2020 június-júliusában több globális vállalat is szüneteltette a közösségi médiumon folyó kampányait arra hivatkozva, hogy a vállalat támogatja a gyűlöletbeszédet, és így a hirdetéseik sem megfelelő tartalmak mellett jelennek meg. A Black Lives Matter mozgalom teremtette légkör kedvez az összefogásnak.

A Stop Hate For Profit kezdeményezés azzal az indokkal született, hogy a Facebook nem vizsgálja felül kellő alapossággal a felületén közzétett tartalmakat, így tág teret hagy a rasszista megnyilvánulásoknak. Június 17-én a Color Of Change, a NAACP, az ADL, az Sleeping Giants, a Free Press és a Common Sense Media alkotta koalíció felszólította a Facebook hirdetőit, hogy szüneteltessék a Facebook és Instagram hirdetéseiket júliustól, hogy ezzel is megmutassák, követelik a Facebook rasszizmus elleni fellépését.

Ahogyan a Color of Change weboldalán olvasható: „A gyűlöletbeszédből származó bevételszerzésétől kezdve a diszkrimináción át, amit az algoritmusukban használ, a választók elnyomásáig és a fekete hangok elnémításáig a Facebook megtagadja a felelősséget a növekvő gyűlöletért, elfogultságért és diszkriminációért. A Facebook számára az a 70 milliárd dolláros bevétel tette lehetővé a rasszizmust támogató gyakorlatok folytatását, amelyet a vállalatoktól szerez.”

A szervezet kritizálta továbbá azokat a cégeket is, akik nyilvánosan kijelentették, hogy támogatják a Black Lives Matter mozgalmat, de közben a közösségi médium oldalain hirdetnek. A Facebook több ízben kiemelte a véleményszabadságra és szólásszabadságra hivatkozva, hogy nem tervez szigorítást, de a növekvő nyomás következtében Mark Zuckerberg új politikák sorozatát hirdette meg, ideértve a gyűlöletkeltő tartalmak betiltását és a szavazással kapcsolatos hamis állítások letiltását.

Mitől robbant fel az internet?

A Stop Hate for Profit kezdeményezés oldalán a következő szlogen olvasható: „Te mihez kezdenél 70 millárd dollárral? Tudjuk, hogy a Facebook mit kezd vele” hivatkozva arra, hogy a közösségi médium bevételének 99%-a hirdetésekből származik, aminek részét képezik a rasszistának titulált tartlmak is.

A Stop Hate For Profit kampány június 17-én kezdődött, miután számos polgárjogi csoport és nonprofit szervezet együttműködésével, akik közös kampányt fogalmaztak meg a közösségi média platformjainak jobbátételére. A hirdetőket arra kérik, szüneteltessék a Facebookos hirdetéseiket ezzel is kinyilvánítva hogy nem támogatják az amerikai értékek és igazságosság torzulását.

A Facebook „hasznos eszköz a hirdetések megcélzásához, de nem szabad, hogy hasznos eszköz legyen az olyan egyének toborzására, akik a fehérnacionalizmust támogatják vagy egyén olyan káros tartalmak terjesztésére, amelyek árthatnak a megcélzott egyéneknek”- mondta Derrick Johnson, a NAACP vezérigazgatója. A gyűlöletbeszéd „nem lehet elfogadható. Destabilizálja, nem pedig egyesíti a piacot ”- mondta a Closing Bell-nek adott interjúban. „Ez a csatorna nem engedheti meg, hogy a faji megkülönböztetés és a gyűlölet bármilyen szintje helyet kapjon rajta. Amerika egész területén korlátozások vonatkoznak erre, miért legyen a Facebook kivétel?” tette hozzá.

A Stop Hate for Profit kezdeményezéshez csatlakozó vállalatok listája már most is nagyon hosszúra nyúlik és napról napra újak is a kezdeményezés mellé állnak. A Hirdetők Világszövetsége – amelynek legnagyobb kiadásokkal rendelkező tagjai közel 100 milliárd dollárt (81 milliárd fontot) költenek hirdetésekre – által végzett felmérés szerint, az 58 legnagyobb hirdető egyharmada felfüggeszti vagy valószínűleg felfüggeszti a hirdetéseit a közösségi platformon, míg további 40%-uk szintén fontolóra veszi ezt.

A legújabb csatlakozók között van a Ford és az Adidas nemrégiben tett bejelentésükkel, hogy megállítják a platformon történő összes reklámozást, és csatlakoznak olyan vállalatokhoz, mint a Honda, a Verizon, a Diageo és az Unilever. Mások, köztük a Starbucks és a Coca-Cola, szüneteltettek minden közösségi médián belüli reklámozást.

A bojkott az Egyesült Államokon kívül is terjed, több brit és ír vállalat is kijelentette, hogy felfüggeszti a Facebook hirdetéseit a jövő hónaptól, és felszólította a közösségi média platformot, hogy „tegyen erősebb lépéseket a káros tartalmakkal és a téves információkkal szemben”. A bojkotthoz, a Honda Europe-hoz és a Ford Europe-hoz is csatlakozik. A Ford szóvivője elmondta: „Szüneteltetünk minden egyes amerikai és európai közösségi média hirdetést a következő 30 napra, hogy újraértékeljük jelenlétünket ezen a platformon. Meg kell szüntetni a médiumban folyó gyűlöletbeszédet, erőszakot és faji igazságtalanságot tartalmazó tartalmakat.” A Honda Europe szóvivője hozzátette, hogy a döntés „összhangban volt a társaság emberi értékekre épülő elveivel”.

A Mars édességcsoportja kijelentte, hogy további értesítésig felfüggeszti a közösségi média hirdetéseit minden platformon. A Guardiannek címzett nyilatkozatban a társaság kijelentette: „A közösségi média platformok fontosak a társadalom számára, ugyanakkor nagy szerepet játszanak a gyűlöletbeszéd és a félreérthető információk terjedésének megakadályozásában is. Az egészséges társadalomban nincs helye megkülönböztetésnek. A Marsnak lehetősége van arra, hogy mérhető változást hozzon a rasszizmus, a gyűlölet, az erőszak és a diszkrimináció elleni küzdelemben - elvárjuk, hogy az összes közösségi médium-partner, akivel dolgozunk, ugyanezt tegye. ”

Stephan Loerke, a Hirdetők Világszövetségének vezérigazgatója elmondta a Financial Times-nak, hogy a reklámipari összefogás fordulópontnak számít a hirdetések világában.

Vannak olyan vállalatok is, melyek sokkal halkabban járulnak hozzá az összefogáshoz: a Starbuckshoz hasonlóan a Microsoft sem nyilvánosan nem támogatta a szélesebb kampányt; a belső üzenetküldésben annak marketing igazgatója, Chris Capossela azt mondta kollégáknak: „Tapasztalataink azt mondják, hogy a valódi, hosszú távú változás leghatékonyabb eszköze a közvetlen párbeszéd és a médiapartnereinkkel folytatott megbeszélés”.

A Facebook részvényeinek értéke nyolc százalékkal zuhant, amikor az Unilever is leállította hirdetéseit. A Starbucks és a Coca Cola bejelentése három százaléknyi visszaesést okozott.

Biztos, hogy jó ötlet kitiltani a „rasszistákat”?

Mint minden magasrendű Facebook-ellenes megmozdulásnak, a jelenlegi helyzetnek is van politikai vetülete – a Black Lives Matter mozgalmon kívül is. Az egyes nem nyilvános vagy nehezen hozzáférhető politikai érdekeket és az ezek mentén szerveződő cselekedeteket embert próbáló munka lenne rendszerbe foglalni és kibogozni, azt azonban érdemes megjegyezni, hogy a Facebook szabályozásáért folyó küzdelemben minden szempontból mérföldkőnek számítana, ha a kezdeményezésben résztvevő márkák célt érnének. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy bizonyos mértékű nyomásgyakorlással sikeresen befolyásolható a vállalat vezetése – ami viszont nemhogy lezárná a problémát, hanem újakhoz vezetne.

Az internetkormányzás (internet governance) ingoványos talajnak számít, a szakterület egyik legnagyobb dilemmája, hogy vajon meddig teredhet az állam hatalma az internettel kapcsolatban és hogy mennyire etikus vagy gyakorlatban mennyire oldható meg az interneten elérhető tartlmak szabályozása. A problémakörhöz hozzátartozik az állam és a polgárok kapcsolata, a demokratikus elvek figyelembevétele, a jogi szabályozás keretei és a kikényszeríthetőség kemény gyakorlati kihívásai, illetve a nagyvállalatok képessége a politikai érdekérvényesítésre.

Maga az internetkormányzás mint multidiszciplináris tudományterület részletesen és kimerítően foglalkozik ezekkel a kérdéskörökkel, mégsem tudott olyan kimerítő konszenzust kitermelni, ami a gyakorlati életbe is teljes mértékben átültethető, megvalósítható lett volna. Ami miatt könnyűnek és egyszerűnek tűnhet egy olyan probléma, mint például a „rasszizmus jelenléte a közösségi médiában”, az abból a leegyszerűsítő megközelítésből adódik. Ez pedig, bár a problémamegoldáshoz nem járul hozzá, emészthetőbbé teszi a folyamatot a tömegek számára, így tökéletesen használható véleményformálásra. Ha bizonyos állaspontok (bármilyen álláspont) kitiltásának enged egy olyan széleskörben elterjedt, a kapcsolattartásban és informálódásban fontos szerepet játszó platform, mint a Facebook, akkor az irányítás können kicsúszhat a kezéből és az intézkedés könnyen többet árthat, mint amennyit használ.

A másik probléma a tájékozódással és informálódással kapcsolatos. A véleményszabadság lényege éppen az lenne, hogy amíg másoknak nem árt, mindenki szabadon leírhassa a véleményét anélkül, hogy tartania kéne valamilyen szankciótól. Ennél a kijelentésnél sejthető, hogy a fő problémát az „amíg ezzel másnak nem árt” tagmondat jelenti, hiszen tény hogy szavakkal is árthatunk egymásnak, főként az interneten, ahol manapság a véleménybefolyásolás és a társadalmi diskurzusban történő pozíciókért folyó harc zajlik. Kérdés azonban, hogy mit érünk el azzal, ha egy adott ideológia mentén minden sértő és bántó véleményt kitiltunk a diskurzusból? Nincsen-e erre jobb megoldás?

Az összefogáshoz csatlakozó vállalatok és szervezetek arra számítanak, hogy idővel egyre több követőre lelnek, a kis- és középvállalatok világszerte követni fogják a példájukat. A hirdetők számának nagy részét ugyanis ők adják. Nekik azonban nem sok választásuk van, hiszen a Facebookon és Instagramon való hirdetés még mindig a legolcsóbbak közé tartoznak. A bojkottnak eddig sikerült elérnie, hogy Mark Zuckerberg bejelentette, a Facebook hiteles tájékoztatást nyújt majd a választópolgárok számára a novemberi választások idejére.

Bármilyen következménye legyen is a bojkottnak, az összefogás mérete és a már most is érzékelhető gazdasági hatása mindenképpen figyelemreméltó és mérföldkőnek számít a közösségi média történelmében.