Kövess minket!

Médiapiac

Méltóképpen és minőségben

Az Irodalmi Rádió tizenhét éve működik szülővárosában, Miskolcon. Apró szerkesztőség, de többszáz fős alkotóközössége van. Egy fiatal házaspár, Zsoldos Adrienn és Zsoldos Árpád, és egy technikus, Bodrogi Viktor működteti. A rádió munkássága az egész országra kiterjed. Sárközi Lászlónak, a Fedél Nélkül szerzőjének interjúja.

Adrienn és Árpád a gyermekvédelemben ismerkedtek meg, 2018 áprilisában házasodtak össze. A rádió tagságának lehetősége van kötetben kiadni a saját írásaikat. A szerkesztők önmaguk kulturális rendezvényszervezőjeként könyvbemutatókat is szerveznek ezekből a kötetekből, szinte mindenütt. A megjelenésre pályázni kell, így esik át egy szűrőn a rádióban felolvasásra szánt mű, vagy a kötetben megjelenítésre szánt alkotások. Nyaranta pedig egy hetes irodalmi táborokat szerveznek az ország legszebb tájaira. Sőt, nem egyszer a környező országokba is.

Hogyan érzitek magatokat mostanában?

Rengeteget dolgozunk, ami bennünket nagyon feldob, hiszen az irodalom és az Irodalmi Rádió a hivatásunk, s nagyon sok megbízásunk van (könyvkiadás, hangfelvétel készítés, műsorvezetés, előadás, elektronikus kötetek szerkesztése stb.). Boldogok vagyunk, mert azt csinálhatjuk, amit szeretünk, s együtt végezhetjük házaspárként a munkánkat.

Az irodalomnak van köze a megismerkedésetekhez?

Előző munkahelyünkön, a gyermekvédelemben ismerkedtünk meg. Az Irodalmi Rádió már 17 éve működik, de mindig csak mellékfoglalkozásként, hobbiként „üzemelt”. 2016 óta azonban – mióta eldöntöttük, hogy abbahagyjuk korábbi munkáinkat és csak az Irodalmi Rádiónak szenteljük munkaidőnket – sokkal nagyobb lépésekben haladunk előre és sok olyan dolgot tudtunk megvalósítani, amire korábban nem is gondoltunk.

Amatőr színjátszókból – profi könyvkiadók

Magyarországon azt tartják, hogy az irodalomból nem lehet megélni. Ha vállalkozásról hallok, akkor a művészetek, és ezen belül az irodalom volna az utolsó, amire vállalkozást alapítanék. Honnan ez a bátorság?

Hobbiként indult 2002-ben. Árpád magyar nyelv és irodalom szakos bölcsészként, a miskolci Pécsi Sándor Guruló Színház tagjaként találta ki, hogy létre lehetne hozni egy olyan rádiót, ahol kizárólag irodalom hallható. Ehhez egy online tematikus műsorokat kereső rádió pályázati felhívása adta meg az első lökést, illetve az ötletet. Amatőr színjátszók összejöttünk alkalmanként és felolvastunk klasszikus verseket.

A színtársulat technikusa Bodrogi Viktor volt, ő rögzítette a felvételeket. Máig ő az Irodalmi Rádió hangmérnöke, mindamellett, hogy Miskolc kulturális intézményeinek is a műszaki vezetője. Nem mellesleg jó barátság fűz össze bennünket.

A tevékenységünkre hamar felfigyeltek a kortárs alkotók, így jelezték, szívesen vennék, ha tőlük is olvasnánk fel verseket. Ettől kezdve egyre tágabb lett a tevékenységi körünk, megjelentek első pályázati kiírásaink, kiadványaink, elkészült saját weboldalunk, 2005-ben pedig már hivatalosan, cégként működtünk.

Ma már országos, sőt határokon átívelő többszáz fős alkotóközösség vagyunk. Célunk, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtsunk szerzőinknek, amelyekkel alkotásaikat méltóképp és minőségi kivitelezésben ismerőseik és az érdeklődők rendelkezésére tudják bocsátani, be tudják mutatni.

Magyarországon a költőkkel és az írókkal állítólag Dunát lehet rekeszteni. Mégis miért gondoltátok azt, hogy lesz elég érdeklődés az elinduláshoz?

Valóban sokan alkotnak kis hazánkban. Ezt jó dolognak tartjuk. Pályázatainkra mindig sok szép és értékes irodalmi alkotás érkezik. Soha nincs gondunk azzal, hogy ne tudnánk válogatni az újabb és újabb művek közül, mindig van elegendő alapanyagunk. Arra buzdítjuk az embereket, hogy írjanak bátran és olvassanak minél többet. Ez a kettő párhuzamosan működik a szerkesztőségünknél, hiszen mi sem csak a hozzánk érkezett irodalmat olvassuk, hanem szabadidőnkben is.

Az Instagram felületünkön folyamatosan közöljük olvasmányélményeinket és másokat is olvasásra buzdítunk.

Milyen helyszínekről szoktatok jelentkezni?

Rendezvényeink fő helyszínei: a Miskolci Egyetemi Könyvtár és a Budapest XV. kerületében található Csokonai Művelődési Központ; de mivel az ország egész területén élnek szerzőink, az író-olvasó találkozókat, könyvbemutatókat oda szervezzük, ahol ők élnek, ahol szeretnék megtartani. Rádióműsoraink YouTube-csatornánkon elérhetők. Ritkán jelentkezünk élő műsorral, mert szeretjük bakik nélkül közölni a versek és prózák felolvasását.

Honnan jött az ötlet, hogy rendszeres nyári irodalmi táborokat szervezetek?

Mivel ritkán adódik lehetőség arra, hogy az alkotóközösség tagjai nyugodtan tudjanak beszélgetni személyesen, főleg, hogy az ország különböző pontján élnek, így adódott a nyári táborozás ötlete, ami minden évben egy teljes hetet jelent, tehát mindenki tud időt szánni arra, amire szeretne: ismerkedésre, beszélgetésre, pihenésre, alkotásra.

Szeretünk minden évben más-más helyszínt választani, megismerni Magyarország különböző tájait, de vannak visszatérő helyszínek. A legtöbbször a Szigligeti Alkotóházban voltunk. A nyári táborainkban minden alkotó bemutatkozhat, felolvashat, de nem ússzák meg ennyivel a jelentkezők. Csapatépítő játékokat szervezünk: voltak már sportvetélkedők, irodalmi, zenés, filmes kvíz, s idén feladatként kapták azt is, hogy a csapat tagjainak bemutatkozását közösen szerkesszék meg és adják elő.

Fontos megemlítenünk, hogy alkotóközösségünk nyitott, így minden évben vannak a táborban is új alkotók. Mindenki hozhatja magával a családját, barátait is. Az alkotásokat a legtöbb esetben nem a szerzőnek kell tolmácsolnia, hiszen vannak csapatunkban előadók is, akik szívesen részt vesznek a táborokban is.

A könyv a szerzők ünnepe

Úttörőkként tekintetek magatokra?

Nem. Egyszerűen szeretünk az irodalommal foglalkozni. Nagyon szubjektív munka, minden szerkesztő másképpen áll hozzá. Befogadónak és elfogadónak kell lenni mások gondolatai iránt. Szerintünk csak így lehet ezt csinálni.

Természetesen érdekelnének a könyvbemutatók és könyvkiadások is!

A könyvkiadási programunk 2016-tól lendült fel igazán és minden alkotónk számára elérhető. Egyrészt antológiákat is készítünk egy-egy pályázatunk eredményeként, ahol egy-egy adott téma kapcsán gyűjtjük össze az alkotókat és alkotásokat. Több éve futó népszerű sorozatunk a Valentin-napi szerelmes vers verseny, a 6-18 éves korosztály számára meghirdetett „Az év diák írója és költője” pályázatunk, valamint egyéb témák: tavasz, természet, háborúk stb. Idén megjelenik majd az első válogatott mesekönyvünk is 80 mesével és sok-sok színes illusztrációval.

Minden évben megünnepeljük szerkesztőségünk születésnapját. Erre az alkalomra is napvilágot lát egy antológia, amibe bármilyen írást küldhetnek a tagok. Ez az esemény azért is érdekes, mert évente itt adjuk át „Az év legjobb szerzője” díjakat is.

Öt éve tart egy különleges pályázat és antológia sorozatunk, mely keretén belül mindig keressük az orvosok, jogászok, mérnökök és pedagógusok között a legtehetségesebb alkotókat.

Mivel egy alkotó ember számára az egyik legfontosabb dolog, hogy saját alkotásait egy kötetben lássa, így fontosnak tartjuk a szerzői kötetek kiadását, ami jelenleg a legsikeresebb programunk.

2018-ban már harminc címet adtunk ki, idén pedig most tartunk huszonhatnál. Főként verseskötetek, novelláskötetek, gyermekversek, mesék látnak szerkesztésünkben napvilágot, de készítettünk már felkérésre receptkönyvet is a candida diétáról.

Idén nagyot léptünk előre, mert részt vettünk a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, illetve nyáron szerződést kötöttünk a Líra Könyv Zrt,-vel, ahol a legújabb könyveink már elérhetőek.

A megjelenő könyveknek könyvbemutatót is szervezünk, mert úgy gondoljuk, hogy ez a könyv és a szerző ünnepe.

Partnerség a kultúráért

Kik azok, akik rendszeresen részt vesznek még a munkátokban?

Alkotóközösségünk nem működhetne szerzők nélkül, így az első köszönet az övék. Természetesen azonban mások is segédkeznek abban, hogy munkánk gördülékenyen menjen és elképzeléseink megvalósuljanak. Hangmérnökünket, Bodrogi Viktort már említettük, ahogy két fontos partnerünket, rendezvényeink helyszínét is; de a könyvkiadási programunkhoz is kellenek partnerek. A legtöbb illusztrációt Bodrogi Éva zamárdi képzőművész készíti könyveinkhez, de idén már több munkánkban közreműködtek Héthelyi Krisztina és Tarcsai János grafikusok is. A legfőbb nyomdai partnerünk a D-Plus Kft. Budapest III. kerületében, de dolgoztunk már többször a Gyomai Kner Nyomdával is.

Van egy népszerű sorozatunk, ahol verseket zenésítünk meg, ez a Bűvölő címet viseli, s a zeneszerző-énekes, aki közreműködik benne: Karády István.

A versek magas szintű tolmácsolásában nagy segítségünkre vannak előadóink is, akik nem csak a hanganyagok elkészítésekor vannak jelen, hanem rendezvényeinken, nyári táborainkban is.

Kortárs Verstár Pro sorozatunkban mindig olyan előadóművészeket kérünk fel, akik ismertek és elismertek a szakmában. A teljesség igénye nélkül az elmúlt években dolgoztunk már együtt Barbinek Péterrel, Csankó Zoltánnal, László Zsolttal, Stohl Andrással, Náray Erikával, Radó Denissel, Seres Ildikóval is. Ezt a sorozatunkat is tervezzük folytatni a jövőben.

Médiapiac

Erőset mondott az alkotmánybíró a médiahelyzetről

A közügyek alakításáról ugyanis a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.

Közzétéve:

Juhász Imre alkotmánybíró, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Minden államnak védenie kell saját sajtóviszonyait a külföldi befolyástól – erről beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjúban Juhász Imre. Az alkotmánybíró úgy fogalmazott:

„A sajtó nem önmagáért van, a média felületet kell hogy biztosítson a közügyek megvitatásához. Az államnak pedig garantálnia kell, hogy bárki szabadon kifejthesse véleményét, illetve hogy a sajtótermékek szabadon működhessenek, továbbá azt, hogy az állampolgárok megfelelő információkhoz juthassanak.”

Az alkotmánybíró szerint mindez felfogható szuverenitási kérdésként is, hiszen a közügyek alakításáról a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.

– Ennek megfelelően minden valamire való államnak alkotmányos szinten kellene védenie a saját sajtóviszonyait, miként azt a magyar alaptörvény teszi

– összegzett Juhász Imre.

A nemzeti ünnep apropóján készült, a sajtószabadság napjainkbeli kérdéseit érintő interjúban az alkotmánybíró beszélt egyebek mellett a minőségi újságírást leginkább veszélyeztető jelenségekről, a közbeszéd milyenségéről és arról, hogy már 1848-ban kiderült: médiaszabályozást alkotni nem is olyan egyszerű.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Médiapiac

Magyarországon egyedülálló választási műsorral készül a TV2

A TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a csatorna terveiről beszélt a Mandinernek adott interjúban.

Közzétéve:

Mandiner-archív

– A magyar semmiben nem különbözik a külföldi médiahelyzettől. A kritikus hangok a politikai lobbistáktól érkeznek, akiktől aztán végképp távol áll a pártatlanság. Mindig azt szoktam mondani, hogy a TV2 és az RTL Klub híradójának is van egy sajátos hangvétele, de nekünk egyetlen értékmérőnk van, és egyetlen közegnek szeretnénk megfelelni: a nézőnek. Ez a stratégia minket igazol: tavaly az összes korcsoportban a Tényeket, a Tények pluszt, valamint a reggeli műsorunkat, a Mokkát választották a legtöbben az országban. Mi nem foglalkozunk a kívülről ordítozókkal, a munkánkat szeretnénk végezni a legmagasabb minőségben, a szakmaiságot leginkább szem előtt tartva – hangsúlyozta a TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a Mandinernek adott interjúban.

Szalai Vivien kitért arra is, az egész éves átlagot nézve mindhárom kiemelt korcsoportban a teljes napon és főműsoridőben egyaránt a Tv2-t nézték a legtöbben. A csatorna sikerének titkáról a hírigazgató azt mondta:

– Egyszerű hasonlattal élve: egy nagy múltú cukrászdába azért járnak a vendégek, mert évtizedek óta ugyanazt a minőséget kapják – lehet azon vitatkozni, hogy lehet-e másképp készíteni a krémest, a lényeg, hogy azt választják az emberek, mert ismerik és szeretik. A hírműsoraink esetében is pontosan ez az elv működik. Ráadásul az utóbbi években ingyenreklámot is kaptunk. Az, hogy az ellenzék lejárató kampányt folytatott a hírműsorainkkal szemben, visszafelé sült el, mivel ezzel karaktert adott nekünk. Mindemellett egy szakmailag és emberileg kiváló csapat jött össze az elmúlt években, fantasztikus műsorvezetői, szerkesztői és riporteri gárdával dolgozunk, a munkatársak végtelenül tehetségesek és szorgalmasak, nyitottak az innovációra, szeretnek tanulni, és rendkívül lojálisak a munkahelyükhöz és a kollegáikhoz, ami nagy érték – mondta a lapnak.

Arra a gondolatra,hogy idővel minden médium az online felületre helyeződik majd, ez pedig a televíziózás és a nyomtatott sajtó végét jelenti majd, Szalai Vivien elmondta:

– Emlékszem, évekkel ezelőtt volt egy heves vitám a témában. Ezzel határozottan nem értettem egyet akkor és most sem. A magyar ember sok tekintetben jobban rabja a szokásoknak, és kevésbé fogékony az innovációra – mi is ezt tapasztaljuk annál a korosztálynál, amely a Tényeket nézi, és általánosságban szerkesztett tartalmat fogyaszt bármilyen formában. Egyébként egy meglepő jelenség is felütötte a fejét. Mégpedig, hogy A TV2 mindig erősebb volt a 18–59-es, tehát a valamelyest idősebb korosztályon belül, mint az RTL. Egyébként téves az a vélekedés, hogy az RTL Híradóját elsősorban a fővárosiak, a Tényeket pedig a vidéki közönség nézi – mindkettőt alapvetően a vidéki közönség választja, a különbség, hogy minket inkább a kisebb városokban élő és a valamelyest idősebb nézők.

De ez is megváltozott: elkezdtünk erősödni a 18–49-es korosztályban, sőt erősebbek lettünk, mint a 18–59-es korcsoportban, ami minden nemzetközi trenddel szembemegy, hiszen a szerkesztett tévés tartalmat a fiatal korosztály elvileg már kevésbé fogyasztja

– mondta a hírigazgató.

Ettől függetlenül online is erősen jelen van a csatorna: a Tények.hu is jó eredményeket ér el az utóbbi időben.

Ennek az évnek fontos feladata, hogy továbbfejlesszük az online felületünket, hiszen a szerkesztett tartalmat fogyasztó közönség mellett ki kell szolgálnunk a fiatalabb generációt is

– hangsúlyozta.

A választási időszak kapcsán arról beszélt, ez az időszak nyilvánvalóan rengeteg pluszmunkával, felkészüléssel, odafigyeléssel jár, hiszen egyre több a néző ilyenkor, felértékelődik a hírek szerepe.

Nagyszabású, Magyarországon egyedülálló választási műsorral készülünk, rengeteg exkluzív riporttal, szakértőkkel és számos technikai újítással

– árulta el.

A teljes interjú ITT olvasható.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kiemelkedő munkatársait díjazta a közmédia

Nyolc kategóriában adtak át elismeréseket csütörtökön Budapesten, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) székházában.

Közzétéve:

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója beszédet mond a a díjak átadóján, fotó: MTI/Purger Tamás

A közszolgálati tartalomgyártás területén kimagasló szakmai tevékenységet végzők elismerésére alapított díjak átadásán Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett: egy évvel ezelőtt ilyenkor már javában ünnepelték a Petőfi-bicentenáriumot, és gőzerővel készültek az atlétikai világbajnokságra, valamint Ferenc pápa látogatására.

Figyeltek arra is, amikor Nagy-Britanniában új király lépett trónra, vagy Marco Rossi magyar állampolgárságot kapott. Tudósítóik ott voltak a mentőcsapatokkal a törökországi és szíriai földrengéseknél, továbbá háborús övezetekben is. De jelen voltak Stockholmban is, ahol két magyar tudós vehetett át Nobel-díjat – mindketten a közmédia „Év Embere” díjazottjai – tette hozzá.

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója
Fotó: MTI/Purger Tamás

A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója felidézte: négy évvel ezelőtt éppen bezárkózni készült a világ, és egy új vírus nevét tanulta meg, amely azóta már mintegy hétmillió áldozatot szedett. A közmédia akkor is tette a dolgát, bár nekik is voltak veszteségeik, akiknek emlékét megőrzik, hasonlóképp a közelmúltban elhunyt alkotókhoz, művészekhez.

Altorjai Anita néhány örömteli pillanatot is felelevenített, köztük Hobo életműdíj-átadóját, Kordáék viccelődéseit, vagy az MR-szimfonikusok koncertjeit, amelyek mind a közmédia emlékezetes pillanatai voltak.

A díjazottakat méltatva a vezérigazgató úgy fogalmazott: szakértelmükkel, hivatástudatukkal, elkötelezettségükkel példát mutatnak nemcsak a kollégáknak, hanem a jövő újságíróinak is. „Ők óramutatók a nemzetünk életében”

– jelentette ki.

Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója köszöntőjében kiemelte: valamennyi díjazott vitathatatlan eredményeket ért el és kimagasló teljesítményt nyújtott. Hangsúlyozta továbbá, hogy bár a 2023-as év nem volt könnyű, a közmédia mind tartalomban, mind vállalati, intézményi szinten jelentős eredményeket ért el, miközben folyamatosan törekedett a megújulásra is.

„Nem könnyítette a helyzetünket sem a világpolitikai helyzet, sem a szomszédunkban dúló háború” – fogalmazott a vezérigazgató, hozzátéve:

a feszített tempó ellenére „mindenki nagyon jó, nagyon sok és minőségi munkát végzett”.

Papp Dániel felidézte, hogy 2018-as hivatalba lépésekor elsődleges célja a vállalat modernizálása volt. Mint mondta, vezetőként a piaci cégekhez hasonló „modern, profi szemléletet” szeretett volna meghonosítani a közmédiában.

Ez azt is jelentette – folytatta –, hogy szerette volna elérni, „hogy figyeljünk egymásra, figyeljünk a munkavállalókra”.

„Nagyon fontos szempontnak tartom, hogy olyan munkahelyet teremtsünk, ahol bár hatalmasak az elvárások, de a cég is tud adni valamit a dolgozóinak”

– hangsúlyozta.

A vezérigazgató a jövőről úgy szólt: ez az év még nehezebb lesz. „Előttünk van két választás, egy uniós elnökség, sportszempontból pedig egy Európa-bajnokság és egy olimpia” – sorolta, kiemelve az együttműködés és a csapatmunka jelentőségét.

Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója
Fotó: MTI/Purger Tamás

Papp Dániel végezetül gratulált a díjazottaknak, majd az MTVA valamennyi munkavállalójának megköszönte az egész éves teljesítményét. „Örülök, hogy csapatként működünk együtt” – jelentette ki.

A beszédek után a Titán, A Dal 2023 győztese lépett fel, majd Papp Dániel és Altorjai Anita nyolc kategóriában adott át díjakat.

Az Év Operatőre Nagy András lett.

Az Év Vágója díjat Kántor Zoltán kapta.

Az Év Rendezője elismerésben Bozsánovics Anita részesült.

Az Év Gyártási Szakembere díjat Vancsok Györgynek ítélték oda.

Az Év Riportere díjat Kucsov Renáta kapta.

Az Év Felfedezettjének Jámbor Flórát választották.

Az Év Szerkesztője Pap Tibor lett.

Az Év Műsorvezetője elismerést Morvai Noémi vehette át.

Tovább olvasom