Kövess minket!

Médiapiac

Mindent vitt a híradókban a migráció

Ez a Nézőpont Intézet hat csatorna adásba került hírműsorait vizsgáló elemzéséből tudható meg, további érdekes adatokkal együtt.

A felmérés a TV2, az RTL Klub, az M1, a HírTV, az ATV és az Echo TV esti híradóinak vizsgálata alapján megállapította: minden hónapban magasan a bevándorlási válság és a kvótareferendum vezette a legtöbb megjelenést eredményező ügyek listáját.

A felmérés szerint a népszavazási kampánynak köszönhetően a vizsgált csatornákon megjelent hírek legnagyobb csoportját továbbra is a pártpolitikai hírek alkották: míg a külpolitikai hírek megjelenésének aránya csupán 16,3 százalék, a szakpolitikai híreké pedig 19,0 százalék volt, addig a pártpolitikai hírek aránya 25,4 százalék volt.

A kormány arányaiban a legkevesebb, míg az ellenzék a legtöbb megjelenési lehetőséget az előző két negyedévhez hasonlóan ismét az ATV műsorában kapta, a csatornán az ellenzéki megjelenések aránya 54,5 százalék volt.

Szintén magas és az egyharmados nemzetközi (angol, francia modell) standardokat jóval meghaladó mértékű volt az ellenzéki pártok megjelenési aránya az RTL Klubon (44,8 százalék) és a HírTV-n (43,7 százalék). A HírTV-t az M1 követte, ahol az ellenzék a kormány-kormánypártok-ellenzék vonatkozásban 38,3 százalékos részt képviselt, de hasonló volt ez az arányszám a TV2 híradóban (37,1 százalék) is. Alacsonyabb volt az ellenzéki megjelenések aránya az Echo TV híradójában, utóbbinál jóval az elvárt egyharmados szint alatti érték volt mérhető.

 

A kormányzati megjelenések aránya az Echo TV adásában volt a legmagasabb, és nagyjából hasonló arányban jelentek meg kormányzati szereplők az M1, a TV2, az RTL Klub és a HírTV műsoraiban.

A korábbi negyedévekhez hasonlóan az ATV híradójában volt a legmagasabb a pártmegjelenések aránya (38,8 százalék), míg a legalacsonyabb arányban az Echo TV műsorában kaptak teret a pártok (18,1 százalék).

Az Echo TV híradóján kívül minden vizsgált csatornán az MSZP szerepelt a legtöbbet a pártok közül. Az MSZP arányaiban a legtöbb megjelenési lehetőséget az ATV műsorában kapta: az ebben a híradóban elhangzó összes politikai álláspont közel 9,6 százaléka tartozott ehhez a párthoz.

A Fidesz megjelenéseinek aránya az Echo TV adásában volt a legmagasabb – 7,8 százalék -, míg a legalacsonyabb az RTL Klub híradójában volt 4,0 százalékkal. Az M1 és az ATV adásában szinte azonos mértékben jelent meg a nagyobbik kormánypárt: az M1-en 6,2 százalékos, míg az ATV-n 6,7 százalékos arányban. A HírTV-n ez az érték 4,8 százalék volt 2016 harmadik negyedévében.

A KDNP a vizsgált csatornákon 0,6 és 1,5 százalék közötti megjelenési aránnyal rendelkezett.

A pártok sorrendjében az LMP végzett a harmadik helyen, megjelenéseinek aránya a közszolgálati hírcsatornán volt a legmagasabb, 5,1 százalék, míg a legalacsonyabb az Echo TV (1,3 százalék) és a TV2 adásában (1,8 százalék). A HírTV és az ATV esetében 4,5 volt a zöld párt megjelenéseinek aránya.

A megjelenésszámokat tekintve a pártok között negyedik helyen a Jobbik végzett, ugyanakkor az egyes csatornákat külön-külön vizsgálva változatosabb kép rajzolódik ki. Legnagyobb arányban a HírTV biztosított megjelenést a párt véleményének, itt ez az arány 5,4 százalékot tett ki.

Gyurcsány Ferenc pártjának megjelenési aránya továbbra is az ATV-n volt a legmagasabb, az előző negyedévhez képest még nőtt is ez a mutató: 4,7 százalékról 5,3 százalékra.

Ismételten az ATV és az RTL Klub adásában kapott a legtöbb helyet az Együtt és a Párbeszéd, ráadásul az előző negyedévhez képest mindkét csatornán nőtt a két mikropárt megjelenéseinek aránya. Míg az Együtt az első negyedévben 2,8 százalékos aránnyal bírt az RTL Klubon, addig a harmadik negyedévre ez az érték már 3,5 százalékra emelkedett.

A felmérés szerint a népszavazási kampányt is magában foglaló időszakban jelentős átrendeződés rajzolódott ki az ellenzéki megszólalóknál: míg korábban hagyományosan a mindenkori MSZP-elnök vezette a saját hangon megszólaló ellenzéki politikusok listáját, addig a harmadik negyedévben már az Együtt elnöke, Szigetvári Viktor lett a legtöbbet saját hangján megszólaló ellenzéki politikus.

Ennek oka, hogy a párt erőteljes kampányt folytatott a kvótareferendum bojkottálása érdekében, míg Molnár Gyula csak a kampány utolsó heteire tudta valamelyest egyértelműsíteni pártja álláspontját a kérdésben – olvasható az elemzésben.

Molnár Gyula MSZP-elnök a második helyen szerepelt az ellenzéki megszólalók listáján, ugyanakkor az összesen 79 ilyen típusú megjelenése jóval elmarad Tóbiás József, korábbi MSZP-elnök teljesítményétől, aki az előző negyedévben még 200 alkalommal szólalt meg az esti híradókban.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke csupán a nyolcadik lett a legtöbbször saját hangon megszólaló ellenzéki politikusok közül, míg az előző negyedévben – a népszavazási kampányt megelőzően – a második helyen szerepelt. A pártok megjelenési listáján az LMP végzett a harmadik helyen, a Jobbikot is megelőzve. Az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért megjelenéseinek aránya ugyancsak növekedett.

A balesetekkel és bűnügyekkel foglalkozó “kékhírek” aránya valamelyest nőtt az előző negyedévhez képest mind a TV2-n, mind az RTL Klubon, de a balesettekkel és bűnügyekkel foglalkozó tudósítások mellett a bulvárhírek aránya is ezen a két csatornán volt a jelentősebb: július és szeptember között a TV2 híradójában 1 155 ilyen jellegű bejátszás hangzott el, amely az összes tudósítás 39,9 százalékát jelentette, az RTL Klub híradójában a kékhírek aránya 30,4 százalék volt.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom