A bizalom a jövőbeli sikerek legfontosabb tényezőjévé vált annak ellenére, hogy a hagyományos média iránt még sosem volt ekkora a bizalmatlanság. A lapkiadókat nemzetközi szinten tömörítő World Association of Newspapers and News Publishers (WAN-IFRA) a berlini IFRA/DCX Expo alkalmából publikált jelentése több mint 70 országból származó éves adatokat vizsgált.

Két évvel ezelőtt volt a fordulópont a médiaiparban, amikor is az üzleti modell alapjaiban változott meg: a hírmédiumok a bevételük nagyobb részét már az olvasóktól kapják. Az idei kutatás megerősíti ezt a trendet, ugyanis 2016-ban az újságok összárbevételének 56%-a a terjesztési értékesítésből (print és digitális) származott.

A trend fő hajtóereje a bizalom: a magas színvonalú újságírás lojális közönséget épít. „A bizalom csökkenése a legnagyobb kockázat egy iparág számára, és minden erőfeszítésünknek arra kell irányulnia, hogy visszaszerezzük” – mondta a konferencián Vincent Peyregne, a WAN-IFRA ügyvezetője. „Korábban a figyelem volt a fő érték, manapság pedig a bizalom. A bizalom csökkenése erodálja üzleti működésünk alapját: a hiteles, első osztályú újságírást.” A nemzetközi szövetség oldalának, publikációs felületeinek főszerkesztője, Dean Roper a kutatással kapcsolatban megjegyezte: miközben a közösségi média iránti bizalom – részben a hamis hírek terjedése miatt – csökkent, a hagyományos sajtó szerepe ismét felértékelődött.

A WAN/IFRA jelentés 3 fő témára fókuszált:

  • a bizalom
  • az olvasók elérése és a kapcsolat szorosabbra fűzése
  • a hirdetési módszerek újragondolása

Néhány hasznos megállapítás a kutatásból:

  1. A globális digitális terjesztési bevételek 28%-kal nőttek az előző évhez képest, 2012-2016 között pedig 300%-kal. A trend tehát folytatódik.
  2. Az összes digitális bevétel több mint 30%-át adják az olvasói bevételek.
  3. Mindezek ellenére az újságok összbevétele globális szinten 2016-ban 2,1%-kal csökkent az előző évhez képest. Az elmúlt öt évben ez a csökkenés 7,8%-os volt.
  4. A nyomtatott lappal és digitális „lábbal” is rendelkező médiacégeknél még mindig a print termeli ki a terjesztési bevételek túlnyomó részét, és ez tovább növekszik – az elmúlt 5 év átlagát tekintve 3%-kal.
  5. Ugyanakkor a kiadók teljes bevételét tekintve a print részesedése a becslések szerint 2016-ban tovább csökkent. Tavaly a print a bevételek 91,6%-át adta, 2012-ben ez az arány 95,1% volt.
  6. Ugyanis a hirdetési bevételek a printben tovább csökkentek, az elmúlt évhez képest 8%-kal, az elmúlt 5 év átlagában pedig 26,8%-kal.
  7. A digitális hirdetési árbevétel 5%-kal nőtt 2015-ről 2016-ra. Ez rámutat a kiadók előtt álló feladatra is: nemcsak több digitális bevételt kell produkálniuk, de új bevételi forrásokat is kell szerezniük, hogy a printnél elmaradó hirdetési bevételeket pótolni tudják.

A digitális hirdetési árbevételek terén az internetes óriáscégek dominanciája ma már megkérdőjelezhetetlen. Ugyanakkor az újságok kiadóinak olyan speciális adottságaik, különleges eszközeik vannak, amelyekre alapozva a jövőben növelhetik bevételeiket. Egyrészt az olvasóik fizetnek a lapok által kínált tartalomért, másrészt a kiadók szövetségekbe tömörülve kihasználhatják a kiváló minőségű márkájukban rejlő lehetőségeket.

Tizenhat dokumentumfilm készítését támogatják

1 napja

Tizenhat dokumentumfilm elkészítéséhez nyújt összesen 110 millió forintos támogatást e heti ülésén meghozott döntésével a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa.