Médiapiac
Mobilos generációváltást kutatott az eNET
Újabb generációváltás zajlik a mobiltelefóniában, a 4G, vagy más néven LTE mobil szélessávú hálózatok fokozatosan terjednek el világszerte, így Magyarországon is. De vajon mit érzékelnek ebből a felhasználók? Mennyire nyitottak az új eszközökre, amelyekkel kihasználhatók az új hálózat képességei? Az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” kutatássorozatának legfrissebb anyaga a 4G mobilinternet-hálózat és a jövő eszközeinek fogyasztói vetületeit járta körbe.
Ismét fókuszban a lefedettség
Idehaza a megfelelő hálózatfejlesztések és a körültekintő felhasználói tesztelések után 2012 elején indult el az első 4G/LTE mobilinternet kereskedelmi szolgáltatás-, azaz több mint másfél éve elő lehet fizetni az új szolgáltatásra. Az új generációs hálózat indulása sokban hasonlított a 20 évvel ezelőtti hőskorszakra, amikor a 2G-s mobiltelefon szolgáltatás méterről-méterre hódította meg az országot. Újra fókuszba került ugyanis a lefedettség, vagyis, hogy az emberek hány százaléka és hol használhatja az új hálózatot – írja a kutatási összefoglaló.
Gyors internet mobilon is
A 4G hálózat – sokszor a vezetékes szolgáltatást is túlszárnyalva – gyors internetezést tesz lehetővé. Fontos különbség a két évtizeddel ezelőtti hálózatépítéshez képest, hogy az induláskor ezúttal az adatszolgáltatások kerültek a középpontba. A 4G egyik legfontosabb előnye a gyors internetezés, bárhol, bármikor.
Azzal, hogy a 4G a telefonok felé is nyitott, várható, hogy a 4G/LTE hálózat terjedése idehaza újabb lendületet vesz majd az olcsóbb, megfizethető árú 4G-s telefonok érkezésével. Fontos azonban, hogy ehhez az embereknek először meg kell ismerniük az új hálózatot, hallaniuk kell a 4G-ről és mérlegelniük kell, hogy az miben nyújt kedvezőbb lehetőséget, mint a sokuk által ismert és szeretett 3G-s szolgáltatások.
Hallott-e már Ön a 4G mobilinternet-szolgáltatásról?
Az eNET, 18 évesnél idősebb, rendszeres internetezők körében végzett friss felmérése szerint a válaszadók közel négyötöde (79,3%-a) hallott már a 4G mobilinternet-szolgáltatásról. Némileg árnyalja a képet, hogy mindössze minden harmadik ember (34,6%) állította magáról, hogy pontosan tudja is, mi az.
Európa: kezdődik!
Persze az LTE képes készülékek eladása még nem feltétlenül vezet a 4G szolgáltatás gyorsabb terjedéséhez, bár fontos előfeltétel. Például a nálunk fejlettebb Nyugat-Európában annak ellenére, hogy sok LTE-s készüléket adnak el, még viszonylag kevés a tényleges 4G előfizető. Miközben Európa fejlettebbik felén az újonnan eladott mobiltelefonok közül már minden harmadik támogatja az LTE-t, a technológia a felhasználók körében csak most kezd elterjedni. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a 4G nem minden szolgáltatónál érhető még el, illetve ahol elérhető, ott sem nyújt teljes földrajzi lefedettséget, leginkább a nagyvárosiak élvezhetik annak előnyeit Nyugat-Európában is.
A napjainkban zajló áttörés után a szakértők a szolgáltatás gyorsuló terjedését vetítik előre. Az Ericsson alelnöke, Douglas Gilstrap szerint 2018-ra a világ népességének hattizede fér majd hozzá LTE-s szolgáltatásokhoz, az előfizetések száma pedig több lesz egymilliárdnál.
Mobilnet: legyen olcsó, megbízható és mindenhol elérhető
A mobilinternettel kapcsolatban világos elvárásaik vannak azoknak, akik már használják ezeket a szolgáltatásokat (a kutatásban részt vettek 43,4%-a). A legtöbben a telefonjuk képernyőjén használják a mobilnetet (29,7%), ennél kevesebben, (12,9%) használják azt számítógépen (adatkártyával, mobil stickkel) és mindössze 7,1% mobilinternetezik a telefonját modemként használva.
Használ-e mobilinternetet? (egyik lehetőség nem zárta ki a másikat)
Érdekes és fontos tény, hogy a mobilnet használóknál is többen vannak azok (51,9%), akik WiFi-n keresztül szoktak internetezni a mobiltelefonjuk képernyőjén. Mindez azt mutatja, hogy van lehetőség tovább bővíteni a mobilinternet-használók körét azok közül, akik nem szeretik, hogy a WiFi révén helyhez vannak kötve.
Az eNET kutatása kitért arra is, hogy milyen elvárásaik vannak a mobilinternettel kapcsolatban azoknak, akik már most is használnak mobilinternetet.
Ezek alapján úgy tűnik, hogy a mobilinternet vonatkozásában elsősorban a jó ár-érték arány, a megbízhatóság és a széleskörű használhatóság (lefedettség) a legfontosabb szempontok.
„Kisokosok”: az okostelefontól a többi kütyüig
A mobilinternet terjedése mára elérte a mindennapi használati tárgyainkat is, a mobiltelefon után hamarosan beköltözhet a kameránkba és az óránkba is. Ezért az eNET kutatásának második részében azt vizsgálta, hogy hogyan viszonyulnak a ma fogyasztói a jövő termékeihez. Ezek egy része már ma is hozzáférhető és egyre elterjedtebb (leginkább az okostelefon, a smartTV vagy a táblagép), más részük létezik, de kevéssé elterjedt (például az okosóra, az okoskamera vagy az intelligens porszívó) egy harmadik részük pedig létezik már ugyan, de az egyszerű fogyasztók egyelőre nem juthatnak hozzá (ilyen az internetezésre képes szemüveg, az internetre kötött hűtő vagy a tárgyak nyomtatására alkalmas 3D printer).
A kutatásban azt járták körbe, hogy vajon használják-e már a válaszadók az adott eszközt, szívesen kipróbálnák, illetve megvásárolnák-e? A vizsgált 12 eszköz közül az internetre kötött hűtő, az okosóra és az intelligens, internetezésre képes szemüveg (mint amilyen a Google Glass) osztotta meg leginkább a közönséget. Míg az okostévé (smartv), a tablet, illetve az autóba szerelhető mobilos GPS nyomkövető megítélése a leginkább egyöntetű.
A válaszadókat egyébként három jellegzetes csoportba lehetett osztani a szerint, hogy hogyan viszonyultak ezekhez az eszközökhöz. Az „elutasítók” (22,9%) rendszerint sem nem használják az adott eszközt, de nem is vágynak arra, hogy kipróbálják. Az „instant get” („azonnal akarom”) csoport tagjai (37,8%) leginkább azzal tűnnek ki, hogy köztük találhatók legnagyobb számban azok, akik leginkább nyitottak a vásárlásra – kivéve az okostelefont, amivel közel kétharmaduk eleve rendelkezik és az internetre kötött hűtőt, amitől még ők is idegenkednek. Végül a „kütyümániások” (39,3%) szinte mindenre azt mondják, hogy kipróbálnák (kivéve, amivel már rendelkeznek), viszont a vásárlást még átgondolnák.
Az okostelefon érdekes törésvonalat képez a kutatás résztvevői között: akinek nincs, nagy valószínűséggel tartozik a többi eszköznél is az elutasítók közé, miközben a mobilinternetet is jóval kisebb valószínűséggel használja. A többiek esetében úgy tűnik az okostelefon (és a mobilinternet) egyfajta trójai falóként működhet, ami sokaknál megnyitja az utat a többi kütyü felé.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én
Médiapiac
Átadták az idei evangélikus médiakommunikációs díjakat
Ukrajnai evangélikusok életét bemutató riportot, valamint elváltként újraházasodott, elkötelezett evangélikusokat bemutató riportot ismert el idén a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) a Bornemisza Péter- és az Írónád díjjal – közölte az egyház kommunikációs szolgálata az MTI-vel.
Az evangélikus egyház által alapított díjakat idén is olyanok vehették át, akik világi, illetve egyházi médiafelületen 2023-ban közzétett munkáikkal az evangélikusság és az evangélikus egyház pozitív megítélését, népszerűsítését vagy missziós tevékenységét segítették.
A díjakat Fabiny Tamás, az MEE elnök-püspöke, Prőhle Gergely, az MEE országos felügyelője, valamint Lovass Tibor, az egyház sajtóbizottságának elnöke adta át hétfő este.
A világi sajtóban publikált, evangélikus vonatkozású anyagok versenyében elnyerhető Bornemissza Péter-díjat Vörös Szabolcsnak a Válasz Online felületén megjelent, “Láttam azokat, akik legyőzték a fenevadat” – először járt magyar püspök ukrán háborús zónában című riportja nyerte el.
Az idei Írónád díjat Vitális Judit, a Magyarországi Evangélikus Egyház honlapjának felelős szerkesztője, az Evangélikus Élet magazin hírszerkesztője vehette át a magazinban megjelent, Nem tündérmese – Isten kegyelme: Balicza Klára és Jenei Róbert egymásra találásának története című, házasság heti interjújáért.
Mindkét kategóriában megítéltek különdíjat is: Kuklai Katalin A babaszagú világ ajándéka – Kölcsönösen gazdagodnak a kisgyerekek és a fogyatékkal élő idős gondozottak a közös programokból című, a Népszava.hu internetes portálon megjelent, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetotthon piliscsabai telephelyén készült riportját Bornemisza Péter-különdíjjal, Balczó Mátyás, az Evangélikus Információs Szolgálat újságíró-szerkesztőjének a Hit, humor és lelki mélység – Gyerekkortól megérésig – Kovács András Péter humoristával készült, az Evangélikus Élet magazinban megjelent interjúját pedig Írónád különdíjjal ismerték el.
Médiapiac
A Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás – bár néha olyannak tűnik
Így használd a közösségi médiás profilodat – II. rész: Sokkal többet szabad annak, aki kritizál vagy parodizál.
Sokan sok mindent közzétesznek a közösségi médiában, ám a megjelenő tartalmakat nem mindig lehet szabadon elvinni, átvenni. A Facebook és a többi információs közösségi médiafelület tehát nem olyan, mint az utcai lomtalanítás, onnan nem lehet mindent hazavinni, ami csak tetszik. Bizonyos esetekben azonban mégis. Hogy mikor, arról a médiahatóság adott útmutatást.
Mind többször hallani, hogy a közösségi média egyre inkább az álhírek, a hitvány információk és performanszok gyűjtőhelyévé silányul. Ennek ellentmond, hogy megannyi olyan tartalom lelhető fel a különféle platformokon, amelyeket utóbb – bármilyen céllal – idéznénk. De milyen szabályok kötik azt, aki részben vagy egészben átvenné mások bejegyzését? A kérdést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakemberének, Fáczán Gábornak tette fel a Médiapiac.com.
Előnyben a humorista
A szervezet Online Platformok Főosztályának vezetője azzal kezdte: attól függ, milyen minőségű tartalomról van szó. Ha szerzői alkotásról, vagyis például zenéről, videóról, irodalmi műről, úgy a szerzői jog szabályai alapján feltételezni lehetne, hogy minden esetben engedélyt kellene kérni az eredeti alkotás szerzőjétől, hogy posztolni lehessen a tartalmakat. – Ugyanakkor – mutatott rá a főosztályvezető – akadnak bizonyos kivételek.
A felhasználók mások posztjait engedély nélkül is felhasználhatják, ha kritikát fogalmaznának meg azzal kapcsolatban, ha paródiát készítenének, de akkor is, ha véleményüket fejeznék ki vagy tudósítanak, beszámolnak róla. A kutatás is olyan eset lehet, amikor nem kell beszerezni a bejegyzés eredeti szerzőjének engedélyét.
A főosztályvezető megemlítette, a kérdés kapcsán maga a Facebook is ad iránymutatást arról, miként érhető el, hogy a felhasználó által közzétett tartalom ne sértsen szerzői jogot. Eszerint attól, hogy egy tartalmat megvásárolt az adott felhasználó, vagy az interneten talált egy képet, amit posztolni szeretne, még megsértheti a szerzői jogot. A platform ezért azt tanácsolja, hogy védett tartalom megosztása előtt általában véve tanácsos írásos engedélyt kérni a szerzőtől. – Egy ismert sportolóról készült kép közzététele előtt érdemes tájékozódni, hogy az adott felvétel élvez-e szerzői jogi védelmet. Ha igen, engedélyt kell kérni a fotó eredeti posztolójától – húzta alá Fáczán Gábor.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett, sokan idejük igen jelentős részét töltik ezen a felületen. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, fénykép.
Jakubász Tamás