvöletében élünk

Hiába az internet és a közösségi média előretörése, még mindig hiszünk a tévéhíradóknak. Legalábbis a Nézőpont Intézet elemzésének adatai szerint.

Hiába az internet és a közösségi média előretörése, még mindig hiszünk a tévéhíradóknak. Legalábbis a Nézőpont Intézet elemzésének adatai szerint.

A Nézőpont Intézet Médiaműhelye 2000 fős személyes megkérdezésen alapuló közvélemény-kutatásban vizsgálta augusztusban és szeptemberben a lakossági hírműsor-fogyasztást. Az eredményeket úgy lehet összefoglalni, hogy a híradók továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a lakosság tájékozódásában, alapvetően befolyásolva gondolkodásukat és a világról alkotott képüket.

A híradó még mindig fontos tájékozódási pont
Még mindig fontos, mi van a híradóban

A magyar társadalomra jellemző a hírműsor-fogyasztás: a kutatás során megkérdezettek 62 százaléka nyilatkozott úgy, hogy naponta hallgat vagy néz hírműsorokat, míg a megkérdezettek negyede hetente több alkalommal; ezzel szemben a válaszadók mindössze 3 százaléka állította, hogy soha nem figyeli a hírműsorokat. A demográfiai változók közül csak az életkor bír befolyásoló erővel a hírműsor-fogyasztást illetően: az idősebb korosztályok aktívabban követik a rádióban, televízióban elhangzó hírműsorokat, ugyanakkor a 18-29 éves korosztály tagjai közül is minden harmadik válaszadó naponta követi ezeket a híradásokat.

Az idősávok közül a két legnézettebb időszak a délután 18.00 és este 22.00 óra közötti, illetve a reggel 6 és 8 óra közötti sáv: a válaszadók 73 százaléka nyilatkozott úgy, hogy előbbi időszakban követi a hírműsorokat, míg 36 százalékuk inkább a reggeli idősávban nézi/hallgatja ezeket az adásokat.

A hírműsorok közönség körében megkülönböztetett szerepét jelzi, hogy a válaszadók 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szinte minden nap várja a híradót. Ugyanakkor – hasonlóan a hírműsorok követéséhez – ez is életkori sajátosságok által meghatározott, a fiatalabb korosztályokra kevésbé jellemző, míg az életkor előrehaladtával egyre fontosabbak ezek a műsorok az emberek számára: a 18-29 év közöttiek 33 százaléka várja minden nap a híradót, míg a 60 év felettiek esetében e csoport aránya 80 százalék.

Kiderült az is, hogy az összes megkérdezett 71 százalékára nem jellemző, hogy véletlenül kapcsolna az adott hírműsorra.

Tájékozódás a hírműsorokból

A kutatási adatok szerint a rádiós és televíziós hírműsorok jelentik a magyarok számára az elsődleges tájékozódás alapját. Az összes megkérdezett 47 százalékára teljes mértékben jellemző, hogy e forrásokból szereznek tudomást az új hírekről, míg további 36 százalékra inkább jellemző. Összességében tehát az emberek több mint 80 százaléka a rádióból és televízióból értesül az új információkról. A nyomtatott és az online sajtó szerepe Magyarországon kisebb, ugyanakkor lassú átrendeződés van folyamatban, tekintettel arra, hogy a fiatalabb korcsoportok egyre inkább az online médiát tekintik elsődleges tájékozódási alapnak.

A rádiós és televíziós hírműsorok és a nyomtatott sajtó szerepe a tájékozódásban az életkorral párhuzamosan nő, míg az online sajtóval kapcsolatban egy ellentétes trendről beszélhetünk: a fiatalabb generációk nagyobb arányban értesülnek az új hírekről ebből a forrásból, megközelíti a rádiós és televíziós hírműsorokat e tekintetben.

A hírműsorok szerkesztőinek felelősségére hívja fel a figyelmet, hogy az emberek jelentős része elsősorban azokat a híreket követi, amelyek érintik, a többiről rendszerint elkapcsolnak: az összes megkérdezett 42 százalékára jellemző ez az attitűd. Ez a hozzáállás erősebben jellemzi a fiatalabb korcsoportokat, ugyanakkor a 60 évnél idősebbek közel harmada szintén így tesz.

A hírszerkesztők „kapuőr” szerepét és felelősségét emeli ki az is, hogy a hazai közönség jelentős hányada tényként kezeli és teljes körű információként fogadja el az elsődleges forrásból megszerzett információkat: csak az összes megkérdezett 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jellemző rá, hogy a számára fontosabb híreknek más forrásból is utána néz, míg 43 százalékra ez inkább nem, vagy egyáltalán nem jellemző. Ez a fajta fogyasztói tudatosság nincs erős összefüggésben az életkorral, csak a legidősebb korosztály esetében mutatkozik némi eltérés. Ezzel szemben az iskolai végzettség jelentősen befolyásolja ezt az attitűdöt: minél magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, annál inkább jellemző rá, hogy más forrásokból is utána néz az őt érintő híreknek.

A lakossági hírműsor-fogyasztást elemző adatok azt bizonyították, hogy a rádiók és televíziók hírműsorai továbbra is a hazai információszerzés vezető forrásai és az állampolgárok világról alkotott képének meghatározó alapjai. Az országos lefedettségű rádiók és televíziók, mint a hazai tájékoztatás meghatározó szereplői továbbra is töretlen pozícióval rendelkeznek a közvélemény formálásában, csak hosszabb távon várható vezető szerepük erodálása. A kutatás eredményei ugyanakkor ráirányítják a figyelmet a hírműsorok tartalmi és szerkesztési sajátosságainak vizsgálatára és a hírszerkesztők „kapuőr” szerepére és felelősségére.

Megérkezett a Cinemax Pak a UPC kínálatába

1 napja

Az egyedi Cinemax és Cinemax 2 csatornák a legismertebb filmeket és sorozatokat, a legnépszerűbb színészeket, valamint a legjobb történeteket hozzák el a világ minden tájáról.