Az Evolution 2018 konferencián jelentették be a 2017. évi reklámköltéseket. Urbán Zsolt, MRSZ-elnök szerint annak ellenére, hogy a kiszámíthatatlan szabályozási környezet 2017-ben is fokozta a bizonytalanságot, pozitív hírekről tudnak beszámolni: a piac 240,98 milliárd forint bevételt ért el, ami 11,5 százalékos növekedést jelent 2016-hoz képest. Valamennyi szegmens erősödött, viszont a 2008-as GDP-arányos költésszintre még nem tudott visszakapaszkodni a piac.

A részletes adatokat Hivatal Péter kutatásvezető, az MRSZ elnökségi tagja, valamint az egyes szektorok szövetségeinek vezetői ismertették.

A Reklámtorta 11,5 százalékos növekedéssel, 240,98 milliárd forintosra nőtt. Ezen belül az állami költések a magas 2016-os bázisról 34 százalékkal bővültek, mintegy 80 milliárd forintra a Kantar Media számai szerint. Ennek a fele lehetett a net-net költés.

A televízió 7,5 százalékkal, 4 milliárd forinttal 60,2 milliárd forintra növekedett, ami elmarad a 2008-as, 70 milliárdos csúcsköltéstől, de 2017 már sorban a negyedik növekedési év volt. Az összköltés 6 százalékát kitevő (3,4 milliárd forintnyi) non-spot költések 40 százalékos növekedése is felfelé húzta a számokat, míg a spot-bevételek 6 százalékkal bővültek. Kovács Krisztián, a MEME elnöke szerint az előbbi oka lehet a hazai gyártású műsorok térnyerése is. Az állami költések meghaladták a 7,5 milliárd forintot, ez 2016-hoz képest közel 20 százalékos növekedést jelent, és a szektor teljes reklámbevételének 12 százalékát teszi ki.

A sajtó 18,48 százalékkal, 38,3 milliárd forintra nőtt, a legnagyobb meglepetést okozva, de ebben a szektorban az állami költések jelentősen segítették az emelkedést. Kovács Tibor, az MLE elnöke felhívta a figyelmet, hogy a kereskedelmi bevételek is növekedtek. A sajtó teljes árbevétele 106,8 milliárd forint, a lapeladásból közel 60 milliárd forint folyt be, a digitális szegmens pedig 8,5 milliárd forinttal járult hozzá az összeghez. A napilapok az állami és a kereskedelmi költések növekedésének fő nyertese, de a gazdasági-közéleti, autós és férfilapok is jól szerepeltek. A piaci költések 82 százaléka hiteles méréssel auditált lapokba került.

Az internet minden évben magának állítja magasra a mércét, tavaly 16,38 százalékkal, 76,8 milliárd forintra nőtt. A szektor 31,71 százalékos súlyával ma már egyértelműen a média legnagyobb szegmense, viszont a globális szereplők súlya tovább nőtt, 53 százalékra. Sopov István IAB-elnök elmondta, hogy a display, search és listing alszegmensek erősödni tudtak, az email volumenben változatlan, költésben kismértékben csökkent. A mobil reklámköltés közel 40 százalékkal bővült, ezzel az online legdinamikusabb részszegmense, összesen 22,8 milliárd forintos költéssel. A programmaticot nagy figyelem övezi. Az automatizált költés 12,2 milliárd forint, a programmatic (Facebook és Google nélkül) 1,4 milliárd forint volt tavaly, itt elsősorban a növekedés üteme figyelemreméltó.

A 18,6 milliárd forintot elérő outdoor piac 13,9 százalékos növekedését az óriásplakátok helyett inkább a citylightok és az oszlopreklámok hajtották. Hantosi Bálint, az MRSZ tagozatvezetője bemutatta, hogy a klasszikus OOH-piacról mintegy ezer felület tűnt el, ez normál mozgásnak tekinthető. A klasszikus óriáasplakátok 5, a citylightok 23,8, az egyéb felületek – különösen a kandeláberreklámok terjedése miatt - 24 százalékkal növekedtek. A negyedik negyedévben jelentek meg a félhavi citylight-kampányok, ami szintén hozzájárult a bevételek növekedéséhez egy keresleti piacon. Az állami költések területén inkább a 2016-os kiesés visszarendeződéséről beszélhetünk. Az ambient piac 2,8 milliárd forintos, a növekedése kb. 2 százalékos. Az idei évre 2 milliárd forintnyi építményadóval számolnak, illetve várják a településkép-védelmi rendeletek megszületését is.

A rádió az előző évek tartományában mozog, az emelkedés komoly motorja a helyi rádiók mintegy 16 százalékos erősödése. Radetzky András a RAME képviseletében felidézte a tulajdonosi átrendeződések és jogi eljárások miatt turbulens piaci viszonyokat, melyek ellenére a hallgatottság nem csökkent, és a bevételek országos, földfelszíni kereskedelmi adó hiányában is mintegy 400 millió forinttal, 9,97 milliárd forintra növekedtek. A RAME és a HEROE esetében is jelentős növekedést mutattak a non-spot megoldások, utóbbi esetében az arány mintegy egyharmados. Új országos kereskedelmi rádió indulásával idén nem számolnak, vagy legfeljebb az év vége felé, így annak jelentős hatása nem lesz a piacra.

A direkt marketing közel 3 százalékkal, 32,8 milliárd forintra növekedett, elsősorban az adatvezérelt marketing erősödése miatt. Huszics György, a DIMSZ elnöke elmondta, hogy a különböző területek egyre fokozódó integrációja miatt egyes kategóriák összevonása mellett döntöttek. A címzett küldemények irányából fokozatos átrendeződés figyelhető meg a digitális területek irányába. Ebben a szektorban külön nem állnak rendelkezésre az állami költések adatai.

A 2016-ban már erősen növekedő mozi tovább erősített, ebben a nézőszám növekedése, a vonzó bemutatók és a technológia fejlődése is segített.

A Reklámtorta összeállítói idén frissítik a módszertant, a cél egy teljes mértékben összehasonlítható adatszolgáltatás biztosítása, szemben a mai megoldással, ahol minden szektor a saját hazai és nemzetközi standardjai szerint jelenti a számait.

Megérkezett a Cinemax Pak a UPC kínálatába

1 napja

Az egyedi Cinemax és Cinemax 2 csatornák a legismertebb filmeket és sorozatokat, a legnépszerűbb színészeket, valamint a legjobb történeteket hozzák el a világ minden tájáról.