Kövess minket!

Médiapiac

Mindenre lövünk

A minap indult Faktor.hu portál ügyvezető igazgatója szerint ők a legjobbak az amúgy belterjes piacon a minőségi hírgyártásban. Ami szerinte nem azt jelenti, hogy komolykodóan és unalmasan írnak, hanem hogy sokak számára vonzóan és érthetően tálalják az információt. Ami pedig korábbi munkahelyéről, a TV2-től való távozását illeti, annak oka, hogy amikor a német tulajdonos ProSiebenSat.1 2013-ban két magánszemélynek adta el a televíziót, ő úgy látta: egy ekkora csatornát csak erős tulajdonosi háttérrel lehet működtetni.

Miért nem televíziós állást keresett a TV2 után?

Nemcsak rajtam múlt, hanem a lehetőségeken is.

Közel húsz év híradózás, hírfőszerkesztés és programigazgatóság után nehéz elhinni, hogy hírportál alapítására vágyott volna.

Újságíró vagyok, számomra hírekkel foglalkozni minden formában izgalmas. Remek TV2-s szakemberekkel dolgoztam és gondolkodtam együtt. Aztán, miután menni kellett, megbeszéltük, hogy együtt maradunk és közösen alkotunk valamit. A Tények főszerkesztőjével, Gábor Lászlóval bő tíz éve vagyunk kollégák és barátok. Őt is kirúgták, most mellettem ő a főszerkesztő.

Soha többet tévét?

Ilyet nem mondanék. Imádunk tévézni, és biztos vagyok benne: fogok még televízióban dolgozni.

Megviselte TV2-s kirúgása?

Fel voltam rá készülve, nem betegedtem bele. Kirúgásom logikus volt és érthető. Teljesen mást gondoltam a TV2 jövőjéről.

Mit gondolt róla?

Abban hiszek, hogy egy ekkora csatornát csak erős tulajdonosi háttérrel lehet működtetni.

Nyilvánvaló volt, hogy a két „vásárló”, Simon Zsolt és Yvonne Dederick strómanok, és mögöttük erős tulajdonos állhat.

Nem tudom, mennyire volt nyilvánvaló, és nem is szeretném a tevékenységüket utólag értékelni. Ugyanakkor végül Andy Vajna megvette a TV2-t, ő pedig tényleg rendelkezik megfelelő háttérrel egy ilyen léptékű médiavállalkozás működtetéséhez.

György BenceNézze meg György Bence teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

De az még mindig nem világos: innen hogy keveredett az online világába.

Nagyot alkotni ma az online piacon lehet.

Miért is?

Egyrészt üzletileg ide a legkönnyebb belépni, hiszen itt a legalacsonyabbak a technikai költségek. Másrészt a piac elemzése során arra jutottunk, bőven van hely egy új hangnak.

Elemzés nélkül is látszik, hogy sorra indulnak a híroldalak, miközben érdemben nem nő sem az olvasók száma, sem a reklámköltés.

Minőségi termékkel és új gondolatokkal minden piacra be lehet törni. Azt a célt tűztük ki, hogy a sok érdekes hír stilárisan is más lesz, mint a mostani trend.

Stilárisan?

Igen. Szerintünk lesz igény arra, ahogy mi szeretünk a hírekkel foglalkozni.

Hogyan szeretnek a hírekkel foglalkozni?

Széles tömegek számára nagyon közérthető formában írunk. Úgy elemezzük és magyarázzuk a híreket, hogy az egyszerre legyen érthető egy alacsony műveltségű ember számára, ugyanakkor tökéletesen fogyasztható a magasan képzett értelmiséginek is.

Nézzük onnan, hogy a Faktor.hu miben különbözne a versenytársaktól.

Mindenkinek van sajátos témaválasztása, hangvétele. Tehát a fő különbség stiláris és megközelítésbeli. Ebben az online mezőnyben nagyon is elő tudunk állni olyan ötletekkel és információkkal, amelyek egyúttal jó minőséget is garantálnak.

Minden oldal sok hírt akar jó minőségben, közérthetően.

Persze, nem mi találtuk fel a spanyolviaszt. De ezen a fronton jobbat tudunk csinálni. Már most remek a fogadtatásunk.

Hol?

A piacon. Sőt még a politikában is. Egy portál nem arra való, hogy leírja, épp miért volt hülye aznap valamelyik kormánytag, művész, vagy sportoló. Pláne nem ilyen szavakkal. Eleve adott egy erős politikai hangulat az online sajtóban, mi ebből szeretnénk kimaradni.

Kimaradnának a hangulatból?

A mi stílusunk nem engedi meg.

Szikár, jelzőktől mentes hírgyártás?

Szikár, mégis érdekes. Máshol is akadnak jó újságírók és remek cikkek, mégis nagy az igény a minőségi újságírásra. Ez nem azt jelenti, hogy komoly és unalmas, hanem hogy vonzó a tömegek számára. Sokan pont azért nem olvasnak az interneten híreket, mert nem tudják befogadni. Vagy stilárisan sok nekik, vagy olyan informáltsági szintet követel meg, amivel nem tudnak lépést tartani. Sokszor magam sem vagyok képes befejezni egy-egy cikket, mert hosszúak és olyan szakismereteket igényelnek, melyekkel nem rendelkezem. Nálunk ilyen anyag nem jelenhet meg. Ha egy átlagos, szakiskolai végzettséggel rendelkező olvasó nem érti meg a cikkeinket, akkor baj van.

Ez lenne a piaci rés?

Igen. Jelennek meg jó cikkek remek szerzők tollából, de ezeket ki kell mazsolázni a rengeteg gyenge közül. A magyar sajtó rendkívül belterjes, egymás cikkeit jelentetik meg nagy arányban.

Ellenben önöknél?

Nálunk is lesznek kis színesek, de semmiképp sem zavaró mértékben. És nem kezdünk el idétlenkedni.

És fikázni sem?

Hiba lenne, amit sokan be is ismertek. Tóta W. Árpád pár éve az Indexen írta meg a Mea culpa című cikkében magukról azt, mennyire sajátos a látásmódjuk a világról és az újságíróságról. Ők voltak pozícióban és technológiamonopóliumban, így írták a híreket. És az a típusú újságírás terjedt el, amit ők poénból jónak tartottak. Az általuk behozott fikakultúra lenézi a világot. Egy egyetemről épp kiesett gyakornok simán leírhatja bárkiről, hogy hülye. Az interneten mindent meg lehet csinálni, ami persze jó is. De az megengedhetetlen, hogy ez legyen a domináns szemlélet a magyar újságírásban. Elképesztő, hogy valós érvek és alátámasztott információk nélkül leírható a legjobb sportolókról, hogy falábúak, a legjobb edzőkről, hogy dilettánsak, a legbefolyásosabb politikusokról, hogy kizárólag ártani akarnak. Újságíróként politikáról nem ítélkezhetem.

Az anyázás hozza a kattintást.

Attól még lehet és kell konkurálni vele. Legyen is olyan újság, ahol a stílus fontosabb, mint a tartalom. Ehhez természetesen mindenkinek joga van. De azt is vegyük észre: sok embert irritál, hogy nem lehet úgy elolvasni semmit, hogy ne kellene trágársággal, fikázással találkozni.

Ön azt nyilatkozta, a tévénézők által érthető stílus szerint kommunikálnak majd.

A tévé megkövetelte ezt a stílust, hisz ott aztán igazán széles a közönség. Ráadásul nem mindenki hírfogyasztási céllal, hanem egyszerűen kikapcsolódásként nézi. Ostobaság elhessegetni őket olyan anyagokkal, amiket nem értenek meg.

Mindenre lőnek?

Igen, hiszen teljes képet kell adni. Aki minket olvas, minden lényeges eseményről tájékozódhat, emellett még érdekes tartalmat is kap.

Valami ilyesmit kommunikál magáról a 24.hu, a vs.hu, a hvg.hu. Meg a többiek.

Biztos mások is próbálkoznak ilyesmivel, csak mi jobban tudjuk. Egyrészt kevesebb bulvártartalommal, mégis azzal a céllal, hogy sokan olvassanak.

A portál ötlete az öné?

Igen.

Már induláskor jobboldalinak titulálták.

Próbálok kimaradni ebből a definíciókényszerből. Miután tudom, hogy nem fogjuk olyan módon támadni a kormányt, ahogy ezt egyesek elvárnák, tudom, hogy megy majd a jobboldalizás. De nem érdekel. Aki nagyon ellenzéki, annak kevés leszünk. És aki nagyon jobboldali, annak is. Aki viszont nem úgy akar olvasni, hogy minden mondatban politikai üzenetet lát, örül majd nekünk.

A Fideszben állítólag azt várják önöktől, hogy a Habony Árpád által régóta tervezett, de egyelőre el sem indult via.hu-t pótolják.

Nem tudom, ki mit vár tőlünk. Azt viszont tudom, hogy egy komoly szemléletű site-ra nagy igény van a hirdetők körében.

Az állami hirdetők körében.

Azokéban is, nyilván.

Van olvasottsági elvárás a tulajdonos részéről?

Igen. Rövidesen az első öt hírportál egyike szeretnénk lenni.

Melyik a másik négy?

Nem tudni, hogy néz majd ki a piac akkorra, mire odajutunk. De rövidesen az Index és az Origo utáni sávba szeretnénk kerülni.

Ki a Faktor.hu tulajdonosa?

Gábor László, aki egy személyben a főszerkesztő is.

Miből finanszírozza a nagyjából húszfős stáb napi működését, az irodabérlést, honnan volt pénz számítógépekre, tévéstúdióra?

Messze azokon a kereteken belül voltak az induláshoz szükséges kiadásaink, amit egy magánember is tud finanszírozni.

Simicska Lajos G-napja óta komoly mozgások zajlanak a médiában. Ön is így látja?

Szerintem igazából nem történt semmi.

Egy nagyjából másfél évtizede olajozottan működő kommunikációs, hirdetői rendszer borult fel.

Egyelőre nem nagy a változás, hiszen az érdekeltségek megmaradtak, Simicska Lajosé is. Sőt, még invesztál is bele, hisz a Hír TV megújult. A piaci szempontok felől nézve érdemben nem módosult semmi: maradt a nézettség, a példányszám, a portfólió és a főbb szereplők.

Az állami hirdetések új irányt vettek.

Aminek a média napi működésében egyelőre nincs nyoma.

A nyáron Andy Vajna egy tévés pilot projekttel bízta meg önt. De azóta semmi hír róla.

A műsort összeraktuk, de nem tudom, mikor indul el.

Vajna még egy tévét akar?

A megbízásom tényleg arra az egy pilotra vonatkozott, ami elkészült, teljesen jó lett.

Milyen tévét álmodott?

Közéletit.

Hírcsatornát?

Hírcsatornát.

Olyan van már.

Én a feladatomat elvégeztem. Jó kis csapat állt össze, de én nem tudok belőle tévét csinálni. Andy Vajna, ha akar, ebből már tud.

Mi volt az ön feladata?

Producerként műsorokat, beszélgetéseket, interjúkat készítettünk. Mindegyikből felvettünk egy kicsit, így raktuk össze az adást. Így látni lehet, hogy nézne ki egy ilyen televízió.

A TV2 is ilyen olajozottan működik majd?

Remélem.

Egyelőre azt sem tudni, kié valójában.

Mondjuk inkább azt, hogy konfliktus van az üzlet körül, ami érthető, de a lényegen nem változtat. Az eddigi kommunikációból, gondolok itt például a még mindig meghatározó szerepben lévő ProSebenSat1 nyilatkozataira, nyilvánvalóan látszik, hogy Andy Vajna lesz a TV2 tulajdonosa.

Évekig elhúzódó bírósági procedúra várható.

De az vélhetően nem érinti a műsorokat. Ráadásul Vajnával dolgozik az egykori RTL-es vezérigazgató, Dirk Gerkens, aki egy szuper televíziós menedzser. Nagyon erős csapat állt össze, nem kérdés a sikere ennek a projektnek.

Amiből ön kimarad. Talán ha annak idején kivár, nem megy neki Simonéknak, ma ön is részese ennek a szupercsapatnak.

Én most is jól érzem magam.

Médiapiac

Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt

Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.

Közzétéve:

Flickr

Az uniós bizottság közleménye szerint

az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.

Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.

Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.

Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.

A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.

Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy

az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.

A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.

Kiemelték, hogy

2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.

A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.

Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni

– írták.

Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.

Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.

Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.

Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.

A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)

– tették hozzá.

Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.

A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.

A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.

A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat

Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.

A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.

A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.

A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.

Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom