2011. november 17.

Mire jó a pletyka?

Nem szájmarketing, nem bulvár, nem Facebook poszt, mégis izgalmas a cégeknek ez a 40 ezer éves ″műfaj″, derült ki az Országos Marketing Konferencián.

Nem szájmarketing, nem bulvár, nem Facebook poszt, mégis izgalmas a cégeknek ez a 40 ezer éves ″műfaj″, derült ki az Országos Marketing Konferencián Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus előadásából. A marketingesek mellett a szervezetfejlesztők tanulhatnak sokat a pletykából, amelyet elfojtani nem lehet, irányítani viszont remekül.

40 ezer éves műfaj a pletyka, de még mindig vannak új hasznosítási módjai, funkciói. Eleinte az információhiányt volt hivatott pótolni, s mint ilyen, alapvető társadalomszervező erőnek bizonyult a régi időkben, mostanra viszont több szakmának is érdekes lehet, így a hivatásos kommunikátoroknak, a marketingeseknek és a szervezetfejlesztőknek - derült ki Szvetelszky Zsuzsanna "pletykakutató" előadásából az Országos Marketing Konferencián.

A szociálpszichológus szerint "a pletyka jó, fontos, komoly funkciói vannak". Egy szervezeten belül például lehet döntéstámogató, tájékozódást segítő, korai előrejelző rendszer, szelep, vagy épp innovációk iniciálója. Sőt, becslésként, (önbeteljesítő) jóslatként is működhet. A pletyka olyasmi, amivel minden szervezetben, közösségben számolni kell, nem tehető semmissé, viszont meg lehet, sőt, adott esetben meg kell próbálni terelgetni.

A pletykát, az informális kommunikációs csatornákat elfojtani azért nem érdemes, mert tiltás esetén dupla beszéd alakul ki, ami disszonanciához vezethet nem csupán a kommunikációban, hanem a teljes működésben. Ezáltal a közösség/szervezet tagjai demotiváltakká, bizalmatlanokká válthatnak.

Mindennek a márkák, a marketingesek számára is vannak tanulságai, még akkor is, ha - mint azt a szakember hangsúlyozta - a pletyka nem egyenlő a szájreklámmal, a vírusmarketinggel, ahogyan a bulvártól is meg kell különböztetni. A pletyka ugyanis definíció szerint annyit tesz, mint "ismert szereplőről szóló nem publikus információ, melynek legfőbb jellemzője a terjedés".

A bulvártól, bár bizonyos szempontból rokon a pletykával, többek között az választja el, hogy milyen körben, miylen szempontból számít valaki "ismertnek", illetve egy információ "publikusnak". "Nem tudok Julia Robertsről úgy pletykálni, ha nem ismerem, vagy nincs olyan ismerősöm, aki ismeri" - hangzott el.

Egyébként a megszokott "hat lépés távolság" helyett mostanra - igaz, más szempontból - "három lépésről" beszélnek. Ez pedig annyit tesz, hogy egy jó vagy rossz hír többnyire három lépés távolságig terjed gond nélkül, utána azonban van egy "bicsaklás", egy "durva szemcsésedés", azaz innen csak akkor terjed a hír, ha valamilyen szempontból szenzációról van szó.

Annak fényében, hogy az employee branding milyen divatos fogalom lett, érdekes azon is elgondolkodni, hogyan képeznek egyfajta "burkot", meghosszabbítást a cégük körül a pletykákkal, belső információk továbbmesélésével az alkalmazottak. Ha a pletykát egy cég jól koordinálja és helyén kezeli a szervezeten belül, akkor az kevéssé mutat egymás kijátszása felé, inkább a fluktuáció csökkenése, a lojalitás és elköteleződés növekedése felé hat.

A Facebook és a Twitter korában a káros információterjedés veszélye felértékelődik, s felmerül az a kérdés is, hogy az a sok-sok információ, amely e közösségi hálózatokon jelen van és mozog, pletyka-e. A szociálpszichológus definíciója szerint a Facebookon, Twitteren nincsen pletyka, maximum arra utaló jelek. S ha elő is bukkan valamilyen pletyka, azt elég hamar "leszedik" többnyire az érintettek. Ezzel együtt nem elvitatható a Facebook jelentősége, ugyanis korábban nem tudott megvalósulni a "many-to-many" kommunikáció olyan nagyságrendekben, hogy akár tízezrek szólhassanak tízezrekhez.