Médiapiac
Mind meghalunk?
Ha nem törlik el a reklámadót, csupán ″szétterítik″ azt a piacon, a kisebb médiavállalkozások kerülnek nagyon nehéz helyzetbe.
Fragmentált a piac
Ahogyan Lázár János korábban jelezte, változtatni kívánnak a reklámadón, összefüggésben az Európai Bizottság aggályaival. Ugyan nem tudni, mi lesz a menet vége, de a mostani – még korántsem pontosított – javaslat egységes kulcsot alkalmazna, és az adó hatálya alá kerülnének azok a kis médiacégek is, amelyeknek 500 millió forint alatti bevételük, hívja fel a figyelmet a Bisnode.
A Bisnode nemzetközi cégminősítő adatbázisában nagyságrendileg 1400 műsorszórással illetve lapkiadással foglalkozó vállalkozás szerepel. E cégek több mint 96 százalékát 500 millió forintos árbevétel alatti cégek alkotják, amelyek mindössze a teljes piac árbevételének 8 százalékát adják. Az összárbevétel 72 százaléka összpontosul eközben a 10 milliárd forint feletti árbevételű médiavállalkozásoknál. Az egy cégre jutó bejelentett alkalmazottak száma átlagosan 4,15 fő a szektorban, ennek oka a jelentős számú kisebb méretű cégnél keresendő: 86 százalék kevesebb, mint 5 főt foglalkoztat, míg a 20 fő feletti létszámú cégek mindössze a piac 5 százalékát teszik ki.
A szektor pénzügyi kockázatosságát tekintve a kevésbé kockázatos ágazatok közé tartozik a Bisnode cégminősítése alapján. A vállalkozások közel 73 százaléka már több mint 10 éve működik, 60 százalékuk pedig kimondottan jó likviditással rendelkezik, annak ellenére, hogy a 2013-as évet a szektor 40 százaléka zárta veszteségesen.
Győztesek és vesztesek
Bár a pontos adókulcs még nem ismert, többször hivatkoztak az Ausztria által alkalmazott 5 százalékos kulcsra, amelynek a mértéke jelenleg a legmagasabb Európában. Az elemzés elkészítésekor a Bisnode a rádió- és tévéműsor szolgáltatási, illetve a napi- és folyóirat kiadási főtevékenységet folytató vállalkozások 2013-as pénzügyi beszámolóinak árbevétel sorait használta. Az egyszerűség érdekében azt feltételezték, hogy ezen vállalkozások teljes árbevétele reklámadó-köteles tevékenységből származik, illetve az egykulcsos adó mértékét 5 százalékkal kalkulálta.
 |
| Fotó: Fotó: Így rendezné át a viszonyokat a reklámadó (forrás: Bisnode) |
Ezt a kalkulációt elfoagdva az látszik, hogy a legjobban a változással az M-RTL Zrt. (RTL Magyarország) járna, mivel adókötelezettségük 3,7 milliárd forinttal csökkenne.
A nagy vesztesek pedig az 500 millió forintnál kisebb árbevételű cégek lennének. Ugyancsak növekvő adóteher várható az 0,5-5 milliárd forint árbevételű cégek esetében. Mindez várhatóan elbocsátásokhoz, költségcsökkentéshez és áremeléshez vezet. Keleti József, a Bisnode hazai vezetője a szektor kockázatosságának növekedésében, a fizetőképesség romlásában, illetve a kisebb, tartalékokkal nem rendelkező cégek megszűnésében látja az adóváltozás legnagyobb veszélyeit.
Lázár János azt üzente
A reklámadó csökkentését és a jelenlegi sávos helyett egykulcsos rendszer bevezetését helyezte kilátásba Lázár János február 3-án, amikor az MTI-nek nyilatkozott. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az MTI-nek nem beszélt a pontos mértékről, de már előkerült az osztrák példa.
Mint elmondta, a kormány tavaly augusztus óta folyamatosan kap formális és informális jelzéseket arról, hogy az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának komoly aggályai vannak a magyarországi reklámadóval kapcsolatban. A főigazgatóság január végén küldött levelében a reklámadó sávos rendszerét ellenezte, mert az az alacsony reklámbevételű vállalkozásoknak szelektív gazdasági előnyt jelent, emellett a mértékét is kifogásolta, mert az “objektíve is alkalmas arra, hogy gazdasági hátrányt okozzon”.
A kabinet emellett olyan “tanácsokat” is kapott uniós szinten, hogy ha az RTL Klub tulajdonosa, a luxemburgi székhelyű Bertelsmann-csoport egyeztetés céljából jelentkezik nála, akkor fogadja a megkeresésüket, ellenkező esetben “az elmarasztalás lehetősége áll nyitva” Magyarország előtt.
A nyilatkozatból kiderült, a kormány nem feltétlenül számol bevételcsökkenéssel, mert bár “kevesebb lesz az adó, de többen fogják fizetni”. Lázár János az így várható adóbevételt 6 és 10 milliárd forint közé tette.
A szakma nem örült
Lázár szavaira reagálva a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) sietett leszögezni:a 0 százalékos adózói körbe eső cégek bevonása a reklámadó jogszabály alá a kis árbevételű hazai médiavállalkozásokat egyértelműen ellehetetleníti, továbbá a saját reklám megadóztatása miatt kiterjeszti az adóalanyi kört minden Magyarországon tevékenykedő vállalkozásra.
Emiatt az MRSZ szakmai konzultációt javasolt, illetve jelezték: továbbra is az adónem kivezetése mellett vannak.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás