Ez a Nézőpont Intézet hat csatorna adásba került hírműsorait vizsgáló elemzéséből tudható meg, további érdekes adatokkal együtt.

A felmérés a TV2, az RTL Klub, az M1, a HírTV, az ATV és az Echo TV esti híradóinak vizsgálata alapján megállapította: minden hónapban magasan a bevándorlási válság és a kvótareferendum vezette a legtöbb megjelenést eredményező ügyek listáját.

A felmérés szerint a népszavazási kampánynak köszönhetően a vizsgált csatornákon megjelent hírek legnagyobb csoportját továbbra is a pártpolitikai hírek alkották: míg a külpolitikai hírek megjelenésének aránya csupán 16,3 százalék, a szakpolitikai híreké pedig 19,0 százalék volt, addig a pártpolitikai hírek aránya 25,4 százalék volt.

A kormány arányaiban a legkevesebb, míg az ellenzék a legtöbb megjelenési lehetőséget az előző két negyedévhez hasonlóan ismét az ATV műsorában kapta, a csatornán az ellenzéki megjelenések aránya 54,5 százalék volt.

Szintén magas és az egyharmados nemzetközi (angol, francia modell) standardokat jóval meghaladó mértékű volt az ellenzéki pártok megjelenési aránya az RTL Klubon (44,8 százalék) és a HírTV-n (43,7 százalék). A HírTV-t az M1 követte, ahol az ellenzék a kormány-kormánypártok-ellenzék vonatkozásban 38,3 százalékos részt képviselt, de hasonló volt ez az arányszám a TV2 híradóban (37,1 százalék) is. Alacsonyabb volt az ellenzéki megjelenések aránya az Echo TV híradójában, utóbbinál jóval az elvárt egyharmados szint alatti érték volt mérhető.

 

A kormányzati megjelenések aránya az Echo TV adásában volt a legmagasabb, és nagyjából hasonló arányban jelentek meg kormányzati szereplők az M1, a TV2, az RTL Klub és a HírTV műsoraiban.

A korábbi negyedévekhez hasonlóan az ATV híradójában volt a legmagasabb a pártmegjelenések aránya (38,8 százalék), míg a legalacsonyabb arányban az Echo TV műsorában kaptak teret a pártok (18,1 százalék).

Az Echo TV híradóján kívül minden vizsgált csatornán az MSZP szerepelt a legtöbbet a pártok közül. Az MSZP arányaiban a legtöbb megjelenési lehetőséget az ATV műsorában kapta: az ebben a híradóban elhangzó összes politikai álláspont közel 9,6 százaléka tartozott ehhez a párthoz.

A Fidesz megjelenéseinek aránya az Echo TV adásában volt a legmagasabb - 7,8 százalék -, míg a legalacsonyabb az RTL Klub híradójában volt 4,0 százalékkal. Az M1 és az ATV adásában szinte azonos mértékben jelent meg a nagyobbik kormánypárt: az M1-en 6,2 százalékos, míg az ATV-n 6,7 százalékos arányban. A HírTV-n ez az érték 4,8 százalék volt 2016 harmadik negyedévében.

A KDNP a vizsgált csatornákon 0,6 és 1,5 százalék közötti megjelenési aránnyal rendelkezett.

A pártok sorrendjében az LMP végzett a harmadik helyen, megjelenéseinek aránya a közszolgálati hírcsatornán volt a legmagasabb, 5,1 százalék, míg a legalacsonyabb az Echo TV (1,3 százalék) és a TV2 adásában (1,8 százalék). A HírTV és az ATV esetében 4,5 volt a zöld párt megjelenéseinek aránya.

A megjelenésszámokat tekintve a pártok között negyedik helyen a Jobbik végzett, ugyanakkor az egyes csatornákat külön-külön vizsgálva változatosabb kép rajzolódik ki. Legnagyobb arányban a HírTV biztosított megjelenést a párt véleményének, itt ez az arány 5,4 százalékot tett ki.

Gyurcsány Ferenc pártjának megjelenési aránya továbbra is az ATV-n volt a legmagasabb, az előző negyedévhez képest még nőtt is ez a mutató: 4,7 százalékról 5,3 százalékra.

Ismételten az ATV és az RTL Klub adásában kapott a legtöbb helyet az Együtt és a Párbeszéd, ráadásul az előző negyedévhez képest mindkét csatornán nőtt a két mikropárt megjelenéseinek aránya. Míg az Együtt az első negyedévben 2,8 százalékos aránnyal bírt az RTL Klubon, addig a harmadik negyedévre ez az érték már 3,5 százalékra emelkedett.

A felmérés szerint a népszavazási kampányt is magában foglaló időszakban jelentős átrendeződés rajzolódott ki az ellenzéki megszólalóknál: míg korábban hagyományosan a mindenkori MSZP-elnök vezette a saját hangon megszólaló ellenzéki politikusok listáját, addig a harmadik negyedévben már az Együtt elnöke, Szigetvári Viktor lett a legtöbbet saját hangján megszólaló ellenzéki politikus.

Ennek oka, hogy a párt erőteljes kampányt folytatott a kvótareferendum bojkottálása érdekében, míg Molnár Gyula csak a kampány utolsó heteire tudta valamelyest egyértelműsíteni pártja álláspontját a kérdésben - olvasható az elemzésben.

Molnár Gyula MSZP-elnök a második helyen szerepelt az ellenzéki megszólalók listáján, ugyanakkor az összesen 79 ilyen típusú megjelenése jóval elmarad Tóbiás József, korábbi MSZP-elnök teljesítményétől, aki az előző negyedévben még 200 alkalommal szólalt meg az esti híradókban.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke csupán a nyolcadik lett a legtöbbször saját hangon megszólaló ellenzéki politikusok közül, míg az előző negyedévben - a népszavazási kampányt megelőzően - a második helyen szerepelt. A pártok megjelenési listáján az LMP végzett a harmadik helyen, a Jobbikot is megelőzve. Az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért megjelenéseinek aránya ugyancsak növekedett.

A balesetekkel és bűnügyekkel foglalkozó "kékhírek" aránya valamelyest nőtt az előző negyedévhez képest mind a TV2-n, mind az RTL Klubon, de a balesettekkel és bűnügyekkel foglalkozó tudósítások mellett a bulvárhírek aránya is ezen a két csatornán volt a jelentősebb: július és szeptember között a TV2 híradójában 1 155 ilyen jellegű bejátszás hangzott el, amely az összes tudósítás 39,9 százalékát jelentette, az RTL Klub híradójában a kékhírek aránya 30,4 százalék volt.