Kövess minket!

Médiapiac

″Minden technológia fausti alku″

Pintér Róbert internetkutatóval, az Ipsos Interactive Services ügyfélkapcsolati igazgatójával beszélgettünk a Médiapiac szeptember 3-i adásában a 90.9 Jazzy Rádióban. Szó esett technológia és oktatás, kütyü és ember, technológia és evolúció viszonyáról. Hallhattunk a homo informaticusról és a digitális demenciáról is. Íme a szöveges, szerkesztett változat.

Pintér Róbert

Az előző évadban Pléh Csabával már beszélgettünk arról, hogy okosít vagy butít a webvilág. Te mit gondolsz erről?

Mint szociológus, azt gondolom, hogy is-is. Ez egy evolúciós folyamat: lekopnak rólunk bizonyos korábbi készségek, van amit pedig felszedünk magunkra. De hogy ne csak rébuszokban beszéljek: nemrégiben jelent meg az Sg.hu-n egy érdekes cikk, amely egy Manfred Spitzer nevű úriemberre hivatkozott. (Megjegyeztem a nevét, mert azt állította, hogy nem tudjuk ezeket megjegyezni, és kénytelen voltam valahogy ezt cáfolni.) Ő az ulmi pszichiátriai intézet orvosvezetője, és azt találta mondani, hogy elbutít minket az internet. A digitális demencia kifejezést használta, ami a fiatalkori, túlzott internethasználatnak köszönhető elbutulás. Magát a terminust egyébként nem Spitzer vezette be, hanem – nagyon helyesen – hivatkozik dél-koreai kutatókra, akik 2007-ben használták a kifejezést először.

Mire utal ez? Arra, hogy az emberek a túlzott internethasználatnak köszönhetően bizonyos készségeket kezdenek elfelejteni. Például nem tudnak jól számolni, nem tudnak neveket, dátumokat, egyebeket megjegyezni, mert tudják, hogy amikor a Google-ba beírják, úgyis megtalálják, és az agyuk lusta lesz ahhoz, hogy megjegyezze. A dél-koreai kutatók tovább mennek: fáradtak, motiválatlanok lesznek az emberek.

Leszögezném, hogy valamennyi igazság ebben kétségtelenül van. A modern kor vívmányainak köszönhetően bizonyos készségeinket ritkábban használjuk, így azok porosodnak és elkopnak, ugyanakkor azt nem mondanám, hogy ez egy általános hanyatlási folyamat. Ez egy átalakulás, kicsit ahhoz hasonlítanám, amikor megjelent az írásbeliség. Korábban szóbeliség volt: mindenre, ami fontos volt, emlékezni kellett, akár szó szerint. Az írásbeliséggel megjelent az a kényelem, hogy már nem kellett mindenre emlékezni. Egyébként vannak erre vonatkozóan görög viták: Szókratész nagyon nem szerette az írásbeliséget, és Platón jegyezte le a párbeszédeket. Van egy érdekes párbeszéd, amelyben egy egyiptomi papra hivatkozik, aki szerint az írásbeliség nem jó találmány, mert alapvetően butává teszi az embert. Spitzer tehát nem talált ki semmi újat, hanem felmelegített valamit, ami már az ókori görögök számára is téma volt.

És milyen készségekre teszünk szert? Akik például rendszeresen játszanak belső nézetes lövöldözős játékokkal (FPS), nagyon jól boldogulnak a valós fizikai terekben. Akik vadászpilóta játékokkal játszanak, azoknak a reakcióideje jelentősen csökken. PIN kódokat, mesterjelszavakat jól jegyzünk meg. A homo informaticusnak új agyterületek huzalozódnak be, és korábbiak kiporosodnak.

 

Egyre technológia orientáltabbnak tűnnek a mindennapjaink. Évről-évre, vagy inkább hónapról-hónapra, hétről-hétre jönnek forradalmi újdonságok a piacon. Van egy olyan jelenségcsoport, amit leginkább kütyümániának szoktak nevezni. Minden élethelyzetben kütyüket nyomogatunk, milyen hatással van ez az emberiségre? Evolúciós szempontból hogyan alakít minket: lesz például harmadik kezünk?

Harmadik kezünk egy darabig nem lesz, de egészen biztosan hatással van arra, ahogyan élünk. Az internettel és az eszközökkel kapcsolatban többnyire három nézet szokott lenni: az egyik azt mondja, hogy “soha jobbat”, a másik azt, hogy “így ment ez mindig”, a harmadik pedig, hogy “jobb lett volna soha”. Szerintem a három nézetből kellene összegyúrni valamiféle középutat, ami azt mondja, hogy tulajdonképpen minden technológia egy fausti alku. Ez azt jelenti, hogy egyszerre vesz el és ad valamit. Igaz ez evolúciós szempontból is.

Van egy nagyon érdekes könyv, az Alone Together, amely arról szól: egyre inkább megfigyelhető az a jelenség, hogy bár együtt vannak az emberek, mégsem egymásra figyelnek. Pldául előveszik a mobiljukat vasárnapi ebéd közben, aztán van egy nagyon érdekes kutatás, amely szerint sokan – olyan 20-30% – szex után elsőként megnézik az okostelefonjukat. Beülnek a legkisebb helyiségbe a lakásban, és viszik magukkal a mobiljukat, a tabletjüket, megnézik a Facebookot. Úgy érzik, hogy lemaradnak valamiről, és emiatt elfelejtik a személyes élményt, a személyes kommunikációt. Még egy fontos dolog: mivel az interneten írásban kommunikálunk, van időnk meggondolni, hogy mit mondunk, a személyes kommunikációnak viszont mindig van egy kockázata.

 

Szintén érdekes téma a technológia és az oktatás kapcsolata. Mennyire épül be a technológia az oktatásba, mennyire használják értelmesen tanárok és diákok?

Ez egy nagyon nehéz téma, de nagy kedvencem is. Alapvetően az a gond, hogy a mai oktatási rendszerünk valamikor a 18. században született, és az ipari korszak igényeit elégíti ki. E rendszer körül akkora nehézkedés alakult ki, hogy nagyon nehéz megváltoztatni. Amikor jött a rádió vagy a televízió, akkor azt gondolták, hogy ez meg fogja változtatni azt a módot, ahogyan tanítunk. Ehhez képest ezek a technológiák csak a felszínen érintették meg az iskolát, nem használják őket. Ugyanez a helyzet a számítógéppel: megjelent már a 70-es, 80-as években, és tulajdonképpen gettóba zárták. Bevitték a gépterembe, és a gépterem kulcsát a technikatanár zsebébe rakták.

A másik gond, hogy úgy használjuk az oktatási rendszer tananyagait, a pedagógiát és az értékelést, mintha nem történt volna semmi az elmúlt ötven évben. Nagyon komplex világra kellene felkészíteni a gyerekeket, ahol teljesen másfajta készségekre van szükségük ahhoz, hogy jól tudjanak boldogulni. Van egy érdekes gondolat: a 3R-t (angol rövidítés és szójáték alapján: írás, olvasás, számolás) a 4K-nak (kollaboráció, kíváncsiság, komplexitásra való felkészülés, kreativitás)  kellene felváltania. Az oktatásnak elsősorban nem tananyag, hanem készség központúnak kellene lennie. Ez a felsőoktatásban jutott a legelőrébb, ahol elektronikus keretrendszereket használunk, de ezek sincsenek teljesen megfelelően integrálva.

 

Mennyire uraljuk a naponta használt technológiai eszközeinket, vagy mondjuk a Facebookot? A Facebookon heti rendszerességgel őrjöngenek az emberek, hogy megint megváltozott valami.

Van egy mítosz, amely megkülönbözteti a digitális bevándorlókat (legyenek mondjuk ezek az 1990 előtt születettek) és a digitális bennszülötteket. Utóbbiakról azt mondják, hogy ők már már ezzel nőttek fel, azaz mindent tudnak. De az a helyzet, hogy nem. Volt egy mondás, hogy milyen jó lesz, ha majd a sulinetes nemzedék megjelenik az egyetemen, mert ezek a gyerekek ismerik a számítógépet, tudnak prezentálni, dolgozatokat írni, a technológia csínja-bínja a kezükben van. Ehhez képest azt látjuk, hogy – köszönhetően az oktatás skanzen jellegének –  kinevelték a gyerekekből a kreativitást, azt, hogy hogyan kell ezeket az eszközöket oktatási célra használni. Jött a sulinetes nemzedék, és láttuk, hogy ugyanúgy ülnek a padban, kevés kivételtől eltekintve ugyanúgy nem érdekli őket az oktatás, nem nagyon szólnak hozzá, max ha laptoppal, okostelefonnal jönnek, akkor azt ki tudja mire használják. Tehát ez az egész dolog nem igazán tudott az oktatásban szervesülni.

Ezek a gyerekek, attól hogy fiatalok, még nem feltétlen tudják jól használni az eszközöket. Szoftver egonómiára lenne szükség, azaz úgy kellene az interfészeket alakítani, hogy intuitív módon is felfedezhetőek legyenek. Az Apple ebben nagyon ügyes, az iOS-t intuitív módon nagyon egyszerű használni. De ebbe az irányba megy az Ubuntu is. Óriási vita van most: a Microsoft 1995 óta először fogja megváltoztatni annak az interfésznek a logikáját, amin keresztül kommunikálunk. Eltűnik például a start menü. A vita arról folyik, hogyan lehet az embereket átnevelni egy teljesen más logikára. Ez mind arról szól, hogy hozzászokunk ahhoz, hogy hogyan használunk eszközöket, és zavar minket, ha ezt megváltoztatják.

 

A teljes beszélgetés hanganyaga (zenékkel együtt) szerdától elérhető lesz a Mediapiac.com On air rovatában. Itt meghallgathatóak a korábbi adások is.

Műsorunk minden hétfőn 20 órától hallható a 90.9 Jazzy Rádióban. Következő vendégünk szeptember 10-én Dobó Mátyás lesz.

Pintér Róbert a fenti témákról vitaindítót tart és beszélgetést vezet a Digitália konferenciánkon, melynek programja elérhető ezen a linken. Még lehet jelentkezni:)

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom