Kövess minket!

Médiapiac

NMHH: újabb taggal bővül a Bűvösvölgy-hálózat

Újabb taggal bővül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) médiaértést oktató Bűvösvölgy-központjainak hálózata – jelentette be Karas Monika, az NMHH elnöke.

Mint elmondta, Sopronban, saját épületükben rendezik be mintegy 840 négyzetméteren azt a központot, amelynek hat stúdiójában hét oktató nyújt majd képzést az oda érkező fiataloknak, várhatóan jövő ősztől.

A soproni központ különlegességeként említette, hogy ott rendeznek majd először az internetes videónapló-készítéssel (vlogolással) kapcsolatos foglalkozásokat.

Karas Monika jelezte: a 2014-ben megnyílt fővárosi központ foglalkozásain eddig 26 ezernél több, a tavaly nyílt debrecenién közel hétezer fiatal vett már részt, az érdeklődés mértékét pedig jól mutatja, hogy a helyek “a legkelendőbb koncertjegyeket megszégyenítő gyorsasággal fogynak el”.

Közlése szerint az a cél, hogy maximum két és fél órányi buszúttal elérhetők legyenek az iskolai csoportok számára ezek a központok, így a jövőben az ország kétharmadát le tudják fedni így. Azokat a diákokat, akikhez még nem ér el ilyen módon a Bűvösvölgy, közösségi felületeken, illetve tanáraikon keresztül szólítják meg. A jövőbeni helyszínekről még nem döntöttek.

Az NMHH elnöke hangsúlyozta: feladatuk, hogy mindenki számára biztosítsák az információs és kulturális javakhoz való egyenlő hozzáférést. Ehhez fogyasztói, felhasználói tudatosságra van szükség, a szükséges ismeretek átadását viszont érdemes minél korábban elkezdeni – fűzte hozzá.

A fogyasztói tudatosság erősítése kapcsán Karas Monika szólt arról is: 2011-es elindítása óta négyezernél több bejelentés érkezett internetes jogsegélyszolgálatukhoz; ezek többsége az érintett hozzájárulása nélkül közzétett tartalommal volt kapcsolatos, de fordultak hozzájuk zaklatási, pedofil és kábítószer-fogyasztást propagáló tartalom miatt is.

Katona Gergely, a digitálisműveltség-fejlesztési osztály vezetője tavaly év végi, a fiatalok médiahasználatáról szóló kutatásuk eredményeiről beszámolva elmondta: a 13-14 éves korosztálynál már nagyobb szerepet kap a számítógépnél a mobiltelefon, amely a 15-16 évesek körében előzi meg fontosságban a tévét.

Kétezer szülő és ugyanennyi – 7-16 éves – gyerek alkotta reprezentatív mintán végzett kutatásuk azt mutatja: a 7-8 évesek 14 százalékának, a 9-10 évesek felének, majd 16 éves korig a gyerekek egyre nagyobb többségének van mobilja, ami az esetek 88 százalékában okostelefon. A 9-10 évesek 19 százaléka már annak ellenére jelen van valamelyik közösségi oldalon, hogy a csatlakozás alsó korhatára 13 év.

A magyar fiatalok átlagosan 11 és fél éves koruktól vannak jelen a közösségi médiában, általában 3-4 helyen; a legnépszerűbb körükben a Facebook, a Youtube és az Instagram.

Közlése szerint a kutatók azt tapasztalták, hogy a mobillal rendelkező 11-13 évesek családjainak mintegy felénél nincsen se előzetes szabály, se utólagos ellenőrzés azzal kapcsolatban, milyen tartalmakat internetes fogyaszthatnak, mit tölthetnek le, miben vehetnek részt mobileszközükön a fiatalok, ha pedig van ilyen szabály, az elsősorban költségoldalról fogja fel a kérdést – írja az MTI.

Az internethasználat vizsgálatakor a kutatók azt tapasztalták, hogy a 9-10 évesek negyede még nem használja a világhálót, de a 15-16 éveseknél is még négy százalék ez az arány, ők jellemzően a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokból kerülnek ki.

A szakember problémaként említette, hogy a fiatalok nagyon könnyen adnak meg az interneten olyan sokféle adatot magukról, amelyek révén pontosan beazonosíthatóak, például lakhelyüket, életkorukat, iskolájukat, telefonszámukat.

Takách-Batta Zsuzsanna, az NMHH kommunikációs igazgatója kérdésre válaszolva elmondta: azt látják reálisnak, hogy kétévente ismétlik meg ezt a kutatást.

Szólt arról is: a júliusban elindult első hullám után ősszel kezdődik megfélemlítés-ellenes kampányuk második menete; ennek célja, hogy emojik (internetes hangulati jelek) révén tudatosítsák a felnőttekben és a gyerekekben is, hogy fel lehet, és fel is kell lépni a világhálón megjelenő, ellenük irányuló támadásokkal szemben.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom