Tanulságos előadást tartott első magyarországi látogatásán, Budapesten a Mr. Magazine-ként ismert Samir Husni a nyomtatott média (közel)múltjáról és jövőjéről.

Állítása szerint 2008-ban kettős sokk érte a kiadók vezetőit: a gazdasági válság és az okoseszközök fémjelezte technológiai robbanás. És erre testületileg hibás választ adtak: egyfajta szerelmi viszonyt kezdtek a digitális világgal, a printben megtermelt pénzeket számolatlanul, gyakran valódi üzleti modellek nélkül csoportosítva át a digitális világba – melyről mára kiderült, hogy egy költséges, de terméketlen románc volt. Miközben egyes piacokon – például az Egyesült Államokban – pusztító módon csökkentették az előfizetések díjait vagy a vállalt példányszám teljesítése érdekében ingyen osztogatták a lapokat, a digitális fogyasztók monetizálása nem járt átütő sikerrel. Problémát jelent a reklámblokkolók egyre szélesebb körű elterjedése, az adatvédelmi aggályok, valamint az ún. Trash Audience jelensége is. Ez utóbbi nem emberi minőségre utal, hanem arra a tényre, hogy az online kiadványok hirdetései sokszor olyan tömegeket érnek el, akiknek egyébként sem lenne módja igénybe venni a reklámozott terméket vagy szolgáltatást.

Mr. Magazine álláspontja szerint a kulcs nem az olvasók száma, hanem azok az olvasók, akik számítanak. Ezért mindenképpen a közönséget kell az első helyre tenni a kiadói stratégiákban, természetesen nem megfeledkezve a hirdetők kiszolgálásáról sem.

Félreértés ne essék, Mr. Magazine is állítja, hogy jelenleg a digitális világban élünk és senki sem engedheti meg magának, hogy ne nyisson ebbe az irányba is, de a nyomtatott termékek – legyen szó napilapról, magazinról, könyvekről vagy DM-ről – világában a többcsatornás modellek jelentik a jövőt.

A visszarendeződés jelei már látszanak: növekszik az offline bevételek aránya, egyre több új magazin jelenik meg (különösen rétegmagazinok, mint például a Fit Pregnancy, a Vintage Fire Trucks vagy a philadelphiai meleg közösséget célzó Focus), online médiumok nyomtatott magazinokat adtak ki, a hagyományos lapok pedig egyre vastagabbak, jobb minőségű papíron, nagyobb méretben készülnek vagy tematikus mellékletekkel bővülnek. Mindeközben az olyan kísérletek, mint például az Apple Newsstand, a táblagépen megjelenő magazinok vagy akár a hagyományos honlap, gyakorlatilag megbuktak.

A printnek megvannak a maga fogyasztási szokásai, helyszínei; biztosítja azt az énidőt, amikor a többképernyős tartalomfogyasztás és a folyamatosan érkező zavaró ingerek után megpihenhetünk. Az online eszközök pedig forgalmat terelhetnek a nyomtatott formátumok felé. Ezen a téren az új hívószó a notifications: online csatornákon felhívni a figyelmet arra, amit printben mindenképpen el kell olvasni, meg kell nézni. A képes történetmesélés legjobb platformja is a nyomtatott sajtó maradt.

A verseny az időért és a felhasználó figyelméért folyik.

Fontos, hogy olyan tartalmat nem érdemes kínálni, amit a felhasználó az interneten is pillanatok alatt megtalál: szükséges, elégséges és releváns termékeket kell fejleszteni, és törekedni kell az olvasók bevonására. Ideális esetben egyfajta függőség alakul ki a lap és az olvasója között: így lehet minden egyes szám címlapján csodadiétát, hasizomgyakorlatokat vagy szexpózokat kínálni úgy, hogy a vásárló mégis mindig visszatérjen.

 

Mr. Magazine néhány gyakorlati tanácsot is megosztott a hallgatósággal:

  1. Legyünk tartalomkurátorok! Az interneten minden fent van, sok értéktelen vagy káros tartalom is. Mutassunk irányt!
  2. Elemezzük az adatokat és információkat! Két irányban is: egyrészt ismerjük meg minél jobban az olvasónkat, másrészt egyszerű információközlés helyett világítsuk meg a hátteret, összefüggéseket is!
  3. Adjunk megoldásokat! Az olvasóknak problémáik vannak, melyekre válaszokat keresnek.
  4. Legyünk mesterei a véleményeknek! Amit egyszer kinyomtattunk, azt nem tudjuk úgy megváltoztatni, mint ami online jelent meg.
  5. Teremtsünk élményeket! A tartalomszolgáltatás – bár még mindig a szakma alapja – önmagában már nem elég.
  6. Alakítsunk ki függőségeket! Adjunk mind többet ugyanabból.
  7. Legyünk szellemes történetmesélők! Az emberek még mindig vevők a történetekre.
  8. Gerjesszünk érzelmeket!
  9. Legyünk újítók a printben! Csináljunk olyat – tartalomban, technikában -, amit más még nem, amit érdemesnek tartanak a megőrzésre!
  10. Mi van ebben számomra? (What Is In It For Me?) Erre a kérdésre gyors, rövid és vonzó válaszokat kell tudnunk adni az olvasók, a hirdetők és önmagunk felé is.

Önmagunk legnagyobb ellenségei vagyunk. Felültünk a printet temető jóslatoknak, miközben senki nem temeti a digitálist azért, mert a Yahoo!-tól vagy a Mashable-től rengeteg munkatársat elbocsátottak, senki nem kelti a televízió halálhírét azért, mert műsorok jönnek és mennek. Valamennyi iparágnak megvannak a természetes ciklusai, amelyekhez alkalmazkodnunk kell. Ehhez a nyomtatott médiában is szükség lehet őrségváltásra: a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező, inkább már „renovatív” generáció mellett helyet kell adni az innovatív fiataloknak is, akik testközelből érzik az új világ működését, változásait – hívta fel a figyelmet Samir Husni.



Egyedi olimpiai élményt nyújtanak

16 órája

A legnagyobb olasz mobilszolgáltató ügyfelei számára mobilon, szélessávon és ultra-szélessávon is elérhető lesz a 2018-as és a 2020-as olimpia.