Médiapiac
Mit üzen Brüsszel: állítsuk meg a Youtube-ot?
Mi vár a YouTube-ra, a Facebookra és társaikra, ha az EU keresztülviszi a régóta érlelt reformcsomagját? Az áprilisban megjelent friss irányelvtervezet felveti a tartalommegosztóknak a felhasználók által feltöltött tartalmakért való felelősségét. Az egyszerű felhasználókon csattan az ostor?
Idén áprilisban a soros bolgár elnökség közzétette a Digitális Egységes Piac szerzői jogi vonatkozásait tárgyaló irányelv-tervezetének legújabb – sokadig, de minden bizonnyal nem az utolsó – verzióját. Számos frissítés közül kiemelkedik az online tartalommegosztó szolgáltatások potenciális jogi felelőssége a véghasználók által feltöltött tartalmakért.
Az Európai Bizottság még 2016-ban hozta nyilvánosságra a Digitális Egységes Piaccal kapcsolatos, forradalminak szánt reformcsomagját. Ennek több eleme is átment már az uniós jogalkotó szűrőjén. Ennél sokkal fontosabb kérdésnek tűnt (eredendően is), hogy az EU milyen lépéseket kíván tenni az uniós szerzői jog modernizálása érdekében. A Digitális Egységes Piac szerzői jogi részletszabályait bemutató (leánykori nevén) 2016/593-as bizottsági munkaanyag több új korlátozás/kivétel beiktatásával igyekezett a fogyasztói szokásokhoz igazodni (főleg az oktatás és a tudományos kutatás érdekeit előtérbe helyezve).
Új mechanizmusokkal kívánta biztosítani a szerzői jogosultaknak, hogy arányosabb módon részesülhessenek a művek hasznosításából származó bevételekből, illetve rendezni kívánta a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek jogosításának a gyakorlatát.
Ezeken és néhány további részletszabályon felül azonban kiemelkedett az elképzelések közül az online tartalommegosztó szolgáltatások és a szerzői jogosultak bevételei között nyíló olló, az ún. value gap problematikája. Ennek a kiindulópontja a tartalmak előállítását finanszírozó szerzői és kapcsolódó jogi jogosultak és a művek digitális terjesztésében élen járó online platformok bevételei között megfigyelhető súlyponteltolódás.
A gazdasági érveket az uniós jogalkotó azonban kiegészítette egy további jogias megközelítéssel. Az online platformok jelentős részben végfelhasználók által feltöltött tartalmakat („user uploaded content”, UUC) osztanak meg, melyek számottevő része nem jogszerű forrásból származik, és a jogvédett művek engedély nélküli internetes lehívásra hozzáférhetővé tétele semmilyen törvényi korlátozás vagy kivételt alá sem illeszkedik.
 |
Más szóval a UUC általában véve jogellenes tevékenység lenne a szerzői jog szempontjából, amennyiben erre engedély nélkül kerül sor. Viszont az egyes magánszemélyektől ez a jogosítás értelemszerűen nehezen várható el.
A szabályozás azonban nem vonatkozik a non-profit platformokra, így különösen a non-profit enciklopédiákra, az egyetemi repozitóriumokra, nyílt forráskódú szoftverfejlesztő platformokra, továbbá az internethozzáférés-szolgáltatókra, az online piacterekre és a magáncélú tárolást biztosító felhőszolgáltatókra (a kibertárolókra). A tervezet arra is utal, hogy a „jelentős mennyiséget” esetileg, több tényező együttes figyelembe vételével lehet csak meghatározni. Ebből a szempontból releváns lehet a szolgáltatás közönségének a mérete, az összes feltöltött fájl száma és ezen belül a jogvédett (és engedély nélkül feltöltött) tartalmak aránya.
Az új szabályozás értelmében az online tartalommegosztó szolgáltatók nyilvánossághoz közvetítik, illetve lehívásra nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik a tartalmaklat, amelyhez felhasználási engedélyre (licencre) lesz szükségük. E licenc ráadásul kiterjedne a felhasználók által történő feltöltésekre is. A tervezet szerint arra az esetre, ha a szolgáltató nem szerez be külön engedélyt a használók által feltöltött – angol rövidítéssel: UUC – tartalmak elérhetővé tételéhez, akkor minden tőle telhető intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a jogosultak által meghatározott jogvédett tartalmakat kiszűrje a rendszeréből. Amennyiben ennek a platform nem tesz eleget, akkor felel a fent nevezett jogok megsértéséért.
A bolgár elnökség egy teljesen új jogi konstrukciót dolgozott ki, amely több részelemből áll össze. A kiindulópont, hogy a YouTube és társai mostantól szerzői jogi felhasználást valósítanak meg – eddig általában véve nem ez volt a felfogás, legfeljebb csak közvetítő szolgáltatóként felelhettek a végfelhasználói magatartásokért.
A főszabály tehát a felhasználási engedélyek kérése lesz – amely ugyanakkor számos országban eddig is bevett gyakorlat volt számos platform, így különösen a YouTube, számára. (Magyarországon a YouTube-Artisjus megállapodás évek óta extra bevételeket biztosít a zenei jogosultaknak a platformon történő játszásokra tekintettel.) Dönthet azonban úgy is a platform, hogy ilyen engedélyt nem kér (elképzelhető, hogy nem kap). Ilyen esetben a közvetlen felelősség megelőzése érdekében lesz köteles hatékony szűrési protokollt kidolgozni valamennyi érintett platform – ez érdemi tisztulást hozhat a máig kissé ködösen működő értesítési és eltávolítási eljárások világában.
 |
Az új koncepció fontos eleme, hogy az online tartalommegosztó szolgáltatások általában véve kikerülnek az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokra vonatkozó uniós joganyag hatálya alól. Precízebben a 14. cikkben foglalt tárhely-szolgáltatókat megillető felelősségkorlátozási rendelkezés előnyeitől esnek el az ilyen platformok a UUC vonatkozásában. Ez ugyanakkor egyrészt nem jelenti a felelősségkorlátozás általános elvesztését: minden más, tehát a végfelhasználók által feltöltött tartalmaktól független tárhely-szolgáltatási tevékenység esetén az elektronikus kereskedelmi szabályozás továbbra is alkalmazandó marad. A „szerzett jogoktól” való megfosztás további ellensúlyozásaként a tervezet mentesülési eseteket is beiktatna a közvetlen felelősség alól.
E mentesülés egyik előfeltétele, hogy az online szolgáltató preventív eszközöket fejlesszen ki annak érdekében, hogy a jogosultak által rendelkezésre bocsátott adatok alapján kiszűrésre kerüljenek a jogsértő tartalmak. Ezen felül a szolgáltatóknak alkalmazniuk kell egy értesítési és távoltartási („notice-and-stay-down”) szisztémát.
A mentesülés a rendelkezésre álló technológiai megoldások hatékonyságától, a szolgáltató méretétől és a rendelkezésre álló forrásoktől függően eltérően alakulhat. Vagyis a rendszer elvileg megengedőbb lehet a kisebb vállalkozásokkal és szigorúbb a YouTube-bal szemben.
A tervezet elvárja a jövőben a platformok és a jogosultak közötti dialógus fejlesztését, a platformok transzparens működését és a jogosultak hatékony adatszolgáltatását. Ez utóbbi annyira fontos, hogy a platform ugyancsak mentesül a felelősség alól azokban az esetekben, amennyiben a jogosult nem szolgáltat megfelelő adatot a szolgáltató felé az eltávolítás érdekében. Végül a bolgár elnökség az eltávolított tartalmakat eredendően megosztó végfelhasználóknak is kifogásolási jogot biztosít, ezzel is megakadályozva, hogy az új szisztéma a végfelhasználói szabadságjogokat korlátozhassa.
Játszunk el mégis azzal a gondolattal, hogy az uniós jogalkotók jóváhagyják majd a javaslatot. Milyen következményei lehetnek ennek? Egyrészt jól látható, hogy a fenti tervezet „kompromisszumos” jellege abban keresendő, hogy egyes elemeiben szigorúbb, más elemeiben „kiegyensúlyozottabb” az eredeti bizottsági javaslathoz képest. Szigorítást elsődlegesen az online tartalommegosztó szolgáltatások közvetlen szerzői jogi felelőssége jelent. A bolgár elnökség szerint az Európai Unióban máig bizonytalanságok övezték annak a kérdését, hogy a releváns platformok szerzői jogilag felhasználást végeznek-e.
Az uralkodó tudományos és gyakorlati álláspont szerint ugyanakkor erre a kérdésre a válasz nemleges, még akkor is, ha valóban jogos érvként hozható fel a value gap problematikája. Más szóval a bolgár elnökség jogszabály szintjére emelné az Európai Unió Bíróságának (EUB) a The Pirate Bay ügyben hozott álláspontját, amely a torrent fájlokat rendszerező és tároló, azokat célzottan népszerűsítő és megosztó svéd portált közvetlenül felelősnek mondta ki a nyilvánossághoz közvetítés jogának a megsértésében. Az EUB ezen álláspontja egyébként igencsak megosztja az európai szerzői jogászok közösségét.
 |
További szigorítás az elektronikus kereskedelmi felelősségkorlátozás elvesztése, illetve az értesítési és távoltartási eljárás bevezetése. A balanszírozást mutatja azonban a jogosultak aktív közreműködésének az elvárása, a szolgáltató üzleti kapacitásaihoz igazított szükséges és arányos lépések megtételének a kötelezettsége (ami egyebekben az EUB UPC Telekabel Wien ügyben kifejtett álláspontját is tükrözi), vagy épp a végfelhasználók kifogásolási joga.
Ahogy az is kétséges, hogy a jogosulti lobbi hajlandó lesz-e önként magára venni az információ-szolgáltatás anyagilag megterhelő kötelezettségét. Nem beszélve arról a szakadékról, ami az új norma bevezetésével az Egyesült Államok és Európa joga között keletkezne. A YouTube és társai ugyanis a hatályos amerikai előírások (a Digital Millennium Copyright Act) értelmében annak ellenére is részesülhet a tárhely-szolgáltatóknak biztosított felelősségkorlátozás kedvezményében, hogy szisztematikusan rendszerezi a végfelhasználói tartalmakat és megkönnyíti az azokhoz való hozzájutást. Egyelőre bizonytalan tehát, miként reagálnának az amerikai cégek a szigorodó európai szabályokra.
A Google News spanyolországi kivonulása is igazolta, hogy a Google sok eszközt hajlandó bevetni, ha üzleti érdekeinek védelmére szorul.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció