Médiapiac
Mit üzen Brüsszel: állítsuk meg a Youtube-ot?
Mi vár a YouTube-ra, a Facebookra és társaikra, ha az EU keresztülviszi a régóta érlelt reformcsomagját? Az áprilisban megjelent friss irányelvtervezet felveti a tartalommegosztóknak a felhasználók által feltöltött tartalmakért való felelősségét. Az egyszerű felhasználókon csattan az ostor?
Idén áprilisban a soros bolgár elnökség közzétette a Digitális Egységes Piac szerzői jogi vonatkozásait tárgyaló irányelv-tervezetének legújabb – sokadig, de minden bizonnyal nem az utolsó – verzióját. Számos frissítés közül kiemelkedik az online tartalommegosztó szolgáltatások potenciális jogi felelőssége a véghasználók által feltöltött tartalmakért.
Az Európai Bizottság még 2016-ban hozta nyilvánosságra a Digitális Egységes Piaccal kapcsolatos, forradalminak szánt reformcsomagját. Ennek több eleme is átment már az uniós jogalkotó szűrőjén. Ennél sokkal fontosabb kérdésnek tűnt (eredendően is), hogy az EU milyen lépéseket kíván tenni az uniós szerzői jog modernizálása érdekében. A Digitális Egységes Piac szerzői jogi részletszabályait bemutató (leánykori nevén) 2016/593-as bizottsági munkaanyag több új korlátozás/kivétel beiktatásával igyekezett a fogyasztói szokásokhoz igazodni (főleg az oktatás és a tudományos kutatás érdekeit előtérbe helyezve).
Új mechanizmusokkal kívánta biztosítani a szerzői jogosultaknak, hogy arányosabb módon részesülhessenek a művek hasznosításából származó bevételekből, illetve rendezni kívánta a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek jogosításának a gyakorlatát.
Ezeken és néhány további részletszabályon felül azonban kiemelkedett az elképzelések közül az online tartalommegosztó szolgáltatások és a szerzői jogosultak bevételei között nyíló olló, az ún. value gap problematikája. Ennek a kiindulópontja a tartalmak előállítását finanszírozó szerzői és kapcsolódó jogi jogosultak és a művek digitális terjesztésében élen járó online platformok bevételei között megfigyelhető súlyponteltolódás.
A gazdasági érveket az uniós jogalkotó azonban kiegészítette egy további jogias megközelítéssel. Az online platformok jelentős részben végfelhasználók által feltöltött tartalmakat („user uploaded content”, UUC) osztanak meg, melyek számottevő része nem jogszerű forrásból származik, és a jogvédett művek engedély nélküli internetes lehívásra hozzáférhetővé tétele semmilyen törvényi korlátozás vagy kivételt alá sem illeszkedik.
 |
Más szóval a UUC általában véve jogellenes tevékenység lenne a szerzői jog szempontjából, amennyiben erre engedély nélkül kerül sor. Viszont az egyes magánszemélyektől ez a jogosítás értelemszerűen nehezen várható el.
A szabályozás azonban nem vonatkozik a non-profit platformokra, így különösen a non-profit enciklopédiákra, az egyetemi repozitóriumokra, nyílt forráskódú szoftverfejlesztő platformokra, továbbá az internethozzáférés-szolgáltatókra, az online piacterekre és a magáncélú tárolást biztosító felhőszolgáltatókra (a kibertárolókra). A tervezet arra is utal, hogy a „jelentős mennyiséget” esetileg, több tényező együttes figyelembe vételével lehet csak meghatározni. Ebből a szempontból releváns lehet a szolgáltatás közönségének a mérete, az összes feltöltött fájl száma és ezen belül a jogvédett (és engedély nélkül feltöltött) tartalmak aránya.
Az új szabályozás értelmében az online tartalommegosztó szolgáltatók nyilvánossághoz közvetítik, illetve lehívásra nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik a tartalmaklat, amelyhez felhasználási engedélyre (licencre) lesz szükségük. E licenc ráadásul kiterjedne a felhasználók által történő feltöltésekre is. A tervezet szerint arra az esetre, ha a szolgáltató nem szerez be külön engedélyt a használók által feltöltött – angol rövidítéssel: UUC – tartalmak elérhetővé tételéhez, akkor minden tőle telhető intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a jogosultak által meghatározott jogvédett tartalmakat kiszűrje a rendszeréből. Amennyiben ennek a platform nem tesz eleget, akkor felel a fent nevezett jogok megsértéséért.
A bolgár elnökség egy teljesen új jogi konstrukciót dolgozott ki, amely több részelemből áll össze. A kiindulópont, hogy a YouTube és társai mostantól szerzői jogi felhasználást valósítanak meg – eddig általában véve nem ez volt a felfogás, legfeljebb csak közvetítő szolgáltatóként felelhettek a végfelhasználói magatartásokért.
A főszabály tehát a felhasználási engedélyek kérése lesz – amely ugyanakkor számos országban eddig is bevett gyakorlat volt számos platform, így különösen a YouTube, számára. (Magyarországon a YouTube-Artisjus megállapodás évek óta extra bevételeket biztosít a zenei jogosultaknak a platformon történő játszásokra tekintettel.) Dönthet azonban úgy is a platform, hogy ilyen engedélyt nem kér (elképzelhető, hogy nem kap). Ilyen esetben a közvetlen felelősség megelőzése érdekében lesz köteles hatékony szűrési protokollt kidolgozni valamennyi érintett platform – ez érdemi tisztulást hozhat a máig kissé ködösen működő értesítési és eltávolítási eljárások világában.
 |
Az új koncepció fontos eleme, hogy az online tartalommegosztó szolgáltatások általában véve kikerülnek az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokra vonatkozó uniós joganyag hatálya alól. Precízebben a 14. cikkben foglalt tárhely-szolgáltatókat megillető felelősségkorlátozási rendelkezés előnyeitől esnek el az ilyen platformok a UUC vonatkozásában. Ez ugyanakkor egyrészt nem jelenti a felelősségkorlátozás általános elvesztését: minden más, tehát a végfelhasználók által feltöltött tartalmaktól független tárhely-szolgáltatási tevékenység esetén az elektronikus kereskedelmi szabályozás továbbra is alkalmazandó marad. A „szerzett jogoktól” való megfosztás további ellensúlyozásaként a tervezet mentesülési eseteket is beiktatna a közvetlen felelősség alól.
E mentesülés egyik előfeltétele, hogy az online szolgáltató preventív eszközöket fejlesszen ki annak érdekében, hogy a jogosultak által rendelkezésre bocsátott adatok alapján kiszűrésre kerüljenek a jogsértő tartalmak. Ezen felül a szolgáltatóknak alkalmazniuk kell egy értesítési és távoltartási („notice-and-stay-down”) szisztémát.
A mentesülés a rendelkezésre álló technológiai megoldások hatékonyságától, a szolgáltató méretétől és a rendelkezésre álló forrásoktől függően eltérően alakulhat. Vagyis a rendszer elvileg megengedőbb lehet a kisebb vállalkozásokkal és szigorúbb a YouTube-bal szemben.
A tervezet elvárja a jövőben a platformok és a jogosultak közötti dialógus fejlesztését, a platformok transzparens működését és a jogosultak hatékony adatszolgáltatását. Ez utóbbi annyira fontos, hogy a platform ugyancsak mentesül a felelősség alól azokban az esetekben, amennyiben a jogosult nem szolgáltat megfelelő adatot a szolgáltató felé az eltávolítás érdekében. Végül a bolgár elnökség az eltávolított tartalmakat eredendően megosztó végfelhasználóknak is kifogásolási jogot biztosít, ezzel is megakadályozva, hogy az új szisztéma a végfelhasználói szabadságjogokat korlátozhassa.
Játszunk el mégis azzal a gondolattal, hogy az uniós jogalkotók jóváhagyják majd a javaslatot. Milyen következményei lehetnek ennek? Egyrészt jól látható, hogy a fenti tervezet „kompromisszumos” jellege abban keresendő, hogy egyes elemeiben szigorúbb, más elemeiben „kiegyensúlyozottabb” az eredeti bizottsági javaslathoz képest. Szigorítást elsődlegesen az online tartalommegosztó szolgáltatások közvetlen szerzői jogi felelőssége jelent. A bolgár elnökség szerint az Európai Unióban máig bizonytalanságok övezték annak a kérdését, hogy a releváns platformok szerzői jogilag felhasználást végeznek-e.
Az uralkodó tudományos és gyakorlati álláspont szerint ugyanakkor erre a kérdésre a válasz nemleges, még akkor is, ha valóban jogos érvként hozható fel a value gap problematikája. Más szóval a bolgár elnökség jogszabály szintjére emelné az Európai Unió Bíróságának (EUB) a The Pirate Bay ügyben hozott álláspontját, amely a torrent fájlokat rendszerező és tároló, azokat célzottan népszerűsítő és megosztó svéd portált közvetlenül felelősnek mondta ki a nyilvánossághoz közvetítés jogának a megsértésében. Az EUB ezen álláspontja egyébként igencsak megosztja az európai szerzői jogászok közösségét.
 |
További szigorítás az elektronikus kereskedelmi felelősségkorlátozás elvesztése, illetve az értesítési és távoltartási eljárás bevezetése. A balanszírozást mutatja azonban a jogosultak aktív közreműködésének az elvárása, a szolgáltató üzleti kapacitásaihoz igazított szükséges és arányos lépések megtételének a kötelezettsége (ami egyebekben az EUB UPC Telekabel Wien ügyben kifejtett álláspontját is tükrözi), vagy épp a végfelhasználók kifogásolási joga.
Ahogy az is kétséges, hogy a jogosulti lobbi hajlandó lesz-e önként magára venni az információ-szolgáltatás anyagilag megterhelő kötelezettségét. Nem beszélve arról a szakadékról, ami az új norma bevezetésével az Egyesült Államok és Európa joga között keletkezne. A YouTube és társai ugyanis a hatályos amerikai előírások (a Digital Millennium Copyright Act) értelmében annak ellenére is részesülhet a tárhely-szolgáltatóknak biztosított felelősségkorlátozás kedvezményében, hogy szisztematikusan rendszerezi a végfelhasználói tartalmakat és megkönnyíti az azokhoz való hozzájutást. Egyelőre bizonytalan tehát, miként reagálnának az amerikai cégek a szigorodó európai szabályokra.
A Google News spanyolországi kivonulása is igazolta, hogy a Google sok eszközt hajlandó bevetni, ha üzleti érdekeinek védelmére szorul.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás