Médiapiac
Minden 5. banki ügyfél netbankol
A hazai online bankhasználat már fejlettnek tekinthető – a banki ügyfelek ötöde rendszeresen használja ezt a csatornát banki ügyeinek intézésére. A szomszédos országokkal összevetve ugyanakkor Magyarország némiképp lemaradásban van. A közeljövőben a fiatalok révén valószínűsíthetően növekedni fog a felhasználók száma és aránya, de új, ügyfélközpontú megoldások megjelenése is várható lesz a magyar piacon.
Az internet a pénzügyi területen is komoly változásokat hozott az utóbbi években: először az internet használatának tömegessé válása, az utóbbi időben pedig az okostelefon és táblagépes platformok elterjedése okoz átrendeződéseket az ügyfelek bankolási szokásaiban és a bankokkal szembeni lakossági elvárásokban. A hazai banki ügyfelek körében az internet immár a második legfontosabb információs csatornává küzdötte fel magát, a pénzügyi tudatosság és megtakarítási képességek növekedésével pedig egyre jellemzőbb, hogy leginkább az internet segítségével követik az ügyfelek a pénzügyi világ eseményeit és a tőzsdei híreket. Emellett már a tranzakciók nagy részét is elektronikusan indítják sokan, az online bankolás feltartóztathatatlanul terjed a hazai piacon is.
 |
A GfK Retail Banking Monitor felmérés aktuális, teljes lakosságra vetített adatai alapján a magyarok 19 százaléka intézi banki ügyeit az interneten keresztül. Ez a régió országai között közepes eredménynek számít, bár a számunkra fontos referencia országok között a netbankolók aránya érezhetően magasabb. Az osztrák 75 százalékot nehéz lesz gyorsan utolérni, de sokat kell még fejlődni ahhoz is, hogy megelőzzük Csehországot, Szlovákiát vagy Szlovéniát e tekintetben, ráadásul Lengyelország is „több, mint egy fejjel” jár előttünk az ott tapasztalható 26 százalékos aránnyal.
Reményre adhat okot, hogy a 83 százalékos arányt elérő banki ügyfelek körében ez a szám valamivel magasabb hazánkban: a GfK RBM kutatásának adatai alapján már minden ötödik banki ügyfél használja valamelyik online banki felületet ügyeinek intézésre, a 15-59 éves internetezők körében pedig közel 60 százalék, azaz a többség.
A netbank használata – ahogy általában az internetezés is – leginkább az érettségivel vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a 20-39 évesek és a megyeszékhelyen vagy a fővárosban élők körében magasabb. A kivételt a 15-19 éves korosztály jelenti, amelynek túlnyomó többsége nagyon aktív az interneten, de banki igényekkel és kapcsolattal még nem rendelkeznek, ezért körükben az online banki ügyintézés terén komoly kiaknázható lehetőségek állnak rendelkezésre. A netbank kevésbé népszerű az 50 évnél idősebbek, az érettségivel nem rendelkezők és a falusi, kisvárosi lakosság körében.
„Az internet bank mint csatorna egyre fontosabb lesz, a jövőben az online banki penetráció további növekedésével számolunk. A mostani középiskolások nagyon aktívan használják az internetet, így ők – ha elkezdik egyetemi tanulmányaikat, vagy munkába állnak –, aktív bankhasználókká válnak, és várhatóan az online csatornát fogják előnyben részesíteni. Bár az internet penetrációban nem várunk drámai növekedést a következő években, hiszen az idősebbek és a falusi lakosság körében nem fog jelentősen emelkedni az internetezők aránya, a netbanki szolgáltatások kínálta előnyöket körükben is egyre többen fogják felismerni, így a penetráció pár százalékos emelkedése körükben is valószínűsíthető” – állítja Dunai Albert, a GfK Hungária munkatársa.
Az adatokból egyértelműen látszik, hogy ha egy ügyfél elkezdi használni a netbankot, egyre ritkábban keresi fel a bankja valamely fiókját. Ha lehet, inkább az interneten keresztül utal vagy ellenőrzi számlaegyenlegét – a bankok nagy örömére. A bizalom és a rutin az ügyfelek egy jelentős részénél megvan az online csatorna irányába. A jelenlegi hazai online banki rendszerek már a banki szolgáltatások igen nagy részét elérhetővé tették az interneten keresztül, ám fejlődési lehetőség még így is van.
Az internethasználat hatása a bankfiók látogatások gyakoriságára a 18-49 éves internetezők körében (az adatok százalékban kifejezve):
Amióta internetezem, bankfiókba sokkal ritkábban járok 26%
valamivel ritkábban járok 19 %
valamivel gyakrabban járok 4%
sokkal gyakrabban járok 3%
Forrás: Digital Connected Consumer, GfK Hungária
A jövő a játékos megoldások és kreatív hűségpont gyűjtő promóciók alkalmazása felé mutat, de más, online pénzügyi megoldások, innovációk is jelen vannak a fejlettebb piacokon. Az amerikai piacon több olyan innovatív online szolgáltatás jelent meg az utóbbi években, amelyek a lakosság tagjait segítik a pénzügyek menedzselésében, hiteleik törlesztésében vagy a megtakarításban. Ezek az innovációk legtöbbször nem a bankoktól, hanem olyan független cégektől származnak, amelyek felismerték, hogy az ügyfelek többsége járatlan a pénzügyek terén, ezért segítségre szorul.
„Az ilyen innovatív szolgáltatások fő erőssége, hogy a fejlesztés során az ügyfelek logikájából és valós igényeiből indulnak ki. Ezért az ügyfelek könnyen megértik és használják a szolgáltatásokat, azok segítséget nyújtanak számukra. A megoldások közül több olyan is van, amelyeket viszonylag egyszerűen be lehetne építeni az online banki felületekbe, ezzel jelentősen növelhető lenne az ügyfélélmény, amely magasabb hűséghez és aktívabb online bankhasználathoz vezetne. Érthető, hogy a jelen körülmények között a bankok nem tudnak, nem mernek komolyabb fejlesztéseket végrehajtani felületeken, de ha hasonló szolgáltatások megjelennek Magyarországon is, félő, hogy a bankok versenyhátrányba kerülnek, hiszen az új szolgáltatások komoly hatást fejthetnek ki a piacra” – véli Dunai Albert.
A kutatásról
A GfK RBM (Retail Banking Monitor) kutatása 1995 óta vizsgálja a banki és pénzügyi piacot, annak alakulását és trendjeit Magyarországon és a régió piacain. A számítógéppel támogatott személyes kérdőíves (CAPI) kutatás negyedévente, a hazai lakosságra reprezentatív, 1000 fős mintán készül el.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció