Médiapiac
Minden 5. banki ügyfél netbankol
A hazai online bankhasználat már fejlettnek tekinthető – a banki ügyfelek ötöde rendszeresen használja ezt a csatornát banki ügyeinek intézésére. A szomszédos országokkal összevetve ugyanakkor Magyarország némiképp lemaradásban van. A közeljövőben a fiatalok révén valószínűsíthetően növekedni fog a felhasználók száma és aránya, de új, ügyfélközpontú megoldások megjelenése is várható lesz a magyar piacon.
Az internet a pénzügyi területen is komoly változásokat hozott az utóbbi években: először az internet használatának tömegessé válása, az utóbbi időben pedig az okostelefon és táblagépes platformok elterjedése okoz átrendeződéseket az ügyfelek bankolási szokásaiban és a bankokkal szembeni lakossági elvárásokban. A hazai banki ügyfelek körében az internet immár a második legfontosabb információs csatornává küzdötte fel magát, a pénzügyi tudatosság és megtakarítási képességek növekedésével pedig egyre jellemzőbb, hogy leginkább az internet segítségével követik az ügyfelek a pénzügyi világ eseményeit és a tőzsdei híreket. Emellett már a tranzakciók nagy részét is elektronikusan indítják sokan, az online bankolás feltartóztathatatlanul terjed a hazai piacon is.
 |
A GfK Retail Banking Monitor felmérés aktuális, teljes lakosságra vetített adatai alapján a magyarok 19 százaléka intézi banki ügyeit az interneten keresztül. Ez a régió országai között közepes eredménynek számít, bár a számunkra fontos referencia országok között a netbankolók aránya érezhetően magasabb. Az osztrák 75 százalékot nehéz lesz gyorsan utolérni, de sokat kell még fejlődni ahhoz is, hogy megelőzzük Csehországot, Szlovákiát vagy Szlovéniát e tekintetben, ráadásul Lengyelország is „több, mint egy fejjel” jár előttünk az ott tapasztalható 26 százalékos aránnyal.
Reményre adhat okot, hogy a 83 százalékos arányt elérő banki ügyfelek körében ez a szám valamivel magasabb hazánkban: a GfK RBM kutatásának adatai alapján már minden ötödik banki ügyfél használja valamelyik online banki felületet ügyeinek intézésre, a 15-59 éves internetezők körében pedig közel 60 százalék, azaz a többség.
A netbank használata – ahogy általában az internetezés is – leginkább az érettségivel vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a 20-39 évesek és a megyeszékhelyen vagy a fővárosban élők körében magasabb. A kivételt a 15-19 éves korosztály jelenti, amelynek túlnyomó többsége nagyon aktív az interneten, de banki igényekkel és kapcsolattal még nem rendelkeznek, ezért körükben az online banki ügyintézés terén komoly kiaknázható lehetőségek állnak rendelkezésre. A netbank kevésbé népszerű az 50 évnél idősebbek, az érettségivel nem rendelkezők és a falusi, kisvárosi lakosság körében.
„Az internet bank mint csatorna egyre fontosabb lesz, a jövőben az online banki penetráció további növekedésével számolunk. A mostani középiskolások nagyon aktívan használják az internetet, így ők – ha elkezdik egyetemi tanulmányaikat, vagy munkába állnak –, aktív bankhasználókká válnak, és várhatóan az online csatornát fogják előnyben részesíteni. Bár az internet penetrációban nem várunk drámai növekedést a következő években, hiszen az idősebbek és a falusi lakosság körében nem fog jelentősen emelkedni az internetezők aránya, a netbanki szolgáltatások kínálta előnyöket körükben is egyre többen fogják felismerni, így a penetráció pár százalékos emelkedése körükben is valószínűsíthető” – állítja Dunai Albert, a GfK Hungária munkatársa.
Az adatokból egyértelműen látszik, hogy ha egy ügyfél elkezdi használni a netbankot, egyre ritkábban keresi fel a bankja valamely fiókját. Ha lehet, inkább az interneten keresztül utal vagy ellenőrzi számlaegyenlegét – a bankok nagy örömére. A bizalom és a rutin az ügyfelek egy jelentős részénél megvan az online csatorna irányába. A jelenlegi hazai online banki rendszerek már a banki szolgáltatások igen nagy részét elérhetővé tették az interneten keresztül, ám fejlődési lehetőség még így is van.
Az internethasználat hatása a bankfiók látogatások gyakoriságára a 18-49 éves internetezők körében (az adatok százalékban kifejezve):
Amióta internetezem, bankfiókba sokkal ritkábban járok 26%
valamivel ritkábban járok 19 %
valamivel gyakrabban járok 4%
sokkal gyakrabban járok 3%
Forrás: Digital Connected Consumer, GfK Hungária
A jövő a játékos megoldások és kreatív hűségpont gyűjtő promóciók alkalmazása felé mutat, de más, online pénzügyi megoldások, innovációk is jelen vannak a fejlettebb piacokon. Az amerikai piacon több olyan innovatív online szolgáltatás jelent meg az utóbbi években, amelyek a lakosság tagjait segítik a pénzügyek menedzselésében, hiteleik törlesztésében vagy a megtakarításban. Ezek az innovációk legtöbbször nem a bankoktól, hanem olyan független cégektől származnak, amelyek felismerték, hogy az ügyfelek többsége járatlan a pénzügyek terén, ezért segítségre szorul.
„Az ilyen innovatív szolgáltatások fő erőssége, hogy a fejlesztés során az ügyfelek logikájából és valós igényeiből indulnak ki. Ezért az ügyfelek könnyen megértik és használják a szolgáltatásokat, azok segítséget nyújtanak számukra. A megoldások közül több olyan is van, amelyeket viszonylag egyszerűen be lehetne építeni az online banki felületekbe, ezzel jelentősen növelhető lenne az ügyfélélmény, amely magasabb hűséghez és aktívabb online bankhasználathoz vezetne. Érthető, hogy a jelen körülmények között a bankok nem tudnak, nem mernek komolyabb fejlesztéseket végrehajtani felületeken, de ha hasonló szolgáltatások megjelennek Magyarországon is, félő, hogy a bankok versenyhátrányba kerülnek, hiszen az új szolgáltatások komoly hatást fejthetnek ki a piacra” – véli Dunai Albert.
A kutatásról
A GfK RBM (Retail Banking Monitor) kutatása 1995 óta vizsgálja a banki és pénzügyi piacot, annak alakulását és trendjeit Magyarországon és a régió piacain. A számítógéppel támogatott személyes kérdőíves (CAPI) kutatás negyedévente, a hazai lakosságra reprezentatív, 1000 fős mintán készül el.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás