Médiapiac
Mire mehet a Netflix a tévénézők országában?
Idén januárban hazánkban is elindult az internetes tévézést nyújtó szolgáltatás, a Netflix. A cég megváltoztathatja a hagyományos tévé-előfizetések és az online videoszolgáltatások helyzetét a magyar piacon. Képes lehet kiszolgálni a tévé- és filmnézők igényeit: széles műsorkínálatot nyújt, nincsenek rajta reklámok, 24 órás elérhetőséget biztosít és ráadásul mindezt legálisan. Az eNET legújabb kutatásából kiderül mennyire jelent veszélyt a tévészolgáltatók számára a Netflix és mit gondolnak róla a fogyasztók.
Filmnézési szokások: tévé, videomegosztók és torrent
Az eNET 2016 februárjában készített kutatásából kiderül, hogy a felnőtt magyar internetezők hol és hogyan szeretnek tévéműsorokat, illetve filmeket nézni: A válaszadók 86%-a legalább havi rendszerességgel használja az online videomegosztó portálokat. Előnyük, hogy internet hozzáféréssel ingyenesen és bármikor lehet rajtuk filmet nézni. Tízből hárman pedig havonta legalább egyszer lépnek illegális útra és ingyenesen töltik le torrent oldalakról a filmeket. Mindezektől függetlenül Magyarországon a felnőtt internetezők 90%-ának háztartása rendelkezik tévé előfizetéssel, így továbbra is ez számít a leggyakoribb filmnézési felületnek. A tévészolgáltató kiválasztásánál a megkérdezettek harmadának számít, hogy legyen előfizetésében sportcsatorna. A hazai gyártású sorozatok azonban már nem arattak ekkora „sikert”, csupán 16%-nál játszik szerepet ezek megléte az előfizetés megtartásában.
Magyarul vagy felirattal? Az itt a kérdés
Sokszor szóba kerül az idegen nyelv ismerete hazánkban, mivel a legnépszerűbb sorozatok és filmek nem magyar nyelvűek, ezúttal sem tudunk elmenni mellette. A válaszadók közel fele csak magyar nyelven hajlandó filmet nézni, a másik fele viszont akár feliratosan is. De csupán 2% az, aki számára nem jelent problémát szinkron és felirat nélkül filmezni. Mindössze minden hetedik válaszadó tölt le feliratot, ami azt jelenti, hogy vagy már eleve szinkronizált vagy feliratozott filmeket néznek. A Netflix számára tehát hátrányt jelenthet a magyarok mostani „egynyelvűsége”, ugyanis egyelőre még nincs magyarul szinkronizált vagy feliratozott tartalom a műsorkínálatában.
Streaming és VOD szolgáltatások hazánkban
A felnőtt internetezők körében a szolgáltatókkal szembeni legfontosabb elvárások: a széles műsorpaletta és a reklámmentesség. Ezek mellett a 24 órás elérhetőség, vagyis a bármikor nézhető műsorkínálat elérhetősége is fontos. A hagyományos tévé-előfizetések még nem tudják ezeket teljes mértékben biztosítani, ezzel szemben az új megoldások igen. A nézők megtartásáért-megszerzéséért már megjelentek a különböző streaming és VOD szolgáltatások. Ezek közül az RTL Most bizonyult a legnépszerűbbnek a kutatásban részt vettek körében, ami feltételezhetően az ingyenes hozzáférhetőségének is köszönhető. Ezt követi az HBO, valamint a DIGI Online. Mindhárom szolgáltató 24 órás elérhetőséget biztosít, de műsorkínálatuk kisebb, mint a Netflixnek.
A puding próbája az evés
Nézzük, mit tud a Netflix! Először is azt nyújtja a nézőknek, amire szükségük van: széles a műsorkínálata, nincsenek rajta reklámok, és bármikor bármilyen eszközről elérhető, csak internetelérésre van szükség a használatához. Itthon egyelőre mégsem ismerik olyan sokan, 10 emberből csak egynek jut eszébe magától is megemlíteni a Netflixet, ha online filmnézési lehetőségekről van szó, viszont ha lista alapján kell dönteni, hogy mely szolgáltatóról hallott, akkor már 3 ember választja ki. Azok a felhasználók, akik már korábban is hallottak róla, tisztában vannak a Netflix alábbi jellemzőivel: a filmek bármikor és bármilyen, internettel rendelkező készülékről nézhetőek és nem szükséges hozzá televíziós előfizetés, fizetni viszont kell érte.
Azok közül, akik a kutatás során hallottak először a Netflixről, közel minden hatodik kipróbálná, viszont további majdnem egynegyed felhasználó hezitál, ők leginkább akkor tennének így, ha lenne magyar szinkron vagy elérhető magyar felirat, esetleg, ha alacsonyabb lenne az előfizetési díj.
Milyen jövő előtt áll a Netflix?
Továbbra is az egyik legkedveltebb időtöltésnek számít a tévézés, a sorozat- vagy filmnézés. A hagyományos tévészolgáltatók mellé a Netflix olyan új piaci szereplőként érkezett a hazai piacra, ami nem reklámalapú kereskedelmi tévészolgáltatást nyújt, sokkal inkább a fogyasztói igényeknek próbál megfelelni, a hagyományos tévé-előfizetést ötvözi a videomegosztó oldalak előnyeivel. Jelenleg azonban még nem jelent komoly fenyegetést a hazai szolgáltatók számára, mivel viszonylag kevesen élnek az ingyenes próbaidőszak ellenére is a lehetőséggel. Mi kellene ahhoz, hogy mindez megváltozzon? Elsősorban szinkronos tartalmak, de legalábbis magyar feliratok biztosítása, alacsonyabb előfizetői díj és szélesebb, az amerikai választékhoz hasonló műsorkínálat.
Hiba lenne azonban, ha két hónap elteltével elhamarkodott következtetéseket vonnánk le a Netflix sikerességét illetően. Hiszen sokan még csak most fogják kipróbálni a szolgáltatást és a magyar nyelvű szinkron megjelenése is sokat dobhat a szolgáltatás megítélésén.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás