A Humen magazin egy baráti kezdeményezés eredményeképpen született 2011-ben, hogy megfelelő minőséget és tartalmat nyújtva párbeszédet kezdeményezzen melegek és nem melegek között. A szerkesztőségük legutóbb a koronavírus-járványra reagálva az LMBTQ közösség fogyasztási terveit és igényeit mérte fel. Közel kétezren válaszoltak a kérdéseikre. Erdei Zsolt lapigazgató pedig a Médiapiacnak beszélt a magyar LMBTQ célcsoportról, a kutatás főbb megállapításairól, és arról, hogyan látják a magyar print lappiac helyzetét, és benne a Humenét.

Honnan jött az ötlet, hogy felmérjék a magyar LMBTQ közösség fogyasztási terveit és igényeit?

A Humen Media már évek óta foglalkozik pink marketinggel, Magyarországon elsőként kezdtünk ezzel foglalkozni ügynökségi szinten is, amikor különböző vállalkozásoknak készítettünk célzott kreatívokat és kommunikációs kampányokat. Mint általában a szegmentált kampányoknál, itt is nagyon fontosak voltak a statisztikák, a fogyasztási szokások, amelyekre nem találtunk semmilyen hazai példát, csak nemzetközi eredményekből tudtunk építkezni. A hazai marketinges szakmának évente rendezett pink marketing brunch rendezvényeinken a CMI, amerikai LMBTQ piackutató cég nemzetközi statisztikáit kezdük használni. Nem sokkal később jelentkeztek nálunk, hogy Magyarországon eddig nem végeztek felmérést, mi lenne, ha mi lennénk a magyarországi partnerük. Természetesen rögtön igent mondtunk, mert egyrészt nagy megtiszteltetés volt számunkra, másrészről pedig így első kézből kaptuk meg a magyar adatokat, amelyeket azóta is minden évben használunk.

Szerintem, ha egy szegmentált célközönséget szólítasz meg, akkor azt nem teheted meg úgy, hogy nincsenek a kezedben releváns piaci mutatók, amelyek segítenek megismerni pontosan mindazt, amivel foglalkozol.

Milyen magyar piackutatási adatok és nemzetközi statisztikák szolgáltak alapul?

Egészen 2017-ig semmilyen piackutatási adat nem állt rendelkezésünkre a magyar LMBTQ közösség fogyasztási szokásairól, a „sötétben tapogatóztunk”, de inkább saját magunkból, barátainkból, környezetünkből indultunk ki és természetesen a rendelkezésre álló nemzetközi adatokból, amelyek jó részét a CMI eredményei adták. Ezen felül pedig például a turisztikában az IGLTA (Nemzetközi Meleg és Leszbikus Utazási Egyesület) és az ETC (Európai Turisztikai Szövetség) felméréseit vettük alapul.

Majd a CMI-hoz csatlakozva elkezdtük itthon a felmérést és most már mondhatjuk, hogy a saját adatainkkal dolgozunk.

Mekkora a magyar LMBTQ célcsoport?

Többféle felmérés is készült a világ minden táján, és az eredmények szerint mindenhol a lakosság körülbelül öt-hat százaléka vallja magát az LMBTQ közösség tagjának. Tehát hazánkban legalább félmillió embert érint. De a különböző nemzetközi – önbevalláson alapuló – kutatások azt is bizonyították, hogy ez az arány korcsoportonként eltérő lehet, ugyanis a fiatalabb generáció tagjai sokkal hamarabb vallják magukat melegnek, leszbikusnak vagy éppen biszexuálisnak, mint az idősebbek. Ennek oka, hogy a fiatalok már teljesen más közegben nőttek fel, és könnyebben meg mernek nyílni a környezetüknek, és felvállalni teljes egészében magukat. Továbbá ez a szám nagyban függ az ország LMBTQ helyzetétől is. Azokban az országokban, ahol mindenki szabadon élhet, jóval többen merik felvállalni magukat egy felmérés során.

Milyen jellemzőkkel írható le a magyar LMBTQ célcsoport?

Ahogy azt már érintőlegesen említettem, egy rendkívül nyitott, innovatív célcsoportról beszélünk, ami természetesen a magyarokra is igaz. Sokszor elég csak magamra gondolni, hogy mennyire várom, hogy kijöjjön egy új kollekció – akár ruha, akár elektronikai termék – vagy valami olyan egyedi dolog, amit a saját egyéniségemre szabhatok. (Nevet.) Alapvetően ez nem csak a fogyasztásban, hanem a mindennapi életben is jelen van, hacsak a kreativitásra, az önmegvalósításra vagy akár a maximalizmusra törekvésre gondolok. Nem véletlen, hogy több nagyvállalati felsővezető vagy középvezető kerül ki az LMBTQ emberek közül, és ezzel egyenesen arányos az is, hogy az elkölthető jövedelem is exponenciálisan növekszik az átlaghoz képest.

Ahogy a nemzetközi trendekben, úgy a magyaroknál is megfigyelhető a nagyvárosi lét preferálása, aminek két hangsúlyos pontja van. Az egyik, hogy a nagyvárosban sokkal több lehetőség adódik egy LMBTQ embernek arra, hogy tartalmas életet élhessen. Eljárhasson szórakozni, színházba, koncertekre, éttermekbe stb. Továbbá ne felejtsük el azt sem, hogy egy nagyváros mindig elfogadóbb, hiszen sokkal színesebb a lakossága, mint egy kisebb településé. Az emberek elfogadóbbak és nyitottabbak mások iránt, legyen szó szexuális orientációról, bőrszínről, életkorbeli különbségről. A magyar LMBTQ közösség leginkább Budapestre és agglomerációjára koncentrálódik, de az ún. klasszikus egyetemvárosokban, mint Pécs, Szeged, Debrecen is jelentősebb számú meleg vagy leszbikus ember él.

Melyek a kutatás főbb megállapításai?

A magyar LMBTQ emberek fogyasztási szokásai is teljes mértékben megegyeznek a nemzetközi trendekkel, amin egyáltalán nem vagyok meglepődve. Nem fogyaszt nagyon másképp egy francia vagy egy belga meleg férfi például szépségápolási termékeket, mint egy magyar. De ez csak egy nagyon egyszerű példa, hiszen az éttermi szokásokat, kultúrafogyasztást, utazást és még számos egyéb példát is hozhatnék. Ennek az egyezőségnek azt gondolom az egyik fő oka, hogy egy rendkívül trendkövető, early adopter célcsoportról beszélünk, így az újdonságok sokkal hamarabb megjelennek a fogyasztásban, mint másoknál. Egy-egy nemzetközi trend, új termék vagy szolgáltatás is szinte azonnal elérhetővé válik az LMBTQ emberek számára azzal, hogy jóval többet utaznak vagy például jelentős az online vásárlások száma is. Azt gondolom, hogy a mai világban már semmi nem szabhat határt annak, hogy mondjuk Ausztráliából vagy az USA-ból megrendeljek egy úszónadrágot, amit a kedvenc meleg márkám dobott a piacra. Ehhez viszont nyitottnak kell lenni az újdonságokra és folyamatosan követni a trendeket. Ez pedig ennek a célcsoportnak abszolút nem akadály, sőt.

A mostani felmérésünkben kifejezetten a koronavírus-járványt követő tervekre összpontosítottuk. Kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen költési hajlandóságaik vannak a magyar LMBTQ embereknek a vészhelyzet elmúlását követően. A kérdőív eredményeiből egyértelműen látszik, hogy a járványt követő egy hónapos időszakban a magyar LMBTQ emberek többségének milyen hajlandóságai lesznek bizonyos szolgáltatások igénybevételére (pl. szépségápolás, egészségmegőrző szolgáltatás, sport, utazás stb.) vagy különböző típusú termékek vásárlására a kozmetikai termékektől elkezdve, a nagyobb elektronikai termékeken át egészen az új autó vásárlásáig. Az étterembejárási hajlandóság, az utazási kedv, sportolás újrakezdése, magánegészségügyi szolgáltatás igénybevétele vagy a már említett szépségipari szolgáltatások iránti érdeklődések mindegyike meghaladta az 50 százalékot, ami úgy gondolom, hogy kiemelkedőnek tekinthető.

A célunk az volt a kutatással, hogy felhívjuk a magyar vállalkozások figyelmét arra, hogy az LMBTQ fogyasztó egy nagyon értékes célcsoport tagja, akire megéri külön koncentrálni és célzottan kommunikálni felé, mert a válság idején is magas a fogyasztási hajlandósága olyan szektorokban is, amelyek esetében a fogyasztás jelentősen visszaesett, és csak lassan indul be újra.

Azt gondolom, hogy egy ilyen időszakban különösen fontos a cégeknek azokra a célcsoportokra koncentrálniuk, amelyek magasabb elkölthető jövedelemmel rendelkeznek, aktív életmódot folytatnak és értékelik, ha külön megszólítják őket. Az LMBTQ közösség tagjainak márkahűsége pedig olyannyira kiemelkedő (68 százalékos), hogy nagyon kevés olyan célcsoportot tudunk még mutatni, ahol ennyire magas az elköteleződés egy termék, márka vagy vállalat iránt.

Melyek a legoptimálisabb kommunikációs stratégiák az LMBTQ célcsoport megszólítására?

Alapvetően azt mondhatom, hogy kettő mód van arra, ha valaki meg akarja szólítani az LMBTQ közösséget.

Az egyik ilyen az ún. hagyományos út a sokszínűség kiemelésével. Magyarországon erre találjuk a legkevesebb példát, amiben semmi meglepő nincsen, hiszen nagyon kevés vállalat meri meglépni azt, hogy nyíltan és mindenki számára láthatóvá teszi, hogy kiáll az LMBTQ emberekért. Sokaknak ismerős lehet a tavalyi Coca-Cola kampány, ami az eddigi legemlékezetesebb ilyen kommunikáció volt. De hasonló kommunikációt folytatott a Facebook-on évekkel ezelőtt a Sport szelet is, de a MagNet bank reklámjában is tűnt már fel azonos nemű pár. Az ilyen típusú kommunikációk nagyon erős társadalmi felelősségvállalással bírnak még akkor is, ha nem az egész reklám vagy kreatív szól az LMBTQ emberek mellett történő kiállásról, hanem csak megjelennek benne például azonos nemű párok vagy éppen az LMBTQ közösség jelképének számító szivárvány vagy esetleg egy hangsúlyos mondat.

Attól viszont ma Magyarországon még mindig tart néhány vállalkozás, hogy ezzel esetlegesen olyan mértékű negatív visszhangot válthatnak ki, amelynek következtében sérülhet a márka. Azt gondolom, hogy ez nem minden esetben igaz, hiszen a magyar társadalom alapvetően nem annyira kirekesztő, mint amennyire gondolnánk. Viszont abban egyet tudok érteni, hogy mielőtt valamelyik vállalat ilyen típusú kommunikáció mellett dönt, érdemes ezt mérlegelnie, és egy nagyon jól megtervezett és összerakott kampánnyal előállnia.

A másik kommunikációs stratégia a célzott kampányok az LMBTQ csatornákon keresztül. Ebben az esetben az adott márka vagy vállalat az LMBTQ embereket szólítja meg például a médián keresztül, ami lehet egy nyomtatott LMBTQ sajtótermék, weboldal vagy esetleg közösségi médiás felület. Egy ilyen típusú kommunikációnak is erős társadalmi felelősségvállalása van, hiszen azzal, hogy az adott cég például egy LMBTQ lapban hirdet, már biztosítja afelől az embereket, hogy kiáll mellettük és mindig szívesen látott ügyfelek lesznek nála. Azzal pedig, hogy egy vállalat az elfogadást közvetíti, nem csak társadalmilag tesz valamit, hanem gazdaságilag is erősíti a saját márkáját/szolgáltatását, ami a korábban már említett márkahűséget eredményezheti. Ennek hatására több LMBTQ ember fogja azt a céget választani akkor, ha például magánegészségügyi szolgáltatást akar igénybe venni, mert tudja, nem érheti semmilyen hátrányos megkülönböztetés, és olyan minőségi szolgáltatást kap, amit ő elvár a pénzéért. De ez a magánegészségügyi szolgáltatás csupán egyetlen a rengeteg példa közül, hiszen nem csupán szolgáltatásokban vagy vállalkozásokba, hanem konkrét márkákban is megnyilvánul ez a hűség, legyen szó akár egy organikus vagy luxus kozmetikumról, autóról, műszaki termékről, élelmiszerről.

Sok vállalkozás pedig már ennél is továbbment, és limitált kiadású termékeket is gyártanak, amely bevételének egy részét felajánlják különböző LMBTQ alapítványoknak. Erre a legutóbbi példa az IKEA szivárványszínű táskája, amit a Homofóbia, transzfóbia és bifóbia elleni világnap alkalmából dobtak piacra, és az értékesítésből származó bevételt magyar LMBTQ szervezeteknek ajánlják fel.

A Humen Magyarországon 2017 óta végez piackutatást az LMBTQ közösség körében a CMI amerikai piackutató céggel együttműködésben. Mint kiderült, a magyar adatok és a nemzetközi trendek egybevágnak. Vannak azért kivételek?

Mondhatjuk azt, hogy a magyarok is ugyanúgy fogyasztanak, mint a világátlag. De azért is jó, hogy visszatértünk erre a kérdésre, mert néhány dologban azért cáfolnám ezt a kijelentésemet. De mit is értek ezalatt pontosan?

Nem azt természetesen, hogy mondjuk a magyar LMBTQ emberek kevesebbet járnának moziba például, mint a svédek, de a különböző reklámok más hatással vannak ránk és a médiafogyasztási szokásaink is több esetben eltérőek lehetnek.

Alapvetően jóval kevesebb reklám van ma Magyarországon, ahol az LMBTQ embereket szólítják meg, így a közösség hálás minden ilyen kommunikációért. Tehát ezek a reklámok jóval könnyebben célba találnak, és adott esetben hatásosabbak, mint például egy olyan országban, ahol már szinte minden vállalkozás szivárványosra változtatja a pride hónap idején (júniusban – a szerk.) a logóját, vagy azt kommunikálja magáról, hogy ő melegbarát. Vannak országok egyébként, ahol ez már olyan mértékben visszaütött, hogy az LMBTQ embereket idegesíti, hogy a cégek csak azért teszik ezt, mert a pénzükre van szükségük. Ezt a jelenséget pink washing-nak hívjuk a marketingben. Persze Magyarországon itt még abszolút nem tartunk, tehát ez egy óriási különbség más országokhoz képest.

A másik ilyen különbség az LMBTQ sajtótermékek olvasása, ami Magyarországon kiemelkedő számú. A magyar közösség több mint 80 százaléka olvas rendszeresen, legalább heti rendszerességgel LMBTQ nyomtatott lapot, online híroldalt, blogot, vagy néz tematikus videós tartalmakat. Ez azért is nagyon fontos, mert ebből is látszik, hogy a magyar LMBTQ embereknek mennyire fontos az, hogy tematikus információkat első kézből tudjanak megszerezni. Továbbá az is látszik, hogy mennyire fontos az LMBTQ kiadványoknak és oldalaknak a létjogosultsága, hiszen más sajtótermékben elég ritkán lehet ilyen témájú anyagokat olvasni.

A Humen Magazin 2020. februári számának címlapja

Milyen platformok, kommunikációs eszközök segítségével szólítják meg a célcsoportjukat?

Mára a Humen Magazin köré felépült a Humen Media, ami az egész vállalat esernyőmárkáját alkotja és ezalatt található négy almárka, amelyek nem csupán a működésünk fő pillérei, hanem a kommunikációs csatornáinkat is ezek határozzák meg.

A zászlóshajónknak számító Humen Magazin 2011-ben indult el mint LMBTQ kulturális- és életmódmagazin. Természetesen az évek során nagyon sokat fejlődött és azt mondhatom nincs olyan év, hogy ne változtatnánk valamit. De számomra ez egy alapvető üzleti elv, hogy folyamatosan meg kell újulni és nem lépést tartani a korral, hanem elébe menni az újdonságoknak. Szerencsésnek mondhatom magam olyan szempontból, hogy rengeteget utazom, öt évig külföldön éltem, folyamatosan nemzetközi környezetben mozgok, látom az új trendeket és azt, hogy máshol mik működnek. Ezekből próbálok ötletet meríteni és ha kisebb változtatásokkal is, de meghonosítani itthon. Nem mondom, hogy ez könnyű feladat, mert sokszor néznek rám furcsán a kollégáim, hogy ezt nem lehet itthon megvalósítani, amikor új ötlettel állok elő.

A Humen Magazin Sziget Fesztivál első különszáma 2016-ban

A Humen Magazin különszámai közül pedig a Sziget magazint emelném ki, ami tavaly volt négy éves. Több szempontból is fontosnak tartom ezt a kiadványt. Egyrészt ez a Sziget hivatalos különszáma, másrészt pedig már a fesztivál előtt három héttel megjelenik és elérhető a Belvárosban, majd utána a rendezvény idején a fesztivál info pontjaiban és a Magic Mirror-ban. Ez a magazin éppúgy szól a magyarokhoz, mint az idelátogató külföldiekhez és a tematikus Magic Mirror programjain felül a fesztivál kulturális kínálatát mutatjuk be programajánlók és interjúk kíséretében.

A Humen Online-t 2013-ban indítottuk azzal a céllal, hogy a nyomtatott magazin mellett legyen egy LMBTQ hírportál is, ami azóta az ország legnagyobb ilyen tematikus oldala lett és a hazai- és nemzetközi hírek mellett különböző kulturális és lifestyle témákkal is foglalkozunk. A Humen Online-hoz pedig szervesen kapcsolódik a Faceook és Instagram oldalunk, továbbá egy YouTube csatorna is, amivel még további terveink is vannak a jövőben.

Fontosnak tartjuk azt is, hogy találkozzunk is az olvasóinkkal és közösséget is építsünk, ezért fogtunk bele 2013-ban a rendezvényszervezésbe. Több területen is kipróbáltuk magunkat, míg eljutottunk odáig, hogy idén szeptemberben rendezzük meg már ötödik alkalommal Magyarország egyetlen LMBTQ kulturális fesztiválját, a Humen Fesztivált. Saját fotókiállítás, filmnapok, színházi- és kortárs tánc előadások, múzeumi tárlatvezetések színesítik az egy hetes eseményt, ami az ötödik születésnap alkalmából több újdonságot is fog tartogatni a látogatók számára.

A másik közönségrendezvényünk a Mr. Gay Hungary, amit tíz év kihagyás után rendeztünk meg ismét 2018-ban és a nyertes kijutott a világversenyre, ahol rögtön előkelő dobogós helyezést ért el.

Jelenleg még másik kettő új rendezvényen dolgozunk, amelyek közül az egyik egy színházban megrendezésre kerülő queer tematikájú cirkuszi előadás lesz. Ez az Euphoria – The show nevet viseli majd, a másik pedig a Humen Secret Night események, amelyekről még több részletet nem árulhatok el.

A negyedik pillérünk pedig az LMBTQ turisztika, ami a világturizmus egyik legdinamikusabban fejlődő ága. Fontosnak tartjuk azt is, hogy ne csak hazánkban, de a határainkon túl is beszéljünk az országról, a fővárosról és minél több LMBTQ embernek megmutathassuk Budapest szépségeit és az sem egy elhanyagolható szempont, hogy az LMBTQ turizmus az elfogadás elősegítésének egyik mozgatórugója is. Minél több LMBTQ turista érkezik egy adott desztinációra, annál nagyobb láthatóságot biztosítanak, ami az elfogadást is növeli. Egy turista ugyanis sokkal könnyebben fogja meg a párja kezét az utcán, mint az aki mondjuk itt él. A láthatóság pedig nagyon fontos és ebben tényleg sokat tudnak segíteni a turisták.

A Pink Budapest Guide, mint Budapest LMBTQ turisztikai kiadványa 2016 óta jelenik meg minden évben két alkalommal, most már 64 oldalon, hogy az ideérkező és az ide szándékozni látogatók részére nyújtson tájékoztatást a főváros látnivalóiról, kulturális programjairól és természetesen az LMBTQ életéről és szórakozási lehetőségeiről is. Egy olyan komplex kiadványt valósítottunk meg, ami bárki számára nyújthat információt például egy hosszúhétvége hasznos eltöltésére. A kiadvány jelenleg 12 európai városban elérhető. Továbbá egy kapcsolódó weboldal és egy projekt keretében egy komplett desztináció marketinget végzünk 24 budapesti vállalkozással közösen.

A másik turisztikai kiadványunk a Humen Travel magazin, ami két évig magyar nyelven volt elérhető és a tavalyi évben vált Közép-Európa LMBTQ turisztikai magazinjává annak köszönhetően, hogy angol nyelven adjuk ki Magyarországon, Ausztriában és Csehországban. A következő projektünk ezzel a magazinnal, hogy hat országban jelenünk meg, de ennek megvalósítása egy picit várat magára.

A Humen Magazin első számának címlapja 2013-ban

A Humen magazin közel tíz éve alakult. Milyen stratégiai döntés indokolta az elindulását?

A Humen Magazin egy baráti kezdeményezés, közös beszélgetések és tervezések során indult el. Ennek fő oka az volt, hogy nem volt akkor olyan lifestlye magazin, ami kifejezetten az LMBTQ emberekhez szólt volna. Volt természetesen LMBTQ programmagazin, de abban az időben ilyen típusú, mint a Humen Magazin nem létezett. Tehát azt mondhatom, hogy egy piaci rést töltött be a Humen.

Hozzáteszem, hogy elég merész vállalkozás volt egy ilyen minőségű kiadványt ingyenesen elindítani, de az elmúlt kilenc év bizonyítja, hogy működképes modellt teremtettünk. Egy ilyen, hasonló magazinért külföldön 8-12 eurót kérnek el, mi ezt teljesen díjmentesen adjuk és ehhez szeretnénk is tartani magunkat.

A Humen Media teljes mértékben a piacról él, nincs mögöttünk alapítvány, semmilyen civil pályázaton nem tudunk indulni, így pusztán reklámbevételekből tartjuk fenn a nyomtatott és online tartalmainkat. Ez pedig nem lenne lehetséges egy jól átgondolt üzleti modell és olyan odaadó kollégák nélkül, akik elhivatottsággal és társadalmi felelősségtudattal dolgoznak, ami nagyon kevés cégről mondható el. Mi nem csupán egy magazint szerkesztünk, hanem egy jobb világért és társadalomért dolgozunk egy családként, minden nap.

Hogyan, milyen eszközökkel gondozzák a meglévő olvasótábort?

A Humen Magazint Budapesten több mint 70 terjesztési ponton és több vidéki nagyvárosban is terjesszük. Mondhatjuk azt, hogy nagyon egyszerűen, mert lerakjuk és majd elviszik. (Nevet.) Persze ez nem ennyire egyszerű, hiszen a kiadvány egyediségéből adódóan megválogatjuk a terjesztési pontjainkat és az igényeknek, az új projektjeinknek megfelelően változtatjuk is azokat.

Alapvetően az LMBTQ magazinok más országokban az LMBTQ helyeken elérhetőek, úgy mint szórakozóhelyek, bárok, kávézók, üzletek, szaunák stb. Magyarországon picit más a helyzet és ettől vagyunk igazán egyediek.

Amikor 2013-ban átvettem a Humen Magazin vezetését, akkor elsődleges célul tűztem ki magam elé, hogy ezt a kiadványt ki kell vinni a társadalomba, és meg kell mutassuk magunkat. Ebből alakult ki ez a híd is, amiről már beszéltem.

Nem lehet úgy beszélni az LMBTQ emberekről és párbeszédet teremteni a heteroszexuális és meleg emberek között, hogy csak LMBTQ helyeken érhető el a magazin. Ha a célunk az elfogadás növelése, akkor nem kiabálhatunk zárt ajtók mögül, hogy fogadj el, ha azt se tudják, kit és miért kellene elfogadni.

Ezért kezdtük el a terjesztést olyan helyeken, mint például art mozik, színházak, múzeumok, fitnesztermek, éttermek, kávézók, magánklinikák. Ezekre a helyekre amúgy is sok LMBTQ ember jár, továbbá egy kulturális intézmény nézőközönsége sokkal nyitottabb szemléletű, így könnyebben fogadják az ilyen témákat. Ez pedig így is lett. Egyre több szingli nő, családos anyuka kezdett el olvasni minket és követni Facebookon, és ez a kör folyamatosan bővült. Tehát azt mondhatom, elértük a célunkat.

Milyen eszközökkel igyekeznek bővíteni az olvasóközönség számát?

A terjesztési pontok növelésével – amivel együtt természetesen a példányszám is nőtt – lehetőséget adtunk arra is, hogy azok is hozzájussanak a magazinhoz, akik nem járnak ezekre a helyekre vagy éppen vidéken élnek. Elindítottuk a postázási programunkat, hónapról hónapra kiküldjük a lapot az olvasóink részére.

A másik pedig a terjesztési pontjaink folyamatos felülvizsgálata. Ahogy már említettem ez a feladat is folyamatosan ott van az asztalon és figyeljük azokat a lehetőségeket, amelyek felé elindulunk. A tavalyi évben például célul tűztük ki, hogy szeretnénk olyan multinacionális vállalatokhoz bekerülni, amelyek számára egyébként is fontosak az LMBTQ munkavállalók. Így mára már több világcég irodaházának konyhájában, pihenőjében vagy kávézójában érhető el a kiadvány. Úgy gondolom, hogy ebben is nagyon egyediek tudunk lenni.

De például tavalyi év végén kötöttünk megállapodást a WAMP Design vásárral, minden rendezvényükön elérhető a kiadvány és mindig keressük azokat a rendezvényeket, ahol jelen tudunk lenni.

Ha pedig kicsit kitekintek a turisztikai kiadványainkra, akkor ott azt láthatjuk, hogy a budapesti turisztikai kiadványokkal ellentétben a Pink Budapest Guide nem csupán a fővárosban, hanem másik 11 európai városban is elérhető. Amikor elindítottuk ezt a guide-ot, már az első perctől kezdve egyértelmű volt, hogy ennek csak akkor van értelme, ha még az ideutazás előtt információval szolgálunk a turisták részére, ami lehet egy döntés előkészítés vagy esetleg pont mi hozzuk meg a kedvüket arra, hogy idejöjjenek. Én nem tartom életszerűnek azt, hogy valaki idejön, elmegy egy kávézóba vagy étterembe és onnan fogja megtervezni az útját vagy éppen azt, hogy milyen helyeket keressen fel. Ha viszont mondjuk Brüsszelben vagy Madridban találkozik a kiadvánnyal, akkor már a szállásfoglalásban vagy a reptérről való bejutásban is segítséget tudunk nyújtani.

Hogyan látják a magyar print lappiac helyzetét, és benne a Humen-ét?

A nyomtatott magazinok iránti kereslet csökkent az elmúlt években, viszont azt látom, hogy a tematikus sajtótermékek iránt megmaradt a kereslet. Mi több szempontból is speciálisnak mondhatjuk magunkat. Egyrészt az ingyenes magazinok piacán vagyunk jelen, másrészt pedig prémium kiadvány vagyunk, amiből az ingyenesen elérhető sajtótermékek között szintén nagyon kevés van. Ehhez meg hozzájön a speciális célcsoport, akikhez szólunk.

Tehát összességében azt mondhatom, hogy elég egyedi pozícióban vagyunk, amiből több előnyt is kovácsolhatunk, viszont ne felejtsük el azt sem, hogy egy olyan célcsoportnak írunk, akik felé még a magyar cégek félve és nehezen kommunikálnak. De így is sokkal jobb a helyzet, mint például 6-7 évvel ezelőtt.

Emlékszem, hogy tényleg „vért izzadva” kellett arról beszélnem, hogy hirdessenek nálunk, mire és hogyan kell kommunikálni, és bizony nem kell félni az esetleges megbélyegzéstől, ha célzott csatornán hirdetnek. Visszagondolva kicsit olyan ez, mint egy fordított coming out. Ahogy például a melegek félnek felvállalni magukat, úgy a cégek is félnek feléjük kommunikálni.

Azt nem mondom, hogy ezek a problémák 2020-ra teljesen eltűntek, hiszen még most is azt látom, hogy nagyon sok cég nem, vagy nem teljesen érti ezt a célcsoportot, vagy egyszerűen nem mer lépni. De mi ezért dolgozunk, hogy egyrészt erősítsük az elfogadást az országban és közelebb hozzuk az embereket egymáshoz, miközben erőt adunk az LMBTQ embereknek. Másrészt pedig a különböző kutatásainkkal és prezentációinkkal edukáljuk a magyar marketinges szakmát és bátorítjuk őket arra, hogyan kell az egyik legértékesebb fogyasztói csoport felé kommunikálni. Ha pedig azt nézzük, hogy mennyire nehéz ez, akkor erre csak azt tudom mondani, hogy mindent lehet, csak akarni kell. Ezért vagyunk már a piacon közel tíz éve, és nem is működhetne ez másképp, mint a saját mottómat alkalmazva, ezért ha beledöglöm is megcsinálom.

A Humen Media Group LMBTQ közösség fogyasztási terveit és igényeit felmérő kutatása az alábbi linken érhető el.

Megérkezett a YouTube Kids Magyarországra

6 órája

A YouTube Kids egyszerűbbé teszi, hogy a gyerekek számára kedves rajzfilmeket keressünk, mondókákat hallgassunk, valamint megtaláljuk a választ különféle tudományokkal vagy természettel kapcsolatos kérdésekre.

Megújult a Safer Internet Program honlapja

9 órája

Az oldal működtetője a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, az európai SIP hazai tudatosságnövelő központja, konzorciumvezetője és hotline-szolgáltatója.