A különböző eszközök és a közösségi média gyors terjedése miatt a műsorszolgáltatók helyett az emberi tényezők játszanak mind fontosabb szerepet - állítja a Nielsen globális kutatása.

A Nielsen Globális Digitális Helyzetkép” című felmérését hatvan országban, köztük Magyarországon végezték. Összesen 30 ezer internethasználót kérdeztek meg, melynek során feltárták, hogy miként alakul a digitális eszközök terjedése, és milyen tényezők befolyásolják azt, hogy hol, mikor és milyen módon nézünk videóprogramokat. Videóprogramnak tekintettek a kutatás során minden olyan tartalmat, amit tévéadás, kábel- vagy professzionális videószolgáltató nyújt, illetve valamely felhasználó generál. További kritérium, hogy lehessen nézni tévékészüléken, számítógépen és valamely mobil eszközön, azaz telefonon, tableten vagy e-könyvön.

„A videóprogramok életem fontos részét jelentik” – állítja globálisan a megkérdezettek több mint fele (55%). Szintén a válaszadók többségének (63%) véleménye, hogy „minél nagyobb a képernyő, annál jobb”. Ezzel szemben a magyar fogyasztók kevesebb, mint fele (48%) gondolja, hogy a nagyobb képernyő jobb. A videóprogramok pedig a magyar megkérdezettek mindössze 25 százalékának képezik élete fontos részét.

Hatvan ország válaszadóinak többsége, átlag 59 százaléka kényelmesnek tartja, hogy videóprogramokat mobilkészüléken követhet, és 53 százalékuk szerint a tablet legalább olyan jó eszköz videó programok megtekintésére, mint a PC vagy a laptop. A megkérdezettek kétharmada elkapcsol, ha reklámblokk következik, és hasonló arányt képviselnek azok is, akik kedvenc műsoraik több részét „ömlesztve” szokták megnézni. Nem meglepő módon a válaszadók 64 százaléka szerint az időben eltolt tartalomfogyasztás jobban illeszkedik az időbeosztásukhoz, viszont ennek ellenére 65 százalékuk még mindig a sugárzás idejében szereti megnézni a műsorokat.

Bár egyre inkább terjednek a különböző alternatív eszközök, a főszerep még mindig a televízióé; ez áll a fogyasztás középpontjában, akármit nézünk: filmet, sporteseményt, híradót, dokumentumfilmet vagy más műsort. A válaszadók leggyakrabban – szinte mindig – a tévékészüléket említik, amikor a kérdések arra vonatkoznak, hogy milyen eszközön néznek különböző típusú programokat, videókat. A számítógép majdnem minden műfajnál a második leggyakrabban használt eszköz, és a fogyasztók kisebb, de figyelemre méltó része néz videótartalmakat mobiltelefonon vagy tableten.

Ami a korosztályokat illeti, a videók megtekintésének első számú eszköze mindegyik generáció számára a tévé. Nemzetközi átlagban a „csendes nemzedék”, azaz a 65 évesnél idősebb korosztály 91 százaléka néz videókat tévékészülékeken. Utánuk következnek az 50-64 évesek 84 százalékos aránnyal. Az X generációt alkotó 35-49 éveseknél a mutató 75 százalék, és mind a 21-34 évesek Y korosztályánál, mind a legfiatalabbak (15-20 évesek) Z nemzedékénél 62 százalék ez az arány. Számítógépet és mobiltelefont viszont leginkább a legfiatalabbak használnak videók nézésére. Ez érvényes például a 15-34 évesek 42 százalékára.

A második, harmadik és néha a negyedik képernyő a nézői élményt jelentősen fokozza. A több képernyő egyrészt kibővíti a nézők választási lehetőségeit, másrészt pedig a tartalomszolgáltatóknak és a hirdetőknek további alkalmakat nyújt arra, hogy kapcsolatba kerüljenek a nézőkkel. A jól tervezett élmények nemcsak örömtelibbé teszik a tartalomfogyasztást, hanem maximalizálják a márkákkal való interakció idejét is. Az, hogy a választék kibővült, nem csak bonyolulttá teszi a dolgokat, hanem lehetőségeket is kínál. Legfontosabb megérteni, hogy mások lettek a nézési szokások, amelyek egyben meghatározzák a további változás hajtóerőit. A médiaiparnak a változásokat fel kell karolnia, és stratégiákat kialakítania ahhoz, hogy alkalmazkodjon az új helyzethez, és ezáltal olyan vonzó és fontos tartalmat kínáljon, amit az emberek könnyen el tudnak érni különböző eszközökkel és csatornákon

- mutat rá Megan Clarken, a Nielsen nézettségmérést vezető globális alelnöke.

A kutatás eredményei szerint a hatvan vizsgált országban a megkérdezettek átlag 69 százaléka gondolja, hogy a személyes kapcsolatokat egyre inkább az elektronikus eszközök váltják fel, míg Magyarországon ez az arány 51 százalék. Szintén minden második magyar válaszadó élvezi (49%) azt a szabadságot, hogy kapcsolatba kerülhet valakivel bárhol, bármikor digitálisan. A világátlag 76 százalék. A vizsgált országok válaszadóinak nagyobb része, 53 százaléka bizonyos tévéműsorokat azért néz meg, hogy utána tudjon róla csetelni a neten. Továbbá 49 százalék szívesebben néz meg videóprogramokat, ha azok valamilyen módon kapcsolódnak a közösségi médiához.

A kutatás részletes eredményeit a mellékelt dokumentum tartalmazza.

Kétéves az NMHH Szélessáv.net oldala

1 napja

Az oldalt az NMHH azért hozta létre, hogy a széles sávú szolgáltatások főbb jellemzőit folyamatosan hitelesített adatbázis segítségével lehessen ellenőrizni.