Sikerrel zárult a Médiapiac idei első konferenciája, a Megoldókulcs. A múlthét szerdán, az impozáns Hotel Marriott Courtyard konferenciatermében tartott rendezvényen azok a jogi kérdések kerültek terítékre, amelyek a közeljövőben jelentős mértékben befolyásolják a médiapiac működését. Az ügyvédi irodákat, tévétársaságokat, kiadókat képviselő szakemberek, a hallgatóság számos kérdést tett fel az előadóknak, több témakörben is parázs diskurzus alakult ki.

Mint arról korábban beszámoltunk, az először megrendezett Megoldókulcs – amellyel a Médiapiac bővítette idei rendezvénykínálatát – arra törekedett, hogy segítsen a médiacégeknek, kiadóknak, ügynökségeknek eligazodni a rájuk váró változásokban.

Májustól élesedik az EU új, szigorúbb adatvédelmi rendelete, a mindenkire kötelező a GDPR, és a közeljövőben zárul az EU egyik legnagyobb vállalkozása, a szerzői jogi csomag elfogadása. A Médiapiac pedig azért szervezte meg a jogi konferenciát, hogy a legilletékesebbek, a hazai hatóságok szakemberei, a magyar és európai bírói gyakorlatot ismerő ügyvédek, a témát kutató jogászok tegyék világossá, mi vár a piaci szereplőkre Magyarországon.

Állóháború a Google-lal

A délelőtti előadássorozat arra kereste a választ, hogy mit hoz az uniós szerzői jogi reformcsomag közeljövőben várható elfogadása. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZNTH) nemzetközi szerzői jogi osztályának munkatársa, Tóth Andrea bevezető előadásában – a szerzői jogi reform tervezett lépéseit bemutatva – arra hívta fel a figyelmet, hogy ki mindenkit érint majd a médiapiacon a csomag.

Lábody többek között arról beszélt, hogyan alakul át a szöveg- és adatbányászat, hogyan lehet szélesebb a tartalomhoz való hozzáférés, kapnak-e szomszédos jogot az európai lapkiadók, hogy felvehessék a küzdelmet az olyan amerikai technológia óriásokkal szemben, mint a Google vagy a Facebook, lesz-e előszűrés a tartalomközvetítőknél a felhasználók által feltöltött (UGC) tartalmak esetében.

Lábody Péter

 

Jogász, infokommunikációs szakjogász, 2014 óta a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szerzői Jogi Főosztályának vezetője. Feladatai közé tartozik a hazai szerzői jogi jogalkotásban való közreműködés, a közös jogkezelő szervezetek felügyelete és a szerzői jogi uniós és nemzetközi együttműködésben való közreműködés.

 

Nézze meg Lábody Péter teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Ezt a vonalat vitte tovább és egészítette ki Lábody Péter, az SZTNH-nak a főosztályvezetője, a magyar álláspont brüsszeli képviselője. Lábody a szomszédos joggal foglalkozott behatóan, azt vizsgálva, hogy működhet-e egy ilyen rendszer az EU egészében, ha korábban már elbukott Spanyolországban és Németországban, ahol évekkel ezelőtt kísérleteztek vele. A szakember hangsúlyozta, a lapkiadókat valóban megilletné a plusz bevétel, hiszen az online közvetítők (Google News, Feedly, Flipboard, Facebook) terjeszkedése miatt hatalmasak bevételektől esnek el. A kiadók printbevétele 2010 és 2014 között 13,45 milliárd euróval csökkent, a digitális szegmens bevétele viszont csak 3,98 milliárd euróval nőtt; azaz piacról eltűnt 9,47 milliárd euró.

Részben ezért az EU kizárólagos engedélyezési jogot adna a kiadóknak a sajtókiadványaik digitális felhasználására, aminek védelmi ideje 20 év lenne. Lábody ugyanakkor hangsúlyozta, hatalmas az ellenállás a piacon ezzel a törekvéssel szemben, így szerinte nem zárható ki, hogy a koncepcióból alig marad valami, mire elfogadják.

A fogatlan oroszlán

Ehhez kapcsolódott Grad-Gyenge Anikó, a BME tanszékvezetője, aki felvázolta, mekkora a különbség az Európai Parlament kalózpárti jelentéstevője, a Julia Reda által felvázolt – a szigort oldani akaró, a tartalmak szabad áramlását tervező – koncepciója, és az emberi erőforrásokért felelős biztos, Günther H. Oettinger tervei között. Mint az előadó kifejtette, az EU-n belüli egyeztetéseknek köszönhetően a szerzői jogi reformcsomag leginkább egy fogatlan oroszlánhoz hasonlít.

Grad-Gyenge Anikó

 

Nézze meg Grad-Gyenge Anikó teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.
Sár Csaba

 

Az ügyvédi iroda megalapítása óta rendszeresen foglalkozik filmes és televíziós cégek szellemi tulajdonjogaival kapcsolatos ügyekkel, továbbá ún. szerzői jogi közös jogkezelést érintő témákkal. Sár Csaba figyelemreméltó tapasztalattal rendelkezik jelentős gyógyszerészeti szabadalmi peres ügyekben, és rendszeresen foglalkozik jogérvényesítéssel a zenei szerzői jog, lemez-, video- és DVD-kiadás valamint a gyógyszeripar terén, illetve médiajoggal, távközlési joggal, internet szabályozással és versenyjoggal is.

 

Nézze meg Sár Csaba teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Sár Csaba ügyvéd, a közvetítési jogok nemzetközileg elismert szakértője pedig egyenesen arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Unió helyesebben járna el, ha a dolgot rábízná az Európai Bíróságra, amely ítélkezési gyakorlatán keresztül képest formálni a jogfejlődést. A testület ugyanis az elmúlt években sorra hozott olyan fajsúlyos, precedensértékű ítéleteket, amelyek közelebb viszik a helyes gyakorlathoz a piaci szereplőket.

 

Sár felemlegette a Nils Svensson vs Retriever Sverige AB ügyet is, ahol a bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a sajtófigyelés számos esetben szabadon végezhető tevékenység, nem mindig kötelezhető díjfizetésre a kiadók részéről a figyelést végző cég. Az említett esetben a sajtófigyelés úgy történt, hogy a sajtófigyelést végző cég szabadon hozzáférhető nettes cikkekhez küldött ügyfelei számára linkeket. A bíróság kimondta, a sajtófigyelő cég ügyfelei az eredeti hírportálon megjelent cikkek potenciális közönségét képezik, hiszen ők az eredeti hírportálhoz is szabadon hozzáférhetnek, ezért nincs új nyilvánosság, nincs releváns felhasználás.

 

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, Koltay András arról tartott előadást, hogy a Google a feledéshez való jog alapján – a magánélet és a személyes adatok védelmére hivatkozva lehet kérni a keresőmotort működtető cégtől, hogy bizonyos tartalmakat már „ne dobjon fel” találatként – már „szerkesztést végez”, mégsem hajlandó elismerni, hogy nemcsak technológia vállalat, hanem már médiacég is egyben.

Koltay András

 

Legfőbb kutatási területei a szólásszabadság, a médiajog és a személyiségi jogok kérdéseihez kapcsolódnak. A szólásszabadság alapvonalai címmel 2009-ben jelent meg monográfiája (Századvég). Ezeken felül kívül több mint 150 tudományos publikációt jegyez magyar és külföldi nyelveken.

 

Nézze meg Koltay András teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Koltay azt vázolta fel, hogy a média fogalmának esetleges újragondolásából milyen radikális jogi, piaci, társadalmi és egyéb következmények fakadnának.

Új szabályok, nagyobb bírságok

A délutáni témához, a GDPR-hoz az átvezetést a Szegedi Egyetem dékánhelyettese, a Médiapiac állandó szerzője, Mezei Péter előadása szolgáltatta. Mezei azt vizsgálta, hogy a GDPR lehetővé teszi-e majd májustól az illegális fájlcserélők, a torrentezők adatainak kiadását a szerzői jog megsértésére hivatkozva. A szakember levezetését itt olvashatja el részletesen.

Váradi Szilvia

 

Nézze meg Váradi Szilvia teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Váradi Szilvia, a Szegedi Egyetem oktatója délután azt mutatta be, hogy milyen jelentős változásokat hoz mindenki életében a GDPR, amely nemcsak a multinacionális vállalatokat, de a kkv-szektort, mi több, a magánembereket is érinti.

Balogh Gyöngyi

 

Nézze meg Balogh Gyöngyi teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Végül a konferenciát a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) főosztályvezetőjének előadása zárta. Balogh Gyöngyi arról, a piacon szinte mindenkit idegesítő kérdésről beszélt, hogy az új adatvédelmi szabályok megsértése milyen büntetéseket vonhat magával és a NAIH milyen esetben, hogyan fog eljárni, miképpen készül a GDPR betartatására.

(A konferencián elhangzott több előadás prezentációját megtalálja ezen az oldalon.)



Megérkezett a Cinemax Pak a UPC kínálatába

1 napja

Az egyedi Cinemax és Cinemax 2 csatornák a legismertebb filmeket és sorozatokat, a legnépszerűbb színészeket, valamint a legjobb történeteket hozzák el a világ minden tájáról.