Médiapiac
Mozgókép minden platformon – nők és férfiak, lineáris és VOD
Az elmúlt hónapok legmozgalmasabban változó szegmense a televízió volt, így a Médiapiac 2016 konferencia nyitó napjának délutánján egy teljes szekciót szenteltünk a mozgóképes világnak.
Igaz volta ellenére is meglepő felütéssel kezdte a délutáni tévés szekció első előadását Incze Kinga, a Mrs. White Media Consulting ügyvezetője: bár az előző évszázadban is számos új szereplő, technológia tűnt fel a mozgóképpiacon, a tradicionális médiafogyasztást befolyásoló tényezők zöme 2000 után jelentkezett. Amikor riadtan kapkodjuk a fejünket, hogy mi lesz a tévézéssel, elaprózódik, hova tűnnek a fogyasztók, nagyon fontos, hogy legyenek a piac egészét vizsgáló, átfogó mérések – jegyezte meg a szakember, megtoldva ezt azzal, hogy a közönség mindenképpen televíziózik, a nagyobb kínálat pedig – a long tail logika mentén – inkább fokozza, mint csökkenti a tévézési hajlandóságot.
 |
| Fotó: Incze Kinga |
Vörös Csilla, a Nielsen Közönségmérés ügyvezető igazgatója előadásában visszaugrott a női-férfi koordináta-rendszerhez. Eszközellátottságban – lévén a tévénézés otthoni-családi műfaj – a digitalizáció és a fogható csatornaszám terén értelemszerűen nincs releváns eltérés a nemek között. Más a helyzet viszont az okostelefon-, a számítógép- vagy az internethasználat, esetleg a televízió-műsorok netről letöltése esetében. Itt ugyanis már pár százalékos előnyre tettek szert a férfiak. A nők ugyanakkor jelentősen hosszabb időt szánnak a tévéképernyő előtt ülésre – akárcsak a kis háztartásban élők, az 50 év felettiek, az alacsonyabb végzettségűek és/vagy társadalmi státuszúak, valamint a 40 évnél idősebb egyedülállók.
A nők egész nap nagyobb arányban tévéznek, s hétvégén is hamarabb látnak neki médiafogyasztani – de a dolog nem előre kódolt, derült ki az előadásból. A felnőttkor küszöbéig ugyanis gyakorlatilag percre megegyezik a két nem televíziózással töltött ideje, s ekkor kezd csak a két index különválni, az eltérés pedig az 50 felettieknél tetőzik.
Ugyanez az eredmény, ha nem az egyes adókat, hanem a műsorok nézettségét vesszük górcső alá. A nagy produkciók (például a tehetségkutatók) mindenkit érdekelnek, az akciófilmek és a sportműsorok azonban értelemszerűen inkább a férfiközönséget vonzzák, míg a nők nagyobb arányban választják a főzős programokat.
 |
| Fotó: Vörös Csilla |
Ez a minta jelenik meg az internetről való letöltések esetében is: ugyanazok a topműsorok, és egyezik a letöltésük nemi aránya is. Jelentős eltérés viszont, hogy míg a nők kétharmada tölti egyedül idejét a tévéképernyő előtt, addig a férfiaknál éppen meghaladja az 50 százalékot a magányosan televíziózók aránya. A nőknél a kor előrehaladta, az alacsonyabb végzettség és a digitális vétel növeli az egyedül tévézés valószínűségét. Ahogy az is, ha többen vannak odahaza, vagy több eszközön osztoznak. A hirdetésipar nyelvére lefordítva mindez azt jelenti, hogy a GRP-tömeg közel 60 százaléka a nőkre esik – közülük 3,5 milliót lehet tévéreklámmal elérni, míg a férfiaknál 2,8 milliós ez a tábor. Előbbiek 97, utóbbiak 79 reklámot látnak naponta a televízió-képernyőn megjelenni – ez pedig különösen akkor fontos, ha tudjuk, hogy a nők teszik ki a fő bevásárlók 81 százalékát. A tévé tehát továbbra is remek megoldás, ha tömeges elérést akar szerezni a hirdető, míg az egyedire ott az internet – szólt a szakember summázata.
A lekérhető szolgáltatások rejtelmeibe avatta be a szépszámú közönséget John Rossiter, a Sony Pictures Television Networks (SPT) közép-európai főnöke, azt a kérdést boncolgatva, helyettesíti-e vagy kiegészíti a lineáris kínálatot a VOD. Gyorsan le is tette a garast amellett, hogy bizony nagyon hamar komplementer szolgáltatássá fog válni a VOD. A térség tizenhárom piaca közül, amelyen jelen van az SPT, a lengyelre, a magyarra és a románra mint a legaktívabbakra fókuszálva arról beszélt, stabil, európai összehasonlításban egészségesen növekedő és tévédominanciájú piac ezek mindegyike. A digitális környezethez adaptálódást tekintve ugyanakkor mindhárom a sereghatók között van. Lengyelországban félszáz VOD-szolgáltató működik a piacon, de hatásuk alig érezhető – ez is mutatja, hogy továbbra is erősek a lineáris televíziózás bástyái.
 |
| Fotó: John Rossiter |
Más kérdés, hogy az érdeklődés növekszik a lekérhető szolgáltatások iránt (bár a fogyasztásban ez ma még nemigen jelenik meg). Ezt pedig csak erősíti, hogy az Egyesült Államokhoz képest itt sokkal alacsonyabb a kábeltévé-előfizetések ára, a közönség pedig nem hajlandó fizetni olyasmiért, amit ingyen is elérhet, még ha ez illegális tartalomletöltéssel, magyarán kalózkodással jár is. John Rossiter szerint a régióban a következő pár év alatt megerősödő VOD-szolgáltatások esélye az, hogy a lineáris fogyasztás mindinkább a háttértévézés irányába tolódik, aki pedig többet akar, vagy mélyebben érdeklődik egy-egy téma iránt, az elindul a lekérhető szolgáltatások irányába.
Ugyanezt a témát boncolgatta más szempontból a következő kerekasztal-beszélgetés: király-e még a tévé, vagy az online már vitte, viszi a piacot. Pellion Ágnes Gabriella, a Coca-Cola Magyarország kommunikációs igazgatója arról beszélt: annyira sokszereplős, sokváltozós történetben mozognak, hogy a hirdetőknek gyakran kampányról kampányra kell áthangolniuk, függően attól, éppen milyen célcsoportot akarnak megszólítani. Ehhez pedig jól jön a felhasználókkal közeli kapcsolatot adó online platform. Bacsa Gábor, a Carat Hungary 21 Média ügyvezetője szavaiból pedig az derült ki, hogy nemigen akad fix pont: változnak a hirdetői igények éppúgy, mint a piaci trendek és maguk a fogyasztók (és elvárásaik) is, ezzel kell lépést tartaniuk az ügynökségeknek. És ebben a játékban még a tartalmak azok, amelyek kevésbé rugalmasan idomulnak, miközben a fogyasztó egyre nagyobb beleszólást akar abba, mit és hogyan kap meg. A ki a király? kérdésre válaszolva azt mondta a szakember, „a vastrón üres”, és egyhamar nem is dől el, kié lesz, hiszen több segítséggel, erősebb visszajelzésekkel és platformmixszel jelentősen növelhető a kampányok hatékonysága.
A rugalmas helyzetkezelésre hozott példát Németh Ottó, a Henkel Beauty Care üzletágának vezetője: akciókkal tűzdelt Glamour-hétvégéjükre – a tavalyi tapasztalatok alapján – szinte bezárták a céget, hogy mindenki pakoljon az üzletekben, ezzel készülve fel a vevőcunamira. Amúgy ők továbbra is el tudják érni a tévével azt a törzsvásárlói kört, amelyik a forgalom oroszlánrészét adja, még ha az új generációkra finomhangolniuk is kell. Az ügynökségek szerepét pedig éppen abban látta a szakember, hogy mihamarabb és minél mélyebben fel tudják mérni a piaci változásokat és a versenytársak mozgását.
A médiapiac olyan divatbemutató, ahol a szereplők ugyanazok, legfeljebb gyakrabban öltöznek át – modellezte a helyzetet Vérten Sándor, a Porsche Hungaria kommunikációs igazgatója, hozzátéve, hogy a járműszektor volt az egyik olyan ágazat, amelyik a legjobban megszenvedte a válságot. Eközben pedig rá kellett jönniük, hogy „nem létező vásárlónak nem kell hirdetni”, de az új eszközök mellett a tévéről nem tudnak lemondani. Az elmúlt tíz évben a médiamixük 20-25 százalékát kitevő televízió most 30 százalékon van – nagyjából ott, ahol az annak idején 5 százalékról induló online költés.
A szekcióbeszámolót holnap folytatjuk.
(Az írás – a Médiapiac, Kutatás és PR konferenciáról szóló egyéb beszámolókkal együtt – elsőként a Médiapiac 2016/5-6. számában jelent meg.)
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás