Médiapiac
Mit gondolnak magukról az egyes generációk?
Vajon mit gondolnak magukról a hasonló korú emberek, igazodnak-e azokhoz a képekhez, amelyeket a generációkutatók rajzolnak róluk? A Kutatópont 2017 őszén végzett nagymintás kutatásában arra kerestük a választ, hogy a különböző generációk miként jellemzik saját magukat, jellemzőikben látnak-e különbséget a többi generáció tagjaihoz képest.
A történelem során még soha nem volt ennyi fiatal, mint jelenleg, mégis öregszik a társadalmunk. E látszólagos paradoxon a mediatizált világképünkről is fellebbenti a fátylat, és látni engedi azt, hogy az öregedés egyáltalán nem globális jelenség, mégis sokszor így érezzük.
A demográfiai tendenciáknak köszönhetően néhány évtized múlva tízmilliárd ember él majd a Földön. A demográfiai folyamatok nem csupán az emberiség összlétszámának drámai növekedésében mutatkoznak meg, hanem a belső struktúra megváltozásában is.
Népességrobbanás és következményei
Míg a fejlődő világban a belépő nagy létszámú új generációk megfelelő oktatáshoz, munkalehetőséghez és felelős családtervezési ismeretekhez juttatása a fő feladat, addig a fejlett világban a társadalmak elöregedése és az ehhez kapcsolódó új (elsősorban szociális, egészségügyi) teendők jelentik a kihívást. Az ENSZ jelentése szerint 2050-re a 60 éves vagy annál idősebb népesség lélekszáma meg fog kétszereződni, és meghaladja majd a kétmilliárd főt.
Társadalmunk elöregedését mindennapi megtapasztalhatósága miatt jellemzően valóságosabbnak is érzékeljük, és csupán a migrációs válság tünete világított rá, hogy a világ másik részén a népességrobbanás következtében alapvetően fiatalos társadalmak léteznek.
A számok ennek ellenére továbbra is nagyon idegenül hatnak, amikor szembesülünk azzal, hogy Magyarország életkori mediánja – olyan középérték, amely a társadalmat számszerűen két egyforma lélekszámú részre választja – közel 42 év, miközben a világ a maga 30 évével olyan országokból is áll, ahol bőven 20 év alatt van a medián életkor. Ilyen ország például Niger (15,3), Uganda (15,7), Mali (16,2), Malawi (16,5) vagy Zambia (16,7); néhány ország a világ legfiatalabb társadalmai közül, ahol összességében több mint százmillió ember él.
 |
A magyarországi adatokat szemlélve természetesen teljesen más kép tárul elénk.
Magyarország öregedési folyamata igazodik a fejlett világ trendjeihez, a hazai életkori medián, mint fentebb említettük, közel 42 év.
A nemek arányát a népességen belül a születéskor várható élettartam, a természetes szaporulat és a migrációs trendek befolyásolják. A KSH 2016-os adatai alapján Magyarországon a nők születéskor várható élettartama 79 év, míg a férfiaké 72 év, ami megduplázódott az elmúlt évszázadban. Tovább élünk tehát, és ez természetesen jó, a társadalom öregedése ugyanakkor sok megoldandó problémát is jelent. A jelenség a demográfusok figyelmén kívül felkelti a társadalomtudósok érdeklődését is.
A szociológusokat az idősek társadalmon belüli szerepének átalakulása foglalkoztatja. A politológusok számára a generációk közötti konfliktusok fontos vizsgálandó terület, a közgazdászokat pedig az idősek ellátórendszerekre gyakorolt hatása érdekli. A gyakorlati szakemberek természetesen leginkább új fogyasztói csoportként tekintenek az idősebb nemzedék tagjaira, akiket ugyanúgy próbálnak paraméterezni, szegmentálni, generációként azonosítani, mint a fiatalabbakat.
Generációs élmények
A generációk olyan nemzedékek, melyek nem szabályszerűen követik egymást. A generációelmélet szerint nem minden is mondhatjuk, hogy az Y generáció gyakorlatilag behozta azokat a lemaradásokat, amelyek korábban a magyarországi eltérő médiakörnyezet miatt jellemzőek voltak.
Mi harminc?
Világviszonylatban szemlélve a különböző korcsoportokat nem is annyira meglepő, hogy a legszámosabb korcsoport a 0–14 éveseké, akiknek 1,9 milliárdos lélekszámát szinte eléri a második legnépesebb korcsoport, a 15–29 éveseké, amely 1,8 milliárd főt számlál. A sorban következő 30–44 éves korcsoportot másfél milliárd fő alkotja, a 45–59 éveseket 1,2 milliárd, míg a 60 évesek vagy idősebbek korcsoportja „mindössze” 900 millió főt tesz ki az ENSZ adatai alapján.
Az elnevezésekben kevesebb, az életkori határokban annál nagyobb ellentmondás jellemző: ahány tanulmány, annyiféle besorolás van arra vonatkozóan, hogy hol kezdődik és hol végződik egy-egy karakteres nemzedék. Magyarországon a különböző generációk határai a médiafogyasztási szokások alapján az alábbiak szerint alakulnak:
- veteránok: az 1938–1939 előtt születettek;
- baby boom nemzedék: az 1940–1941 és az 1968–1969 között születettek;
- X generáció: az 1970–1971 és az 1978–1979 között születettek;
- Y generáció: az 1980–1981 és az 1992–1993 között születettek;
- Z generáció: az 1994–1995 után születettek.
 |
Az azonos időben születetteket az elméleti munkák vagy az empirikus vizsgálatok generációkba terelhetik, de vajon a külsődleges azonosítást követte-e vagy társult-e hozzá immanens azonosság? Erre a kérdésre kerestük a választ a Kutatópont csapatával 2017 őszén. Több egymást követő nagymintás – hullámonként 2000 fő megkérdezésével készült – reprezentatív kutatásban arra kértük válaszadóinkat, hogy jellemezzék saját generációjukat.
Generációs önazonosság
A veteránok saját generációjukat átlagosan 66 és 87 év közé tették, a baby boomerek pedig 52 és 67 év közé helyezték a nemzedéküket. Az X generáció úgy gondolja, hogy ők átlagosan a 36 és 49 év közötti korcsoportot képviselik, az Y generáció tagjai 26 és 40 év közöttinek vélik saját korosztályukat, míg a Z generáció tagjai 19–30 évesnek tartják saját nemzedéküket.
A veteránok saját generációjukat elsősorban idősnek, betegesnek látják.
 |
A baby boom nemzedéke pedig munkásnak, betegesnek, nyugdíjasnak tekinti saját magát. Az X generáció tagjai úgy gondolják, hogy ők dolgozó, családos és szorgalmas emberek.
Ha túllépünk az élethelyzetből fakadó tulajdonságokon, megjelennek azok az ismerős karakterjegyek, amelyekbe lépten-nyomon belebotlunk a komolyabb szakmai munkáktól kezdve az életmódmagazinok népszerű tudomány rovatáig.
Ezek szerint a veteránok saját érzékelésük szerint dolgos, becsületes nemzedék, akárcsak a baby boom generációja. Az X-ek szorgalmas-munkabíró, de túlterhelt és kihasznált nemzedékét a kétarcú, többek között bizonytalan és céltudatos Y nemzedék követi, amelynek tagjai a Z generációval együtt visszaigazolják az információs társadalmi beavatottságukat, mindkét esetben megjelenik ugyanis az internet mint a nemzedék egyik fő jellemzője.
Mindez a visszaigazolás jelenti-e, hogy alapvetően jó a generációs megközelítés? Valószínűleg igen, persze az továbbra is kérdés, hogy ilyen is volt, vagy csak eleget hallották mindezeket a nemzedékükkel kapcsolatban?
 | Székely Levente
1979-ben született Kolozsváron. Szociológus, tanulmányait az ELTE Társadalomtudományi és Bölcsészettudományi Karán valamint a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte. Számos kvalitatív és kvantitatív megközelítésű kutatást vezetett különböző területeken (pl. médiafogyasztás, szerencsejátékok, ifjúság, pénzügyi kultúra, stb.). 2012-ben vette át a nagymintás ifjúságkutatás szakmai irányítását. A 2016-os kutatás eredményeinek részletes feldolgozása folyamatban van, a gyorsjelentések már napvilágot láttak jelentős médiafigyelmet generálva.
Nézze meg Székely Levente teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció