Médiapiac
Megoldókulcs a médiapiacot leginkább feszélyező feladványokhoz
Sikerrel zárult a Médiapiac idei első konferenciája, a Megoldókulcs. A múlthét szerdán, az impozáns Hotel Marriott Courtyard konferenciatermében tartott rendezvényen azok a jogi kérdések kerültek terítékre, amelyek a közeljövőben jelentős mértékben befolyásolják a médiapiac működését. Az ügyvédi irodákat, tévétársaságokat, kiadókat képviselő szakemberek, a hallgatóság számos kérdést tett fel az előadóknak, több témakörben is parázs diskurzus alakult ki.
Mint arról korábban beszámoltunk, az először megrendezett Megoldókulcs – amellyel a Médiapiac bővítette idei rendezvénykínálatát – arra törekedett, hogy segítsen a médiacégeknek, kiadóknak, ügynökségeknek eligazodni a rájuk váró változásokban.
Májustól élesedik az EU új, szigorúbb adatvédelmi rendelete, a mindenkire kötelező a GDPR, és a közeljövőben zárul az EU egyik legnagyobb vállalkozása, a szerzői jogi csomag elfogadása. A Médiapiac pedig azért szervezte meg a jogi konferenciát, hogy a legilletékesebbek, a hazai hatóságok szakemberei, a magyar és európai bírói gyakorlatot ismerő ügyvédek, a témát kutató jogászok tegyék világossá, mi vár a piaci szereplőkre Magyarországon.
Állóháború a Google-lal
A délelőtti előadássorozat arra kereste a választ, hogy mit hoz az uniós szerzői jogi reformcsomag közeljövőben várható elfogadása. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZNTH) nemzetközi szerzői jogi osztályának munkatársa, Tóth Andrea bevezető előadásában – a szerzői jogi reform tervezett lépéseit bemutatva – arra hívta fel a figyelmet, hogy ki mindenkit érint majd a médiapiacon a csomag.
Lábody többek között arról beszélt, hogyan alakul át a szöveg- és adatbányászat, hogyan lehet szélesebb a tartalomhoz való hozzáférés, kapnak-e szomszédos jogot az európai lapkiadók, hogy felvehessék a küzdelmet az olyan amerikai technológia óriásokkal szemben, mint a Google vagy a Facebook, lesz-e előszűrés a tartalomközvetítőknél a felhasználók által feltöltött (UGC) tartalmak esetében.
 | Lábody Péter
Jogász, infokommunikációs szakjogász, 2014 óta a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szerzői Jogi Főosztályának vezetője. Feladatai közé tartozik a hazai szerzői jogi jogalkotásban való közreműködés, a közös jogkezelő szervezetek felügyelete és a szerzői jogi uniós és nemzetközi együttműködésben való közreműködés.
Nézze meg Lábody Péter teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
Ezt a vonalat vitte tovább és egészítette ki Lábody Péter, az SZTNH-nak a főosztályvezetője, a magyar álláspont brüsszeli képviselője. Lábody a szomszédos joggal foglalkozott behatóan, azt vizsgálva, hogy működhet-e egy ilyen rendszer az EU egészében, ha korábban már elbukott Spanyolországban és Németországban, ahol évekkel ezelőtt kísérleteztek vele. A szakember hangsúlyozta, a lapkiadókat valóban megilletné a plusz bevétel, hiszen az online közvetítők (Google News, Feedly, Flipboard, Facebook) terjeszkedése miatt hatalmasak bevételektől esnek el. A kiadók printbevétele 2010 és 2014 között 13,45 milliárd euróval csökkent, a digitális szegmens bevétele viszont csak 3,98 milliárd euróval nőtt; azaz piacról eltűnt 9,47 milliárd euró.
 |
Részben ezért az EU kizárólagos engedélyezési jogot adna a kiadóknak a sajtókiadványaik digitális felhasználására, aminek védelmi ideje 20 év lenne. Lábody ugyanakkor hangsúlyozta, hatalmas az ellenállás a piacon ezzel a törekvéssel szemben, így szerinte nem zárható ki, hogy a koncepcióból alig marad valami, mire elfogadják.
A fogatlan oroszlán
Ehhez kapcsolódott Grad-Gyenge Anikó, a BME tanszékvezetője, aki felvázolta, mekkora a különbség az Európai Parlament kalózpárti jelentéstevője, a Julia Reda által felvázolt – a szigort oldani akaró, a tartalmak szabad áramlását tervező – koncepciója, és az emberi erőforrásokért felelős biztos, Günther H. Oettinger tervei között. Mint az előadó kifejtette, az EU-n belüli egyeztetéseknek köszönhetően a szerzői jogi reformcsomag leginkább egy fogatlan oroszlánhoz hasonlít.
 | Grad-Gyenge Anikó
Nézze meg Grad-Gyenge Anikó teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
 | Sár Csaba
Az ügyvédi iroda megalapítása óta rendszeresen foglalkozik filmes és televíziós cégek szellemi tulajdonjogaival kapcsolatos ügyekkel, továbbá ún. szerzői jogi közös jogkezelést érintő témákkal. Sár Csaba figyelemreméltó tapasztalattal rendelkezik jelentős gyógyszerészeti szabadalmi peres ügyekben, és rendszeresen foglalkozik jogérvényesítéssel a zenei szerzői jog, lemez-, video- és DVD-kiadás valamint a gyógyszeripar terén, illetve médiajoggal, távközlési joggal, internet szabályozással és versenyjoggal is.
Nézze meg Sár Csaba teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
Sár Csaba ügyvéd, a közvetítési jogok nemzetközileg elismert szakértője pedig egyenesen arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Unió helyesebben járna el, ha a dolgot rábízná az Európai Bíróságra, amely ítélkezési gyakorlatán keresztül képest formálni a jogfejlődést. A testület ugyanis az elmúlt években sorra hozott olyan fajsúlyos, precedensértékű ítéleteket, amelyek közelebb viszik a helyes gyakorlathoz a piaci szereplőket.
 |
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, Koltay András arról tartott előadást, hogy a Google a feledéshez való jog alapján – a magánélet és a személyes adatok védelmére hivatkozva lehet kérni a keresőmotort működtető cégtől, hogy bizonyos tartalmakat már „ne dobjon fel” találatként – már „szerkesztést végez”, mégsem hajlandó elismerni, hogy nemcsak technológia vállalat, hanem már médiacég is egyben.
 | Koltay András
Legfőbb kutatási területei a szólásszabadság, a médiajog és a személyiségi jogok kérdéseihez kapcsolódnak. A szólásszabadság alapvonalai címmel 2009-ben jelent meg monográfiája (Századvég). Ezeken felül kívül több mint 150 tudományos publikációt jegyez magyar és külföldi nyelveken.
Nézze meg Koltay András teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
Koltay azt vázolta fel, hogy a média fogalmának esetleges újragondolásából milyen radikális jogi, piaci, társadalmi és egyéb következmények fakadnának.
Új szabályok, nagyobb bírságok
A délutáni témához, a GDPR-hoz az átvezetést a Szegedi Egyetem dékánhelyettese, a Médiapiac állandó szerzője, Mezei Péter előadása szolgáltatta. Mezei azt vizsgálta, hogy a GDPR lehetővé teszi-e majd májustól az illegális fájlcserélők, a torrentezők adatainak kiadását a szerzői jog megsértésére hivatkozva. A szakember levezetését itt olvashatja el részletesen.
 | Váradi Szilvia
Nézze meg Váradi Szilvia teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
Váradi Szilvia, a Szegedi Egyetem oktatója délután azt mutatta be, hogy milyen jelentős változásokat hoz mindenki életében a GDPR, amely nemcsak a multinacionális vállalatokat, de a kkv-szektort, mi több, a magánembereket is érinti.
 | Balogh Gyöngyi
Nézze meg Balogh Gyöngyi teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
Végül a konferenciát a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) főosztályvezetőjének előadása zárta. Balogh Gyöngyi arról, a piacon szinte mindenkit idegesítő kérdésről beszélt, hogy az új adatvédelmi szabályok megsértése milyen büntetéseket vonhat magával és a NAIH milyen esetben, hogyan fog eljárni, miképpen készül a GDPR betartatására.
(A konferencián elhangzott több előadás prezentációját megtalálja ezen az oldalon.)
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.