Kövess minket!

Médiapiac

″Minden technológia fausti alku″

Pintér Róbert internetkutatóval, az Ipsos Interactive Services ügyfélkapcsolati igazgatójával beszélgettünk a Médiapiac szeptember 3-i adásában a 90.9 Jazzy Rádióban. Szó esett technológia és oktatás, kütyü és ember, technológia és evolúció viszonyáról. Hallhattunk a homo informaticusról és a digitális demenciáról is. Íme a szöveges, szerkesztett változat.

Pintér Róbert

Az előző évadban Pléh Csabával már beszélgettünk arról, hogy okosít vagy butít a webvilág. Te mit gondolsz erről?

Mint szociológus, azt gondolom, hogy is-is. Ez egy evolúciós folyamat: lekopnak rólunk bizonyos korábbi készségek, van amit pedig felszedünk magunkra. De hogy ne csak rébuszokban beszéljek: nemrégiben jelent meg az Sg.hu-n egy érdekes cikk, amely egy Manfred Spitzer nevű úriemberre hivatkozott. (Megjegyeztem a nevét, mert azt állította, hogy nem tudjuk ezeket megjegyezni, és kénytelen voltam valahogy ezt cáfolni.) Ő az ulmi pszichiátriai intézet orvosvezetője, és azt találta mondani, hogy elbutít minket az internet. A digitális demencia kifejezést használta, ami a fiatalkori, túlzott internethasználatnak köszönhető elbutulás. Magát a terminust egyébként nem Spitzer vezette be, hanem – nagyon helyesen – hivatkozik dél-koreai kutatókra, akik 2007-ben használták a kifejezést először.

Mire utal ez? Arra, hogy az emberek a túlzott internethasználatnak köszönhetően bizonyos készségeket kezdenek elfelejteni. Például nem tudnak jól számolni, nem tudnak neveket, dátumokat, egyebeket megjegyezni, mert tudják, hogy amikor a Google-ba beírják, úgyis megtalálják, és az agyuk lusta lesz ahhoz, hogy megjegyezze. A dél-koreai kutatók tovább mennek: fáradtak, motiválatlanok lesznek az emberek.

Leszögezném, hogy valamennyi igazság ebben kétségtelenül van. A modern kor vívmányainak köszönhetően bizonyos készségeinket ritkábban használjuk, így azok porosodnak és elkopnak, ugyanakkor azt nem mondanám, hogy ez egy általános hanyatlási folyamat. Ez egy átalakulás, kicsit ahhoz hasonlítanám, amikor megjelent az írásbeliség. Korábban szóbeliség volt: mindenre, ami fontos volt, emlékezni kellett, akár szó szerint. Az írásbeliséggel megjelent az a kényelem, hogy már nem kellett mindenre emlékezni. Egyébként vannak erre vonatkozóan görög viták: Szókratész nagyon nem szerette az írásbeliséget, és Platón jegyezte le a párbeszédeket. Van egy érdekes párbeszéd, amelyben egy egyiptomi papra hivatkozik, aki szerint az írásbeliség nem jó találmány, mert alapvetően butává teszi az embert. Spitzer tehát nem talált ki semmi újat, hanem felmelegített valamit, ami már az ókori görögök számára is téma volt.

És milyen készségekre teszünk szert? Akik például rendszeresen játszanak belső nézetes lövöldözős játékokkal (FPS), nagyon jól boldogulnak a valós fizikai terekben. Akik vadászpilóta játékokkal játszanak, azoknak a reakcióideje jelentősen csökken. PIN kódokat, mesterjelszavakat jól jegyzünk meg. A homo informaticusnak új agyterületek huzalozódnak be, és korábbiak kiporosodnak.

 

Egyre technológia orientáltabbnak tűnnek a mindennapjaink. Évről-évre, vagy inkább hónapról-hónapra, hétről-hétre jönnek forradalmi újdonságok a piacon. Van egy olyan jelenségcsoport, amit leginkább kütyümániának szoktak nevezni. Minden élethelyzetben kütyüket nyomogatunk, milyen hatással van ez az emberiségre? Evolúciós szempontból hogyan alakít minket: lesz például harmadik kezünk?

Harmadik kezünk egy darabig nem lesz, de egészen biztosan hatással van arra, ahogyan élünk. Az internettel és az eszközökkel kapcsolatban többnyire három nézet szokott lenni: az egyik azt mondja, hogy “soha jobbat”, a másik azt, hogy “így ment ez mindig”, a harmadik pedig, hogy “jobb lett volna soha”. Szerintem a három nézetből kellene összegyúrni valamiféle középutat, ami azt mondja, hogy tulajdonképpen minden technológia egy fausti alku. Ez azt jelenti, hogy egyszerre vesz el és ad valamit. Igaz ez evolúciós szempontból is.

Van egy nagyon érdekes könyv, az Alone Together, amely arról szól: egyre inkább megfigyelhető az a jelenség, hogy bár együtt vannak az emberek, mégsem egymásra figyelnek. Pldául előveszik a mobiljukat vasárnapi ebéd közben, aztán van egy nagyon érdekes kutatás, amely szerint sokan – olyan 20-30% – szex után elsőként megnézik az okostelefonjukat. Beülnek a legkisebb helyiségbe a lakásban, és viszik magukkal a mobiljukat, a tabletjüket, megnézik a Facebookot. Úgy érzik, hogy lemaradnak valamiről, és emiatt elfelejtik a személyes élményt, a személyes kommunikációt. Még egy fontos dolog: mivel az interneten írásban kommunikálunk, van időnk meggondolni, hogy mit mondunk, a személyes kommunikációnak viszont mindig van egy kockázata.

 

Szintén érdekes téma a technológia és az oktatás kapcsolata. Mennyire épül be a technológia az oktatásba, mennyire használják értelmesen tanárok és diákok?

Ez egy nagyon nehéz téma, de nagy kedvencem is. Alapvetően az a gond, hogy a mai oktatási rendszerünk valamikor a 18. században született, és az ipari korszak igényeit elégíti ki. E rendszer körül akkora nehézkedés alakult ki, hogy nagyon nehéz megváltoztatni. Amikor jött a rádió vagy a televízió, akkor azt gondolták, hogy ez meg fogja változtatni azt a módot, ahogyan tanítunk. Ehhez képest ezek a technológiák csak a felszínen érintették meg az iskolát, nem használják őket. Ugyanez a helyzet a számítógéppel: megjelent már a 70-es, 80-as években, és tulajdonképpen gettóba zárták. Bevitték a gépterembe, és a gépterem kulcsát a technikatanár zsebébe rakták.

A másik gond, hogy úgy használjuk az oktatási rendszer tananyagait, a pedagógiát és az értékelést, mintha nem történt volna semmi az elmúlt ötven évben. Nagyon komplex világra kellene felkészíteni a gyerekeket, ahol teljesen másfajta készségekre van szükségük ahhoz, hogy jól tudjanak boldogulni. Van egy érdekes gondolat: a 3R-t (angol rövidítés és szójáték alapján: írás, olvasás, számolás) a 4K-nak (kollaboráció, kíváncsiság, komplexitásra való felkészülés, kreativitás)  kellene felváltania. Az oktatásnak elsősorban nem tananyag, hanem készség központúnak kellene lennie. Ez a felsőoktatásban jutott a legelőrébb, ahol elektronikus keretrendszereket használunk, de ezek sincsenek teljesen megfelelően integrálva.

 

Mennyire uraljuk a naponta használt technológiai eszközeinket, vagy mondjuk a Facebookot? A Facebookon heti rendszerességgel őrjöngenek az emberek, hogy megint megváltozott valami.

Van egy mítosz, amely megkülönbözteti a digitális bevándorlókat (legyenek mondjuk ezek az 1990 előtt születettek) és a digitális bennszülötteket. Utóbbiakról azt mondják, hogy ők már már ezzel nőttek fel, azaz mindent tudnak. De az a helyzet, hogy nem. Volt egy mondás, hogy milyen jó lesz, ha majd a sulinetes nemzedék megjelenik az egyetemen, mert ezek a gyerekek ismerik a számítógépet, tudnak prezentálni, dolgozatokat írni, a technológia csínja-bínja a kezükben van. Ehhez képest azt látjuk, hogy – köszönhetően az oktatás skanzen jellegének –  kinevelték a gyerekekből a kreativitást, azt, hogy hogyan kell ezeket az eszközöket oktatási célra használni. Jött a sulinetes nemzedék, és láttuk, hogy ugyanúgy ülnek a padban, kevés kivételtől eltekintve ugyanúgy nem érdekli őket az oktatás, nem nagyon szólnak hozzá, max ha laptoppal, okostelefonnal jönnek, akkor azt ki tudja mire használják. Tehát ez az egész dolog nem igazán tudott az oktatásban szervesülni.

Ezek a gyerekek, attól hogy fiatalok, még nem feltétlen tudják jól használni az eszközöket. Szoftver egonómiára lenne szükség, azaz úgy kellene az interfészeket alakítani, hogy intuitív módon is felfedezhetőek legyenek. Az Apple ebben nagyon ügyes, az iOS-t intuitív módon nagyon egyszerű használni. De ebbe az irányba megy az Ubuntu is. Óriási vita van most: a Microsoft 1995 óta először fogja megváltoztatni annak az interfésznek a logikáját, amin keresztül kommunikálunk. Eltűnik például a start menü. A vita arról folyik, hogyan lehet az embereket átnevelni egy teljesen más logikára. Ez mind arról szól, hogy hozzászokunk ahhoz, hogy hogyan használunk eszközöket, és zavar minket, ha ezt megváltoztatják.

 

A teljes beszélgetés hanganyaga (zenékkel együtt) szerdától elérhető lesz a Mediapiac.com On air rovatában. Itt meghallgathatóak a korábbi adások is.

Műsorunk minden hétfőn 20 órától hallható a 90.9 Jazzy Rádióban. Következő vendégünk szeptember 10-én Dobó Mátyás lesz.

Pintér Róbert a fenti témákról vitaindítót tart és beszélgetést vezet a Digitália konferenciánkon, melynek programja elérhető ezen a linken. Még lehet jelentkezni:)

Médiapiac

Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél

Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.

Közzétéve:

Flickr

Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.

A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.

A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.

A jogszabály szerint

amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.

Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.

Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.

A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban

A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.

A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására

– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.

A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.

A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért

a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.

Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.

Pályázati beszámoló

Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.

A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.

Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius

A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.

Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.

Elmarasztalták a Forrás Rádiót

Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.

A TV2 Comedy is hibázott

Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)

Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.

Közzétéve:

MTI/EPA/Adam Vaughan

A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.

„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.

Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.

Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.

Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én

Tovább olvasom