2015. április 02.

Megújult a hírközlési piacszabályozás

Az NMHH a digitális kor elvárásaihoz igazította a piaci és fogyasztóvédelmi szabályokat.

A jogértelmezés egyszerűbbé vált, a fogyasztók jogosítványai pedig kibővültek, így például egyszerűbb elállni a szerződésektől.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, dr. Karas Monika március 30-án hirdette ki a hírközlési előfizetői szerződéseket szabályozó új rendeletet (2/2015. (III.30.) NMHH rendelet), amelynek továbbfejlesztett, garanciális elemei megreformálják a hírközlési fogyasztóvédelem alapjait. A hatóság elnöke a bejelentésen elmondta: „a rendelet fontos arányokat tesz helyre szolgáltató és előfizető között. A fogyasztó a szolgáltató egyenlő partnerévé válik, és a jövőben a szerződésekben való kiszolgáltatottsága csökken.” Karas Monika kiemelte azt is, hogy „az új szabályozás fontos a szolgáltatók számára is, hiszen az általános jogelvek alkalmazása konkretizálódik, tehát egyszerűsödik annak használata is a mindennapi gyakorlatban.”

Az augusztus 1-jétől fokozatosan hatályba lépő új elnöki rendelet egyrészt reflektál a hírközlési piaci verseny kiélezettségére, a technológia fejlődésére, a szolgáltatások variánsainak sokaságára (okostelefonok megjelenése, a mobilinternet elterjedése) és a jogszabályi környezet (Ptk.) átalakulására; másrészt az elmúlt években indult hatósági felügyeleti eljárások eredményei és tanulságai alapozták meg azt a tényt, hogy a régi rendelet elavulttá vált.

Az új szabályozás jelentős többletgaranciát tartalmaz az előfizetői jogok fokozottabb védelmére. Az uniós jogforrásokkal harmonizált garanciális védelem a teljes magyar lakosságot és annak közel 20 millió előfizetői szerződését érinti (vezetékes telefon, mobiltelefon, televízió- és internetszolgáltatás).

Az általános szerződési feltételek (ÁSZF) szerkezeti felépítése is módosul a közérthetőség és az áttekinthetőség jegyében: az előfizetők a jövőben könnyebben össze tudják hasonlítani az egyes szolgáltatók által előírt szerződési feltételeket, illetve saját szolgáltatójuk ÁSZF-ében is könnyebben eligazodhatnak – írja az NMHH közleménye. A kiskorúak védelme érdekében az ÁSZF-nek a szűrőszoftverek és más szolgáltatások elérhetőségére és használatára vonatkozó tájékoztatást is tartalmaznia kell. Míg az ÁSZF-ek tartalmi követelményei megerősödtek, addig az egyedi előfizetői szerződések kötelező tartalmi elemeinek száma jelentősen csökkent. A rendelet a szerződés tartalmi elemeinek meghatározásakor a két fél közötti jogviszony specialitásaira (időtartam, díjak) helyezi a hangsúlyt. Az előfizetői szerződés tartalmának megismerhetősége céljából ezentúl, például a nem írásban megkötött szerződések esetén, kötelező egy, a szerződésre vonatkozó adatokat tartalmazó írásos dokumentum ingyenes átadása az előfizetőnek.

Az eddig változatos módon értelmezett „ráutaló magatartással történő szerződéskötésre” vonatkozó szabályok is megváltoznak. A ráutaló magatartással történő szerződéskötés menetét és feltételrendszerét is újraszabályozta a hatóság, és rögzítette, hogy mely magatartások alkalmasak a szerződéskötési szándék kifejezésére. A kiszolgáltatott helyzetben lévő előfizetők védelmében a rendelet szabályai egyértelművé teszik, hogy mely magatartások, jognyilatkozatok tekinthetők ráutaló magatartásnak, és pontosítják a ráutaló magatartással történő szerződéskötés, szerződésmódosítás (különösen a határozott idejű előfizetői szerződések körében) rendszerét. A rejtett módosítások elleni védelem keretében az NMHH jelentősen leszűkítette a határozott idejű szerződések egyoldalú módosításának lehetőségét.

A mobiltelefon, mobilinternet, műholdas és földfelszíni digitális TV-re kötött szerződéseknél az előfizetőnek lehetősége van 14 napos próbaidőt tartani. Ha a szolgáltatás nem működik, a fogyasztó felmondhatja a szerződést, és csak azt a forgalmat kell kifizetnie, amit ténylegesen használt. A rendelet lehetővé teszi mobil-, illetve vezeték nélküli szolgáltatásoknál a felmondás lehetőségét, ha a szolgáltatás minősége nem felel meg a szerződésben foglaltaknak, vagyis az előfizető a szolgáltatást nem tudja igénybe venni. A felmondás körében a szolgáltató tulajdonát képező, az előfizető részére átadott eszközök visszaszolgáltatásával kapcsolatban, az előfizetők a továbbiakban jelentős kötbér megfizetése és egyéb indokolatlan többletterhek nélkül mondhatják fel az előfizetői szerződést. Jelentős újítás, hogy a szolgáltatónak a szerződés megkötése előtt tájékoztatnia kell az előfizetőt, a határozott idejű előfizetői szerződés teljes időtartama alatt, az előfizetőt minimálisan terhelő valamennyi költség összegéről azért, hogy a szerződést az előfizető tudatos választás során, az előre tervezhető kiadások mérlegelésével kösse meg.

Az átlátható és közérthető számlázás érdekében a hatóság bevezette, hogy a számlamellékletben a telefonszolgáltató a fizetendő díjak szerinti bontásban köteles feltüntetni az emelt díjas hívások, távszavazás, SMS, MMS, fogadott hívások utáni összegeket. A hívásrészletező az egyéni előfizetők részére havonta egy alkalommal díjmentes, melynek igénylési feltételeit a szolgáltató köteles az általános szerződési feltételeiben meghatározni. A hívásrészletező eseti jelleggel, határozott időre vagy visszavonásig igényelhető. Az új szabályozás alapján az egyenlegfeltöltéssel, előre fizetett díjú szolgáltatások esetén, a szerződés újabb feltöltés nélküli megszűnésekor a szolgáltatót elszámolási kötelezettség terheli, így az előfizető kérheti a fel nem használt egyenlegének megtérítését.

A szabályozás kialakításakor a hatóság figyelembe vette, hogy a szerződés feltételeiről való érdemi tárgyalásra kizárólag a jelentős gazdasági súllyal rendelkező üzleti előfizetőknek van lehetősége, minden egyéb üzleti előfizető számára viszont fokozott jogvédelmet szükséges biztosítania. A kis- és középvállalkozások jelentős száma miatt fontosnak tartották az üzleti előfizetőkön belül a mikro- és kisvállalkozások kiemelt meghatározását is. Az üzleti előfizetőkkel kötött szerződések esetén az általános szabályoktól való eltérés lehetőségét az határozza meg, hogy – az alkalmazottak számát és az árbevételt alapul véve – mekkora nagyságú üzleti előfizető köti a szerződést. A kisebb üzleti előfizetők esetén a felek csak a rendeletben tételesen felsorolt rendelkezésektől térhetnek el, jellemzően a felek egyező akaratával. Míg a jelentős nagyságú, szakmai és gazdasági háttérrel rendelkező üzleti előfizetők esetén az eltérés lehetősége szélesebb körben megengedett.

Kétéves az NMHH Szélessáv.net oldala

13 órája

Az oldalt az NMHH azért hozta létre, hogy a széles sávú szolgáltatások főbb jellemzőit folyamatosan hitelesített adatbázis segítségével lehessen ellenőrizni.