Médiapiac
Mr. Magazine Budapesten
Tanulságos előadást tartott első magyarországi látogatásán, Budapesten a Mr. Magazine-ként ismert Samir Husni a nyomtatott média (közel)múltjáról és jövőjéről.
Állítása szerint 2008-ban kettős sokk érte a kiadók vezetőit: a gazdasági válság és az okoseszközök fémjelezte technológiai robbanás. És erre testületileg hibás választ adtak: egyfajta szerelmi viszonyt kezdtek a digitális világgal, a printben megtermelt pénzeket számolatlanul, gyakran valódi üzleti modellek nélkül csoportosítva át a digitális világba – melyről mára kiderült, hogy egy költséges, de terméketlen románc volt. Miközben egyes piacokon – például az Egyesült Államokban – pusztító módon csökkentették az előfizetések díjait vagy a vállalt példányszám teljesítése érdekében ingyen osztogatták a lapokat, a digitális fogyasztók monetizálása nem járt átütő sikerrel. Problémát jelent a reklámblokkolók egyre szélesebb körű elterjedése, az adatvédelmi aggályok, valamint az ún. Trash Audience jelensége is. Ez utóbbi nem emberi minőségre utal, hanem arra a tényre, hogy az online kiadványok hirdetései sokszor olyan tömegeket érnek el, akiknek egyébként sem lenne módja igénybe venni a reklámozott terméket vagy szolgáltatást.
Félreértés ne essék, Mr. Magazine is állítja, hogy jelenleg a digitális világban élünk és senki sem engedheti meg magának, hogy ne nyisson ebbe az irányba is, de a nyomtatott termékek – legyen szó napilapról, magazinról, könyvekről vagy DM-ről – világában a többcsatornás modellek jelentik a jövőt.
A visszarendeződés jelei már látszanak: növekszik az offline bevételek aránya, egyre több új magazin jelenik meg (különösen rétegmagazinok, mint például a Fit Pregnancy, a Vintage Fire Trucks vagy a philadelphiai meleg közösséget célzó Focus), online médiumok nyomtatott magazinokat adtak ki, a hagyományos lapok pedig egyre vastagabbak, jobb minőségű papíron, nagyobb méretben készülnek vagy tematikus mellékletekkel bővülnek. Mindeközben az olyan kísérletek, mint például az Apple Newsstand, a táblagépen megjelenő magazinok vagy akár a hagyományos honlap, gyakorlatilag megbuktak.
A printnek megvannak a maga fogyasztási szokásai, helyszínei; biztosítja azt az énidőt, amikor a többképernyős tartalomfogyasztás és a folyamatosan érkező zavaró ingerek után megpihenhetünk. Az online eszközök pedig forgalmat terelhetnek a nyomtatott formátumok felé. Ezen a téren az új hívószó a notifications: online csatornákon felhívni a figyelmet arra, amit printben mindenképpen el kell olvasni, meg kell nézni. A képes történetmesélés legjobb platformja is a nyomtatott sajtó maradt.
Fontos, hogy olyan tartalmat nem érdemes kínálni, amit a felhasználó az interneten is pillanatok alatt megtalál: szükséges, elégséges és releváns termékeket kell fejleszteni, és törekedni kell az olvasók bevonására. Ideális esetben egyfajta függőség alakul ki a lap és az olvasója között: így lehet minden egyes szám címlapján csodadiétát, hasizomgyakorlatokat vagy szexpózokat kínálni úgy, hogy a vásárló mégis mindig visszatérjen.
Mr. Magazine néhány gyakorlati tanácsot is megosztott a hallgatósággal:
- Legyünk tartalomkurátorok! Az interneten minden fent van, sok értéktelen vagy káros tartalom is. Mutassunk irányt!
- Elemezzük az adatokat és információkat! Két irányban is: egyrészt ismerjük meg minél jobban az olvasónkat, másrészt egyszerű információközlés helyett világítsuk meg a hátteret, összefüggéseket is!
- Adjunk megoldásokat! Az olvasóknak problémáik vannak, melyekre válaszokat keresnek.
- Legyünk mesterei a véleményeknek! Amit egyszer kinyomtattunk, azt nem tudjuk úgy megváltoztatni, mint ami online jelent meg.
- Teremtsünk élményeket! A tartalomszolgáltatás – bár még mindig a szakma alapja – önmagában már nem elég.
- Alakítsunk ki függőségeket! Adjunk mind többet ugyanabból.
- Legyünk szellemes történetmesélők! Az emberek még mindig vevők a történetekre.
- Gerjesszünk érzelmeket!
- Legyünk újítók a printben! Csináljunk olyat – tartalomban, technikában -, amit más még nem, amit érdemesnek tartanak a megőrzésre!
- Mi van ebben számomra? (What Is In It For Me?) Erre a kérdésre gyors, rövid és vonzó válaszokat kell tudnunk adni az olvasók, a hirdetők és önmagunk felé is.
Önmagunk legnagyobb ellenségei vagyunk. Felültünk a printet temető jóslatoknak, miközben senki nem temeti a digitálist azért, mert a Yahoo!-tól vagy a Mashable-től rengeteg munkatársat elbocsátottak, senki nem kelti a televízió halálhírét azért, mert műsorok jönnek és mennek. Valamennyi iparágnak megvannak a természetes ciklusai, amelyekhez alkalmazkodnunk kell. Ehhez a nyomtatott médiában is szükség lehet őrségváltásra: a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező, inkább már „renovatív” generáció mellett helyet kell adni az innovatív fiataloknak is, akik testközelből érzik az új világ működését, változásait – hívta fel a figyelmet Samir Husni.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció