Médiapiac
Mozgókép minden platformon – mennyiség és minőség
A Médiapiac 2016 konferencia mozgóképes szekciójának második felében a sales house-ok és a nagy kereskedelmi televíziók vezetői mellett a print és online fókuszú kiadók is elmondták, milyen szerepe van stratégiájukban a mozgóképes tartalmaknak, illetve a Netflix hazai lehetőségeit is boncolgattuk.
Hogyan látja a helyzetet egy olyan cég első embere, amelynél a hazai médiapiac költéseinek jelentős hányadáról döntenek? Lukács Csaba, a piacvezető Atmedia ügyvezető igazgatója szerint a mai turbulens környezetben két dolog biztos: hogy változás van, és hogy verseny uralkodik. Esetükben ez azt is jelenti, hogy az utóbbi időben nagyot nőttek, és tévés sales house-ként jelenleg tizenegy médiatulajdonost képviselnek, köztük vezető nemzetközi cégek csatornáit.
 |
| Fotó: Lukács Csaba |
Mindez a számok nyelvén azt jelenti, hogy míg a tavalyi év végén a közönségarány 25 százalékát mondhatták magukénak az általuk értékesített csatornák, addig mostanra 55 százalékra ugrott ez az arány. A mostanra kivívott elsőséggel pedig elérték a 2010-es induláskor kitűzött céljaik közül a piac megváltoztatását és a tematikus piac építését. Dolguk továbbra is akad, mert a televízió hirdetési médiumként hasít, de meg kell küzdenie az első helyért. Viszont épp a rivális online platformon jelentek meg olyan új, potens hirdetők, akiket a tévés piacnak is be kell csatornáznia. Adottságaik ehhez megvannak: a tévé éri el napi szinten a legtöbb nézőt, a médiumra fordított idő pedig négy óra körüli, ami közel duplája az online-ra szántnak. A „televízió ugyanis elad, és egy nagyon-nagyon jól működő médium”, amely a leggyorsabban és legköltséghatékonyabban jut el a fogyasztókhoz – és szerintük ez a következő években sem fog változni.
Az ezt követő kerekasztal-beszélgetés tanulsága az volt, hogy mindenki örömmel tekint a kihívások és a változások elébe. Jánosi Péter (Viacom) úgy fogalmazott, ők már három éve készültek a most lezajlott turbulenciákra, folyamatosan terjeszkednek a környező országokban. A Comedy Central és a Nickelodeon különösen jól teljesít, de a nézettségük csoportszinten is 25 százalékkal nőtt. Györke Zoltán (Lapcom) arról emlékezett meg, hogy cégük három éve tulajdonosváltáson esett át. A nyomtatott sajtó egyszerre folyamatos küzdelem és innovációs kényszer, miközben a számaik változatlanul jók. Door Tamás (Mediaworks) szintén egy nemrégiben tulajdonost és számos portfólióelemet cserélt kiadó képviseletében szólalt meg. Számukra idén a labdarúgó-Európa-bajnokság és az olimpia hozhat extra bevételeket, annak ellenére, hogy a bónusztörvény okozott némi fennakadást az üzletmenetben. Csikesz Erika (TV2) úgy fogalmazott, a legnagyobb változások a TV2-csoportnál történtek. Ők a kreatív megoldásokra, a szponzorációkra, a tartalmi együttműködésekre fókuszálnak, ebben ma már az ügynökségek is egyre inkább együttműködő partnerek. Faludi Péter (Atmedia) szóba hozta az év végi nagy átalakulásokkal járó bizonytalanságot, ami miatt nem sikerült időben megkötni az éves dealeket, de tavaszra ők is utolérték magukat, és a terveknek megfelelően teljesítenek.
 |
Majd Dudás Gergely, az RTL Magyarország kereskedelmi igazgatója, az R-Time ügyvezető igazgatója ütköztette negyedórában a mennyiségi és a minőségi hirdetési szempontokat a reklámpiacon.
Pedig ez a szegmens túlmozgásos: bármilyen irányba is változzon a GDP, azt hagyományosan túlteljesíti. Kivételt jelentett azonban az elmúlt év, amikor is (állami reklámköltések ide vagy oda) mindkét mutató 3 százalékos emelkedést produkált net net alapon. Az idei első negyedévben pedig úgy stagnált a piac, hogy több tévés reklámidőt értékesítettek, ami egyszerűen kifejezve árcsökkenést jelent. A kérdés tehát az, hogy a megtakarítást újabb hirdetésekre költi-e az ügyfél, vagy a kasszájában hagyja. A másik következmény, hogy elharapóznak a hosszabb reklámblokkok, annak ellenére, hogy nézői visszaidézettségük rosszabb, mint a rövidebbeké.
 |
| Fotó: Dudás Gergely |
A két nagy kereskedelmi tévé programfőnöke, Kolosi Péter és Ökrös Gergely a délutáni kerekasztal-beszélgetés során egyetértett abban, hogy vajmi keveset változott egy évtized alatt a nézői ízlés: szórakoztató műsorok, show-k, klasszikus drámák, zene – sorolta a TV2-s szakember, míg RTL-es kollégája azt jegyezte meg, a korábban sikeres műsortípusok akár pár év pihenő után is jól teljesítenek. Abban sem volt különbség kettejük között, hogy kedveltek a hazai gyártású produkciók. Az MTVA-s Gyurity Mónika azt emelte ki, hogy kitart a gasztroőrület, amiben még további szufla is van, a nézők pedig jobban megtalálják az igényes tartalmakat. A hazai Viasat– és a regionális AXN-csatornákat programirányító Temesvári Marietta arra helyezte a hangsúlyt, hogy az emberek „bizonyos tartalmakat bizonyos helyeken fogyasztanak”; tíz éve a nagy hollywoodi sorozatok reneszánszát éltük, ma ezek már kisebb csatornákra szorulnak ki. Kabai Zoltán, a Viacom regionális programigazgatója – némi derültséget kiváltva – azzal rukkolt elő: ők vicces sorozatokat adnak, és azoknak, köszönik, jól megy, mert „a humort mindenhol szeretik”.
 |
Aztán a kora esti videó-kerekasztalon egyértelművé vált, ma már a kötelező kategóriába tartozik a kiadók számára a mozgókép. Steff József (Central Média) hangsúlyozta, ők rendelkeznek a piacon az egyik legnagyobb video inventoryval. György Bence (Origo) sokáig volt televíziós, most pedig az általa vezetett Origo a New Wave Mediával, valamint a szintén hozzájuk tartozó LifeNetwork és OzoneNetwork televízióval együtt a mozgóképes tartalomgyártás egyik meghatározó szereplője, tíz-tizenkét ember foglalkozik ilyen tartalmak előállításával. Bíró Pál (Google) személyében pedig a világ legnagyobb mozgókép-szolgáltatója, a YouTube képviseltette magát a beszélgetésben. A mozgóképes tartalomgyártás minden piaci szereplő számára prioritás, de hogy ezek a produktumok mikorra fogják fedezni a rájuk fordított összegeket, még nemigen lehet megmondani.
 |
A délután utolsó kerekasztal-beszélgetésében a performancia kérdésköre került terítékre, amely mint szó nem népszerű, de mint tevékenység mindenki számára kötelező. Sipos Balázs (Boehringer Ingelheim) elmondta, a gyógyszeriparban korlátozott a salesadatokhoz való hozzáférés, de a fogyasztókat bizonyos aktivitások kapcsán ők is képesek elérni, mélyebben meg tudják ismerni, és igyekeznek menet közben is alakítani azokat a kampányokat, amelyeknél ez lehetséges. Tóth Ákos (Vodafone) online értékesítéssel foglalkozik, leadeket gyűjt attól a pillanattól kezdve, hogy a látogató találkozik a márkával, egészen addig, amíg a futár visszaérkezik az aláírt szerződéssel, így a teljes folyamatra rá kell látnia, és ha szükséges, bármikor belenyúlnak a futó kampányokba. Török Judit (MediaCom) hangsúlyozza, hogy a full performance kampányok esetében szó szerint vehetjük az azonnali visszajelzés igényét, az eredmények folyamatos elemzését, de az „átlagos” kampányok esetében is minimum heti értékelést tartanak szükségesnek.
 |
Sági Ferenc, az NRC marketingkutatója, tanácsadója annak járt utána közel fél órában, hogy nagyobb-e a füstje a Netflix pár hónapja bejelentett globális terjeszkedésének, mint a lángja. Saját kutatásuk alapján arról beszélt: fél évtized alatt 23-ról mintegy 80 millióra nőtt a Netflix-előfizetők tábora, a bővülés egyik oka, hogy tavaly amerikai jelenségből globális rendszerré vált a szolgáltatás. Az USA háztartásainak 51 százalékában érhető el a kínálat, míg Nyugat-Európában 30 százalék körüli ez az arány. Magyarországon öt héttel a bevezetés után 28 százalék volt a netezők körében a lehetőséget ismerők mértéke, és 2 százalék azoké, akik már kipróbálták – ez pedig messze elmaradt a kutatói várakozásoktól.
A csekély itthoni mutatók okaként említette a szakember az erős hazai lineáris televíziózást, de azt is, hogy a Netflix kínálatából hiányoznak a valóságshow-k, a beszélgetős és a hírműsorok. „A másik probléma, hogy sokaknak nincs igényük a friss tartalomra” – mondta, megjegyezve: a megkérdezettek 41 százaléka akár fél évet is hajlandó várni, hogy a bemutató után megnézzen valamilyen tartalmat, s hasonló azok aránya, akik egy egész esztendőnyi várakozást is elfogadhatónak találnak. Ráadásul a Netflixről hiányzik a „magyarul beszélő” tartalom, miközben hazánkfiai négyötöde nem hajlandó lemondani a szinkronról. A nagy felbontást vagy a könnyen kezelhető menüt ugyanakkor nemigen díjazza a magyar közönség, valamint hasonló sorsra jutott a cizellált ajánlórendszer is. Az elérhető filmek alacsony száma és a magyar menürendszer hiánya ugyancsak problémát jelent – sorolta a szakember a gondokat. Majd megtoldotta ezt azzal: nagyon nehéz lesz legyőzni a torrent iránti lelkesedést, amelyet kétmillió honfitársunk mutat. „Lehet, hogy a lineáris televíziózásnak egyszer vége lesz Magyarországon, lehet, hogy ez a Netflixnek lesz köszönhető, de ettől még nagyon-nagyon messze vagyunk” – vont mérleget a szakember.
 |
| Fotó: Sági Ferenc |
A napot az Országos Média Diákverseny győztes csapatának prezentációja zárta, amellyel azt bizonyították, az Y generáció tagjai a közhiedelemmel ellentétben igenis elérhetőek, csak meg kell találni a megfelelő csatornákat és üzeneteket.
 |
A szekcióbeszámoló első részét itt olvashatják.
(Az írás – a Médiapiac, Kutatás és PR konferenciáról szóló egyéb beszámolókkal együtt – elsőként a Médiapiac 2016/5-6. számában jelent meg.)
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás