2013. március 13.

Messziről jött ember

Michael Peters, a Euronews vezérigazgatója nyilatkozott a Médiapiacnak a tervezett 2013 áprilisi budapesti indulás apropóján.

A tervek szerint 2013 áprilisában startol a Euronews magyarországi irodája. A fennállásának huszadik évfordulóját nemrégiben ünneplő európai hírcsatorna a tavaly decemberi budapesti bemutatkozó sajtótájékoztatóra nagy tervekkel, de kevés konkrétummal érkezett. Michael Peters vezérigazgatótól igyekeztünk többet megtudni.

A Michael Peters-szel készült interjú a Médiapiac szaklap 2013 január-februári számában jelent meg elsőként, a Tévépiaci melléklet részeként.

 

Michael Peters

A Euronews magyarországi indulását beharangozó sajtótájékoztatón azt mondta, logisztikai és egyéb gyakorlati szempontok alapján döntöttek úgy, hogy a magyar és a görög piacon nyitnak irodát. Nem egyszerűen arról van szó, hogy afféle "katasztrófaturista-stratégia" mentén határoztak e két vihar verte ország mellett?

Ha jól értem, ön szerint lennének olyan országok Közép-Európában, ahová érdemesebb lett volna belépni?

 

Lengyelország eléggé kézenfekvőnek tűnik.

Lengyelország volt az elsődleges választásunk, de nem jött össze.

 

Mi miatt?

Nem mondhatok részleteket, de több problémával is szembesültünk. Nem mentek jól a tárgyalások, nem találtunk megfelelő partnert.

 

Feladták?

A projekt előrehaladott állapotban volt, már a toborzásnál tartottunk, de nem sikerült, van ilyen. Most nem foglalkozunk Lengyelországgal. Ha megnézi Európa térképét, akkor azt látja, a lengyel, a magyar és a görög piacnál nem adódik jobb lehetőség ebben a régióban.

 

Csehország?

Csehország semmivel sem jobb vagy nagyobb piac, mint a magyar. Tényleg azt gondolom, hogy a görög, a magyar és a lengyel piac jelentenék a legjobb választást. Ami pedig az ön által említett "katasztrófaturista-szemléletet" illeti: ha úgy tetszik, hírcsatornaként valóban katasztrófaturisták vagyunk. Az a dolgunk, hogy ott legyünk, ahol a dolgok történnek. Akár tetszik, akár nem, Görögország és Magyarország erősen meghatározzák manapság az európai híreket.

 

Az ön által említett statisztika szerint a magyarországi véleményvezérek 7 százaléka nézi a Euronews csatornát. Hogyan segíti a lokalizáció ezen arány növekedését? Szintén az elérést érintő kérdés: hogy állnak a terjesztési tárgyalások a televíziós szolgáltatókkal?

Kétségtelen, hogy jelenleg nem vagyunk elsők a magyar piacon, mások mellett a CNN is megelőz bennünket. A cél, hogy mi legyünk az elsők a nemzetközi hírcsatornák közül – a helyi szereplőket nem tekintjük versenytársainknak. Nem maga az iroda, hanem a nyelvi lokalizáció tehet minket piacvezetővé. Az a tapasztalatunk, hogy minden olyan piacon, ahol az adott ország nyelvén szólalunk meg, a konkurensek elé tudunk kerülni. Ez egyértelmű versenyelőny.

Mivel cél a penetrációnk jelentős növelése, természetesen tárgyalásokat folytatunk a helyi televíziós szolgáltatókkal. Erről egyelőre nem tudok további részletekkel szolgálni.

 

Mi az üzleti modelljük? A magyar piacon hogyan kívánják elérni azt a célt, hogy a csatorna önfinanszírozóvá váljon?

A Euronews a hirdetési és a terjesztési bevételek mellett gyártásból és tartalomértékesítésből származó pénzekből finanszírozza a működését. A bevételek 55–60 százaléka kereskedelmi területről érkezik, míg a fennmaradó 40–45 százalék közforrásokból. Ez a fajta vegyes modell tudomásom szerint egyedülálló a világon.

A magyarországi működés éves szinten 3-3,5 millió euróba fog kerülni. Ezt a költséget jelenleg döntő részben az Európai Bizottság állja. Nem alapozhatunk azonban örökké az Európai Unióra, tehát az elkövetkező két-négy évben kell megtalálnunk a megfelelő üzleti modellt a magyar piacon. Egyelőre minden lehetőség nyitott. Elképzelhető, hogy a közmédia fogja finanszírozni a magyar nyelvű adást, ahogyan például a törököknél, az oroszoknál vagy az ukránoknál. De az is lehet, hogy kereskedelmi médiumok szállnak majd be a finanszírozásba. A harmadik lehetőség, hogy a Euronews döntően a reklámpiacról fog megélni, ehhez helyi tartalmakra és az ezekhez kapcsolódó helyi „hirdetési ablakok” kinyitására van szükség. Elsődleges opcióként az adja magát, hogy a közmédiával mint természetes partnerünkkel alakítsunk ki partneri viszonyt.

 

Azt mondja, hogy az MTVA az önök természetes partnere. Őszintén bevallom, ez némileg nyugtalanító. A magyarországi közmédia – nem kis mértékben a politikához fűződő hagyományosan egészségtelen viszonya miatt – nincs a helyzet magaslatán, az imázsa és a nézettsége is volt már jobb állapotban. Vannak-e a Euronewsnak olyan belső ellenőrzési mechanizmusai, amelyek garanciát jelentenek a magas minőségre? S ha esetleg nem válik be a közmédiás partner, folytatnak tárgyalásokat kereskedelmi szereplőkkel?

Az MTVA-val ma reggel tárgyaltam első alkalommal (az interjú 2012. december 11-én készült – a szerk.), így még korántsem tudunk mindent. Az, hogy elsőként a közmédiával kezdtünk tárgyalni, teljesen természetes, ahogyan az is, hogy egyelőre nem folytatunk megbeszéléseket a kereskedelmi médiumokkal. Adott esetben ez változhat.

A kormányzat és a közmédia minden piacon összefonódik valamiképpen, önmagában erre a tényre nem alapozhatjuk azt a döntést, hogy partnerségre lépünk-e egy társasággal, vagy sem. Ugyanezzel a kérdéssel szembesülünk Görögországban, Franciaországban, bárhol a világon.

 

Nehogy már egy ligában játsszon a BBC és az MTVA!

A BBC teljesen egyértelműen kivétel. Nem szeretném kommentálni az itteni történéseket, sem ítéletet mondani róluk. Csupán azt a tényt szeretném hangsúlyozni, hogy a közmédia vezetői és a kormányok minden országban kapcsolatot tartanak fenn valamilyen módon. Annak megítélése, hogy ez melyik piacon milyen mértékű, és hogy a helyzet Magyarországon jobb-e vagy rosszabb, mint más országok esetében, nem feladatom.

A Euronews közszolgáltatás, amelynek a tulajdonosai közmédiumok. De az elmúlt húsz évben a Euronews soha senkivel nem kötelezte el magát elvtelen módon. Ezzel kapcsolatban nagyon egyértelmű az álláspontunk. Azt sem vitatjuk azonban, hogy a természetes partnereink a közmédiumok, mivel mi is közszolgálatot látunk el. Huszonöt közmédia-társaság a tulajdonosunk, így megtehetjük, hogy nem húzunk senkihez.

 

Az EU-hoz sem húznak? Nehéz elképzelni, hogyan lehetnek semlegesek felé.

Az Európai Uniónak nincs a Euronewsban tulajdonrésze. Azt mondanám, hogy az EU a legnagyobb ügyfelünk. Az elmúlt húsz évben végig elfogadták: a Euronews hitelessége csak akkor tartható fenn, ha függetlennek tekintik, nem pedig az EU jobbkezének.

 

Elég sok mindent tudunk a Euronews hazai indulásáról, a modelljéről, de nem tudjuk, ki lesz a magyar iroda vezetője. (Azóta kiderült: Kert Attilát választották - a szerk.)

A tervek szerint viszonylag hamar ki fog derülni a vezető személye is. Már megvan a jelöltek rövidlistája.

 

Nehéz megfelelő embert találni?

Igen.

 

Ez azért nem lep meg, mert nálunk minden máshoz hasonlóan az újságírószakma is végzetesen átpolitizált.

Minden országban szembesülünk azzal, hogy nehéz független, megfelelő szakmaiságú embereket találni. Szükséges ugyanis, hogy az illető megfelelő uniós kapcsolatokkal rendelkezzen, ismerje jól a témát. Ez a tudás többnyire a közszolgálatban van jelen erősebben, és akkor képbe jön a fentebb már említett tagadhatatlan kapcsolódás a politikával.

A célunk az, hogy egy rendkívül professzionális vezetőt találjunk a magyarországi szolgáltatás élére. Ez idáig semmilyen nyomás nem nehezedett ránk Magyarországról, teljes mértékben a mi szempontjaink érvényesülnek.