Szauer Péter, a HVG Kiadó vezérigazgatója a 4. PR Akadémia első napján tartott előadásában nem festett optimista képet a helyzetről: az objektív tényektől függetlenül az érzelmek és előítéletek uralkodnak, ezek formálják a közvéleményt. Folyamatos az ellátás hamis hírekből és a kereslet is nagy irántuk – mondta.

Visszaemlékezése szerint a HVG 1979-es indulásakor két nagy példakép lebegett a szemük előtt: a New York Times és a The Economist. Mindkét lap nagyon sok embert foglalkoztatott annak idején a tények ellenőrzésére, és a HVG-nél is 15 fős volt az erre hivatott csapat. Első főnöke szavai szerint a cél az volt, hogy a lap cikkeiről az adott szakmában dolgozók úgy érezzék, hiba nincs bennük – vitatkozni persze lehetett a tartalmukkal.

Mára a lapelőállítás és a tájékozódás sebessége is megnőtt.

Kevés helyen van olvasószerkesztő, korrektor pedig szinte sehol – az ő feladatukat az online olvasók töltik be.
És a gyorsulás, a hibák szaporodása nem áll le. Ebben a környezetben a szándékos álhírterjesztők is egyre sikeresebbek, egyre nagyobb sztorikra képesek. A technika ott tart, hogy képben és hangban is tökéletes hamisítványok állíthatók elő.

Az olvasók sem segítenek a helyzeten: egyrészt az előítéleteikkel szembeni tények szélsőséges reakciókat váltanak ki belőlük, másrészt meglehetősen bizalmatlanok és tájékozatlanok. A Reuters felmérése szerint a magyar embereknek csupán 31 százaléka bízik a hírekben (azokban, amelyeket maguk is olvastak, 51 százalék), és csupán 11 százalékuk hiszi, hogy a politikától, illetve 12 százalékuk, hogy az üzlettől független média létezhet. (Ezek a vizsgált 36 ország körében a legalacsonyabb értékek.) A HVG saját felmérése szerint pedig

mindössze a lakosság 15 százaléka bír olyan tájékozottsággal és helyzetértékelési képességgel, hogy meg tudja különböztetni a valódi híreket az álhírektől, és ne az előítéletei alapján döntsön.

Az olvasók helyzete majdnem reménytelen, hiszen csak drága és kis példányszámú lapokból tudnának tájékozódni a valóságról. A HVG vezetője a lapot érintő néhány példát is bemutatott, köztük a márkát is erősen megtépázó hamisvideó-botrányt. Abban az esetben a történtek mielőbbi, őszinte feltárása mellett – az informátorok védelmének általános elvével szemben - a hamis hírt szolgáltatók személyének kiadása is hozzájárult ahhoz, hogy a lap igazságkereső imázsán a lehető legkevésbé essen csorba.

A Szauer Péterrel idén tavasszal készült interjúnkat itt olvashatja.

A cikk szerzője Csillag Zoltán

Nézze meg Csillag Zoltán teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.


Megújult a We Love Budapest

8 órája

Interaktív térképet és részletesebb szűrési lehetőségeket is kínál a rejtett fővárosi kincseket és aktuális programokat bemutató honlap.