Médiapiac
″Nagyon nem mindegy, hogy az ember hogyan tekeri a potmétereket″
Lakatos Péterrel, a Vodafone vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk a Médiapiac szeptember 24-i adásában a 90.9 Jazzy Rádióban. Íme, a szöveges, szerkesztett változat.
 |
| Lakatos Péter |
A titulusod egész pontosan stratégiai, branding és kommunikációs vezérigazgató-helyettes.
Három éve történt egy szervezeti átalakítás a cégnél. Két nagy szervezeti egységet hoztunk létre, amelyek a lakossági, illetve a vállalati ügyfélszegmens árbevételéért és profitablititásáért felelnek. Értelemszerűen vannak olyan funkciók, amelyek mindkét ügyfélszegmens igényeit kiszolgálják. Tipikusan ilyen a stratégiaalkotás, a márkaépítés, a kommunikáció vagy az üzletfejlesztés. Az a döntés született, hogy ezek egy különálló szervezeti egységben valósuljanak meg, ezt vezetem én.
Manapság mennyi időre lehet stratégiát tervezni és építeni?
Azt szokták mondani, hogy egy jó stratégia arról szól, hogy az ember észreveszi, hogy mik azok a nagyobb változások, amelyek a következő években bekövetkezhetnek, és ezzel kapcsolatban kialakít egy álláspontot arról, hogy mi következzen. Ha a nagyobb változások kimenete bizonytalan, ilyen például, hogy lesz-e negyedik mobilszolgáltató, az nyilván átírhatja az ember terveit. De az esetek jelentős részében nem számolunk azzal, hogy fenekestől felfordul a világ.
A stratégia után nézzük a branding területet.
Az alapkoncepció az volt, hogy a Vodafone stratégiai területként tekint a márkára és a kommunikációra. Úgy gondoljuk, hogy elképesztő ereje van annak, ha ezt jól csináljuk, ezért lett kiemelt terület három éve. De azt gondolom, hogy ez a márkának a vérében van, a kezdetektől jellemző ránk.
Volt itt telekom adó, van telefonadó, amely csak részben hárítható át az ügyfelekre. Mennyire lehet az adókkal sújtott, változékony környezetben helytállni, hol lehet meghúzni a nadrágszíjat, egyáltalán lehetséges-e a nadrágszíjhúzás egy innovációvezérelt szektorban?
A különböző adók, különadók meglepetésszerű bejelentése a kiszámíthatatlanságon keresztül okozza a legnagyobb kárt. Amikor az ember üzleti tervet ír a következő 3-5 évre, és igyekszik megindokolni egy tízmilliárd forint feletti frekvenciavásárlást, annak nagyon nem tesz jót, ha a megtérülések kitolódnak néhány évvel egy adó hatására. Ez nemcsak minket érint, a kiszámíthatatlanság átgyűrűzhet egyéb iparágakra is, elbizonytalanítva az ottani üzleti döntéshozókat.
Azt tudjuk erre lépni, hogy igyekszünk szinten tartani – vagy ha lehetséges, növelni – azt a szolgáltatás-minőséget, amit az ügyfeleink megszoktak. Ezért volt szükség a telefonadó terheinek részleges áthárítására is az ügyfelekre. Másrészt elkezdtünk fókuszáltabban működni. Amikor a tőkeberuházásokról döntöttünk, akkor azt határoztuk el, hogy a hálózatfejlesztések terén nem kötünk kompromisszumokat, de bizonyos IT-fejlesztéseket például leállítottunk.
Mennyire kellett átírni a hazai változások nyomán a 3-5 éves terveket, és mennyire támogató ezen az úton az anyacég?
Az anyacégünk nagyon támogató. amikor néhány éve bevezették a válságadót, annak kihirdetése után egy-két hónappal – értelemszerűen velük közösen – döntöttük el, hogy teljesen megújítjuk a hálózatunkat. Ennél pozitívabb jelzéseket nem küldhetett volna az anyacég a Vodafone Magyarország felé. Most egy újabb helyzet állt elő, a tervezési ciklusok – főleg a hosszabb távúak – nem egy-két hónap alatt zajlanak le. Erre a kérdésre egy félév múlva fogok tudni jobban válaszolni.
Mire számítotok jelenleg a gazdasági helyzet alakulását illetően, és milyen perspektívái vannak ebben a helyzetben az élenjáró technológiákat árusító cégeknek?
A legnagyobb problémának az, hogy nem látjuk a jelenlegi gazdaságpolitikai koncepciók mentén, hogy mi lesz a növekedés motorja hosszútávon. A nap végén a keresletet vagy a fogyasztást kellene növelni, ez jöhet a lakosságtól, kormányzati vásárlásoktól, vállalatoktól, külföldtől.
Ha ezeken végig megyünk, a lakosságnál nem nagyon látom, mitől változna a helyzet. Akik az adóváltozások nyomán több elkölthető jövedelemmel rendelkeznek, ha csak lehet, inkább megtakarítják a többletet. Bár – megjegyzem – az okostelefonok terjedése szerencsére továbbra is rendületlenül zajlik. A kormányzatról a jelenlegi hiányt tekintve megint csak nehezen elképzelhető, hogy elkezdene durván költekezni. Amíg a vállalatok nem látják, hogy beindul a növekedés, addig ők sem kezdenek egymástól vásárolni, hogy a pénzt visszaforgassák.
Az az igazság, hogy az egyetlen elképzelhető kiút az, hogy a magyar termékek, szolgáltatások iránti külföldi kereslet növekedhet. Kicsi, nyitott gazdaság vagyunk, nem tudjuk magunkat a saját hajunknál fogva kirángatni a gödörből. Ahhoz azonban, hogy a külföldi kereslet nőjön, versenyképesebbé kell válnunk – minimum régiós szinten.
A Vodafone egy nagyon kompetitív iparágban van jelen, ahol a szereplők mind milliárdokat költenek arra, hogy közel kerüljenek a fogyasztók szívéhez, vagy megtartsák az ügyfeleket. Mennyiben változtattátok meg a költési volument, szerkezetet a válság vagy épp a fogyasztói szokások átalakulásának hatására.
Nem csökkentettünk a marketingkommunikációs kiadásainkon, az idei évben még emeltünk is. Ez annak tudható be, hogy szerettük volna elmondani azokat a Vodafone-specifikus megkülönböztető jegyeket, amelyek miatt úgy gondoljuk, hogy az ügyfeleknek bennünket kellene választaniuk. Ez most elsődlegesen a hálózat, de az ügyfélélmény és az aktuális tarifák kapcsán is vannak olyan markáns pontok, amelyeket szerettünk volna elmondani. Ehhez pedig pénz kell.
Szerkezetileg mennyiben alakultak át a költések?
Mi is követjük a médiapiacon megfeigyelhető trendeket. Miközben ma olvastam, hogy egy átlagos magyar naponta 4 és fél órát tévézik, teljesen egyértelmű, hogy bizonyos nagyon értékes ügyfélszegmenseket nem lehet a tévében elérni. Nagyon hiszek abban, hogy néhány éves távlatban a médiapiacból marad az internet alapú közterület – legyen az a végén egy tévéképernyőre vagy mobiltelefonra kivezetve. Jelentős átalakulások várhatóak.
Mennyire akartok, mertek nem hagyományos kommunikációs megoldásokra áldozni? A ksíérletezés fajlagosan mindig drágább.
Jelentősen átalakítottuk az idei évben a kommunikációnkat. Szakítani szeretnénk azzal a régi gyakorlattal, hogy van egy termék vagy szolgáltatás, ahhoz kreálunk egy vicces reklámot, ami lehetőség szerint megragadja az emberek figyelmét, és hátha vásárolnak a végén. Ehelyett igyekszünk a kampányainkat valós projektek, érdemi események köré építeni. Nemcsak díszletet akarunk építeni a szolgáltatásaink köré, hanem egy megélhető dolgot. Ilyen volt a tavaszi Forma-1-es esemény, és ilyen most a Hangtérkép Yonderboi-jal.
Lehet ezekkel az aktivitásokkal eladni?
Igen.
Kinek lehet még manapság Magyarországon mobilelőfizetést eladni?
A történet jelentős mértékben arról szól, hogy mennyire tudják a cégek rávenni a már meglévő ügyfeleiket arra, hogy több és több szolgáltatást vegyenek igénybe náluk. A mi növekedésünk is jelentős mértékben ebből fakad. Ha egyébként a saját ügyfélbázisunkat szólítjuk meg, arra az ATL-csatornáknál vannak hatékonyabb csatornák is. Látunk még növekedési lehetőségeket, számos ügyfélszegmens tekintetében.
Milliárdokat költötök kommunikációra, és az NMHH-gyorsjelentésekből az látszik, hogy a piaci részesedések mindössze tizedeket mozdulnak hónapról-hónapra. Mi a kommunikáció valódi tétje?
A SIM-alapú részesedések csak a felszínt jelentik. az az igazán érdekes, hogy a felszín alatt mi történik az árbevétellel és a profittal. A versenytársak negyedéves jelentései publikusak, és ezekben látni lehet negyedévente akár 3 százalékpontos különbséget is a növekedési ütemekben, éves összehasonlításban. Ha belegondolunk, hogy ez alsóhangon egy 500 milliárdos piac, akkor 2 százalékpont 10 milliárdot jelent. Nagyon nem mindegy, hogy az ember hogyan tekeri a potmétereket.
A Lakatos Péterrel készült beszélgetés teljes hanganyaga (zenékkel együtt) elérhető a Mediapiac.com On air rovatában. Itt meghallgathatóak a korábbi adások is.
Műsorunk minden hétfőn 20 órától hallható a 90.9 Jazzy Rádióban. Következő vendégünk október 1-jén Kiss Péter, a TV2-csoport programigazgatója lesz.
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én
Médiapiac
Átadták az idei evangélikus médiakommunikációs díjakat
Ukrajnai evangélikusok életét bemutató riportot, valamint elváltként újraházasodott, elkötelezett evangélikusokat bemutató riportot ismert el idén a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) a Bornemisza Péter- és az Írónád díjjal – közölte az egyház kommunikációs szolgálata az MTI-vel.
Az evangélikus egyház által alapított díjakat idén is olyanok vehették át, akik világi, illetve egyházi médiafelületen 2023-ban közzétett munkáikkal az evangélikusság és az evangélikus egyház pozitív megítélését, népszerűsítését vagy missziós tevékenységét segítették.
A díjakat Fabiny Tamás, az MEE elnök-püspöke, Prőhle Gergely, az MEE országos felügyelője, valamint Lovass Tibor, az egyház sajtóbizottságának elnöke adta át hétfő este.
A világi sajtóban publikált, evangélikus vonatkozású anyagok versenyében elnyerhető Bornemissza Péter-díjat Vörös Szabolcsnak a Válasz Online felületén megjelent, “Láttam azokat, akik legyőzték a fenevadat” – először járt magyar püspök ukrán háborús zónában című riportja nyerte el.
Az idei Írónád díjat Vitális Judit, a Magyarországi Evangélikus Egyház honlapjának felelős szerkesztője, az Evangélikus Élet magazin hírszerkesztője vehette át a magazinban megjelent, Nem tündérmese – Isten kegyelme: Balicza Klára és Jenei Róbert egymásra találásának története című, házasság heti interjújáért.
Mindkét kategóriában megítéltek különdíjat is: Kuklai Katalin A babaszagú világ ajándéka – Kölcsönösen gazdagodnak a kisgyerekek és a fogyatékkal élő idős gondozottak a közös programokból című, a Népszava.hu internetes portálon megjelent, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetotthon piliscsabai telephelyén készült riportját Bornemisza Péter-különdíjjal, Balczó Mátyás, az Evangélikus Információs Szolgálat újságíró-szerkesztőjének a Hit, humor és lelki mélység – Gyerekkortól megérésig – Kovács András Péter humoristával készült, az Evangélikus Élet magazinban megjelent interjúját pedig Írónád különdíjjal ismerték el.